Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
RÉGÉSZET - SZILÁGYI Magdolna: VÁROSOK, UTAK, KERESKEDELEM
savaR ia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 223-241 Városok, utak, kereskedelem. Az úthálózat szerepe Vas megye városi fejlődésében a 13-14. században tartott, okleveleket bocsátott ki (ÉRSZEGI 1978. 78-239. 86-88; KÓTA 2000. 7-16.12). A óospestelepülés 1327-ben Károly Róbert tulajdonába került, 1 5 aki már a következő évben kiváltságlevelet bocsátott ki a sárvári vendégek (.hospites... de Insula Saar) részére. 1 6 A privilégium két helyen szólt a sárváriak vámmentességéről. Felmentette a sárvári kereskedőket minden vám alól a szigeten álló városukban (de suis mercimoniis in civitate seu insula stando et eundo ab omni tributo sint liberi et exempti, UB IV. 27). Emellett mentesítette őket a Tapolcán, Karakón, Kéren és Cenken fizetendő vámok alól is (eosdem hospites eximinus a solucione tributorum, que videlicet in Thoplocha, Korokow, in Keer et Zenk exiguntur, UB IV. 28). Mivel a privilégium külön tárgyalja a sárvári vámot a többitől, különböző típusú vámokra kell gondolnunk (vö. ÉRSZEGI 1978. 78-239. 99). A Sárvár területére vonatkozó „minden vám" alóli mentesség a megyésispán által szedett vámok mellett magában foglalhatta a királyi harmincadvámot is. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy kevesebb, mint másfél évtizeddel később Erzsébet királyné (ismételten) felmentette a sárvári vendégeket és jobbágyokat a szigetre behozott, illetve onnan kivitt áruik után (1341: mercimoniis ipsorum, in ipsam insulam delatis, vei de eadem insula ... deferentis, F. VIII/4. 666) fizetendő harmincadvám (tricesima) alól. 1 7 A sárvári városprivilégium másik vámmentességet érintő pontja ezzel szemben sokkal inkább út-, illetve vásárvámokra vonatkozhatott. A felsorolt négy vámhely két Sárvárról kiinduló út mellett helyezkedett el: Karakó és Tapolca a Balatonhoz vezető út mellett ( GLASER 1929-1930. 257-285. 258), míg Kér és Cenk a Sopronba tartó út mellett állt (GLASER 1929-1930. 138-167. 161). Tapolcán már a késő Árpád-korban szedtek vásárvámot (1272: tributum fori, ZALA VM. I. 69; vö. TÖRŐCSIK 1986. 159-195.178-180). Egy 1251-re keltezett hamis oklevélben a karakói hetivásárra találunk bizonytalan adatot (RA I. 294, 949. sz.), de Karakónál megvámolhatták az utazókat a Marcal hídjánál is (ÉRSZEGI 1978. 78-239., 99). Kér és Cenk esetében nem rendelkezünk írásos adattal a késő Árpád-kori vásártartásra vonatkozóan (WEISZ 2007. 879-942. 935-937; WEISZ 2012. 158-159), így esetükben az útvám tűnik a legvalószínűbb vámtípusnak, melyeket a rajtuk keresztülfolyó patakok (a mai Füles-patak/Nikitschbach, illetve Ikva-patak) átkelőhelyénél szedhettek. SZOMBATHELY A fenti városokkal ellentétben Szombathely nem rendelkezett királyi privilégiumlevéllel. írásban foglalt kiváltságait 1407-ben kapta földesurától, Hédervári János győri püspöktől. A városiasodás folyamata azonban már a 13. század utolsó évtizedeiben megkezdődött, amikor a püspöki birtokon megjelentek a városi fejlődés biztosítékát jelentő szabad állapotú vendégtelepesek (1302: hospites deSabaria, UB III. 9; vö. SZENDE 1996.141-166. 141-146). Szombathely város első ismert oklevele a szombathelyi polgárokról is említést tesz (1342: cives de Sabaria, UB IV. 331; TÓTH -ZÁGORHIDI 1994. 51-52). Ez az oklevél egyértelműen igazolja, hogy jogi értelemben is városnak tartották Szombathelyet a 14. század közepén. Ezt támasztja alá Szombathely s(igillum) Sabariensis Civitatis köriratú - mérete és pecsétképe alapján a 14. század harmincas-negyvenes éveire keltezhető - pecsétnyomója is. 1360-tól kezdődően pedig már szinte kizárólag civitasként tűnik fel Szombathely az okleveles iratanyagban (Kiss - TÓTH - ZÁGORHIDI 1998. 145-148, 105. kép). Szombathely topográfiája a városias jellegű településekre jellemző képet mutatott a 14. században (5. kép). Szombathely Árpád-kori vára (1274: Castrum Zombothel, UB II. 60) egytornyú, kőből épült kerekvár volt. 1 8 A vár mellett, a római városfalakon belül jött létre a hospesek által lakott középkori településmag a piactérrel és különféle épületekkel (1314: Sabbaria cum pallacio et aliis edificiis, UB III. 85; TÓTH - ZÁGORHIDI 1994. 45-46). Szombathelynek a 14. században két temploma volt: a Győrbe tartó út mellett, az egykori Szentmárton területén állt a római, illetve Karoling alapokon épült Szent Márton templom, 1 9 15 A Kőszegi János fia, János felett aratott győzelmével Károly Róbert megszerezte a Kőszegiek négy megerősített Vas megyei várát (Sárvár, Újvárt, a kőszegi Felsőés Alsóvárat) tartozékaikkal, falvaikkal és birtokaikkal együtt (1327: quatuor costra munícióra... Sarwor et Wywar ac Kethkuseg nuncupata cum suis districtibus prediis ac villis, UB III. 248) 16 Az eredeti oklevél mára elveszett. Szövegét Treutul Miklós tárnokmester 1405. évi átiratából (MOL DL 6656) ismerjük. Modern kiadása: UB IV. 26-28. 17 Megerősítette Nagy Lajos király 1344-ben, 1347-ben és 1361-ben (UB V. 67, UB V. 158, MOL DL 5276). 18 A szombathelyi vár kutatástörténetét és építési periódusait lásd: P. HAJMÁSI 1991. 39-51; Kiss 1995. 156-169. 156-160; TÓTH 1996-1997. 359-367. 19 A Szent Márton templom régészeti kutatásának eredményeit és kronológiáját lásd: Kiss - TÓTH 1991. 385-394; Kiss - TÓTH 1993. 175-199; Kiss 2000. 244-256, 253-255; Kiss - TÓTH - Ivicsics - LŐVEI - ZSÁMBÉKY 2002. 345-374. 345-350. 231
