Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
RÉGÉSZET - SZILÁGYI Magdolna: VÁROSOK, UTAK, KERESKEDELEM
SZILÁGYI Magdolna és fiától János nádortól (f1308) kaptak. A privilégiumlevél megtiltotta, hogy az eladás céljából Kőszegre szállított, illetve ott vásárolt áruk után bárki vámot szedjen (prohibemus, ne ab omnibus rebus quecumque ad ipsam civitatem tarn in die fori quam aliis diebus vendicioni exponende deferuntur vel inibi conparantur... tributum aliquod exigatur, UB IV. 36). Kőszeg hamarosan megszerezte a távolsági kereskedelemre jogosító szabadalmakat is. 1341-ben Károly Róbert megtiltotta a szőlőtermelésben rivális Sopron és Pozsony városoknak, hogy az exportra szánt kőszegi borszállítmányok és egyéb áruk szabad áthaladását akadályozzák (vi'am eorum libere ire, UB IV. 328; PLEIDELL 1925. 51). 1348-tól pedig Kőszeg már nemcsak helyi bort szállított a német területekre (ad partes Theuthonie, UB V. 210), hanem a csepregi és rohonci borokat felvásárolva egy ideig e két város helyett is gyakorolta a kiviteli jogot (BARISKA 2004. 15-28. 15). SÁRVÁR A középkori Sárvár a Rába folyó két partján létesült, a Gyöngyös patak torkolatánál, 1 3 a Rába egyik átkelőhelye mellett. 1 4 Sárvár legkorábbi elnevezései - Sár (1288: Saar, UB II. 206), Sárvár (1288: Saarwar, UB II. 208), Sársziget (1328: Insula Saar, UB IV. 27) - egy ingoványos, mocsaras területekkel övezett erősségre utalnak, amely legrégibb formájában sáncvár lehetett (FNESz II. 456). Ennek az Árpád-kori várnak a helyét azonban egyelőre nem sikerült régészetileg meghatározni (TÓTH 1966-1970. 193-286. 195, 259, 5.j.), minként a település korabeli topográfiája sem ismert. A késő Árpád-korban Sárvárról hat regionális út vezetett Vas, Sopron és Veszprém megyébe (4. táblázat, 1. kép; vö. GLASER 1929-1930. 138-167. 157, 161, 166-167; 257-285. 258; ÉRSZEGI 1978. 78-239. 93). Északkelet felé a Rába bal partján vezetett egy nagyút Sömjén, Bogyoszló, Paty és Jakfalva településeken keresztül Kapuvárra (1340: magna via de Sor in Kopw, UB IV. 303). Kelet felé Pápára tartott az a nagyút (magna via), amelyet Simonyi, Szalók és Dereske határában említenek az oklevelek. Délkelet irányban Somlyó érintésével vezetett egy nagyút (via magna) Karakó felé, ahol találkozott az Itáliába tartó Katonák útjával. Délnyugatra a Rába bal partján vezetett egy már említett nagyút Körmend felé. Ugyancsak szóltunk már a Sárvárt és Kőszeget összekötő regionális útról. Végül északnyugat irányban Sömjén, Paty, Zsédeny, Hegyfalu és a Sopron megyei Cenk településeken keresztül vezetett egy nagyút Sopronba (1291: magna via, qua itur de Sar in Supronium, UB II. 258). (1. kép) Sárváron Kőszegi János nádor (f1308) alakított ki birtokközpontot: a királyi várban lakott, megyegyűléseket Rekonstruált útszakasz Útadatok Források Rekonstruált útszakasz Jelleg Említés Irány Keltezés Kiadás Sárvár - Kapuvár magna vio Paty Sárvár; Kapuvár 1340 UB IV. 303 Sárvár - Kapuvár strata Bogyoszló Sömjén; Jákfalva 1293 UB II. 278 Sárvár - Kapuvár magna via Paty Sárvár; Jákfalva 1337 UB IV. 231 Sárvár - Pápa magna via Simonyi n.a 1268 HO VII. 113 Sárvár - Pápa magna via Szalók n.a. 1307 HO I. 103 Sárvár - Pápa magna via publica Dereske n.a. 1347 Anjou V. 102 Sárvár - Karakó via magna Somlyó n.a. 1349 F. IX/6. 44-45 Sárvár - Karakó via magno Karakó n.a. 1257 W. II. 297 Sárvár - Sopron magna via Cenk Sárvár; Sopron 1291 UB II. 258 Sárvár - Sopron magna via Paty Hegyfalu; Sömjén 1337 UB IV. 230 Sárvár - Sopron via magna Zsédeny n.a. 1238 UB I. 187 4. táblázat. A Sárvár környéki regionális utak okleveles adatai a 14. század közepéig Table 4. Chorter evidence on regional roads around Sárvár to the mid-fourteenth century 13 Sárvár természeti viszonyait összefoglalóan lásd: HORVÁTH 1978. 7-44. 14 A Gyöngyös torkolata közelében létesült Rába átkelőhely használatára vonatkozóan már a római kortól vannak adataink. P. Buocz Terézia egy cölöpszerkezetű hidat említ ezen a helyen (P. Buocz 1978. 66-76. 68). A fahíd Gryneus András meghatározása alapján a 2. század második felében készült (TÓTH 2006. 81, 23. j.) 230
