Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - GÁLIG Zoltán: A SZOCREÁL ÉS ELŐZMÉNYEI BÁN BÉLA MŰVÉSZETÉBEN

savaßia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 403-413 A szocreál és előzményei Bán Béla művészetében 2. kép. Ülő férfi, 1932. papír, szén, kréta; 855x610 mm; Ltsz.: G.88.347. Szombathelyi Képtár Figure 2. Sitt ing man, 1932. poper, cool, chalk; 855*610 mm; Inv. Nr.: G.88.347.; Szombathely Arts Gallery Bán Béla művészetének alakulásában feltétlenül szerepet játszott iskolázottsága és politikai irányultsága, amely azután a későbbi kettősséghez vezetett. Meg kell jegyezni, hogy a Szocialista Képzőművészcsoport alapító tagjai közül ő rendelkezett a legstabilabb akadémikus festői tudással, és amikor a későbbiekben a szocialista képzőművészcsoportot azért nem tekintették kívánatosnak a hivatalos művészet berkeiben 1950 után, mert „formalista" volt, nem az igazságot mondták el. Az igazság valójában az, hogy a művészek egy része nem volt elég képzett. Az ötvenes évek művészeti szakemberei sok mindent hamisan láttak, vagy kellett látniuk, az alapvető szakmai fogások, kritériumok azonban tisztázottak vol6 „Mint ismeretes, én is azok közé a festők közé tartozom, akik nálunk elég s: 3. kép. Kaliment, é.n. papír, ceruza, tempera; 300x221 mm; Ltsz.: G.88.399.; Szombathelyi Képtár Figure 3. Kaliment, no date paper, pencil, tempera; 300*221 mm; Inv. Nr.: G.88.399.; Szombathely Arts Gallery tak. Tehát amikor Bán Béla saját magát is az „eltévelyedett" formalisták közé sorolta, túlságosan szerény volt.

6 Ami a problematikus volt Bán korábbi művészetében, az, hogy egyszerre volt elvont és a munkásosztály oldalán álló baloldali. Azzal pedig tisztában kellett lennie, hogy bizonyos közérthetőségre szükség van, ha nem kizárólag az értelmiség részéről kíván befogadókat. Bán Béla kezdeti műveit az 1920-as évek második felében az art deco stílusában készítette. Ezek egy része a korba illő reklámterv, a másik része portré vagy akt. Ha abból a szempontból nézzük, hogy a jövő számára ebből mi hasznosult, akkor a reklámterveknél a monumentális felfogást, az arányrendszerek közötti kötetlen mozgást, az utóbbiaknál a különleges, a groteszk iránti hajlamot vesszük észre (2-3. kép). Ezt festészetében az „új tárgyilagosság" nyugodtabb korszaka követte kevés, de meggyőző színvonalú művel számban elvetették a 30-40-es évek sorén a realista ábrázolást." (BÁN 1954. 54) 405