Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - KELBERT Krisztina: „HALLJUK GREISINGERNÉT!"
KELBERT Krisztina neves előadókat - Peér Leó főgimnáziumi tanárt, 10 3 Finta Sándor író, költőt, 10 4 Kapi Béla püspököt, 10 5 Neogrády Gilbert premontrei tanárt, 10 6 Gergely Jankát, a Nőtisztviselők Országos Egyesületének elnökét 10 7 - kérte fel, hogy a zajló társadalmi átalakulásokat, reformokat, a női emancipáció szükségességét megismertessék az érdeklődő helybéli polgárokkal. A női munkavállalás területén reflektált a modern idők és a háború okozta eltolódásokra, spontán folyamatokra, amelyek során a nők előtt újabb lehetőségek és terek (ipar, iparművészet, vendéglátás, gazdaság) nyíltak meg, és - a feminista tábor iránymutatásainak megfelelően, 10 8 a hagyományosan korábban is preferált tisztviselői munkák mellett - ezek népszerűsítését is támogatta a Nőtisztviselők Egyesületében. 109 Ugyanakkor ezen kérdéskörön belül a nőtisztviselők nyugdíjproblémáinak megoldását követelte. 11 0 Mindemellett összefogást sürgetett a női és férfi magánalkalmazottak érdekvédelme érdekében. 11 1 A mozgalom eredményeképp 1917 júniusában megalakult a Vármegyei Magántisztviselők és Alkalmazottak Egyesülete, amelynek egyik elnöke - Láng Ármin (a szombathelyi Export-malom vezérigazgatója) és Vollnhofer Ferenc (az Osztrák-Magyar Bank szombathelyi fiókjának igazgatóhelyettese) mellett - Ilona lett. A szervezet a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak ellátásának biztosítását és érdekeinek védelmét tűzte ki célul. 11 2 Többek között gondoskodott liszt-, hús- és tüzelőanyag-ellátásuk megszervezéséről, jutányos étkeztetésükről, illetve állásközvetítő szolgáltatást biztosított számukra a nehéz időkben. A lakásproblémák megoldására egy leendő tisztviselőtelep felállítását is kilátásba helyezte az egyesület. 11 3 A háborús veszteségek Greisingerné családját sem kímélték: harmadszülött fia, Ottó 1916-ban hősi halált halt a fronton, 11 4 legidősebb fia, Tibor (torpedónaszád-parancsnok) 1918-ban hazatérve a hadszíntérről, végzetes ragály áldozata lett, 11 5 legkisebb fia, Béla - ugyan szolgálataiért megkapta a második osztályú ezüst vitézségi érmet 11 6 - ám hadirokkantként szerelt le. Talán a háború okozta személyes veszteségek, a sokszorosan átélt és egyre kulminálódó társadalmi problémák lehettek azok, amelyek felerősítették benne korábbi határátlépéseit, s amelyek eddigi szerepei mellett egy egészen új területre sodorták. 1918 ősze, majd 1919 tavasza és nyara, pontosabban az őszirózsás forradalmat követő átalakulások, valamint az egyre fokozódó balratolódás és a Tanácsköztársaság rövid időszaka ugyanis korábban nem tapasztalt lehetőségeket és kihívásokat hozott Ilona számára. Az 1918. október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával új állam alakult, az 1918. november 16-án kikiáltott Magyar Népköztársaság, amelynek törvényhozó szerve a Magyar Nemzeti Tanács lett. Károlyi Mihály miniszterelnök, majd köztársasági elnök kormányzása idején a demokratikus jogok kiterjesztését tekintette egyik fő feladatának. Átfogó programjában szerepelt a választójog megreformálása, amelyben a nők számára is biztosítani kívánta a szabad választás lehetőségét. Az 1918. évi I. néptörvény a nők választójogát a 24. életév betöltéséhez, 6 év magyar állampolgársághoz és írni-olvasni tudáshoz kötötte. A liberális szellemű tervezettel, a nők politikai tényezőként való értékelésével az új kormány kivívta a feminista nőmozgalom szimpátiáját, s ennek 103 Peér Leó felolvasása. A Nőtisztviselők tgyesületének felolvasó estélye. = Vvm. 1916. december 5. 3. p. 104 A Nőtisztviselők felolvasó délutánja. = Vvm. 1917. január 26. 4. p. 105 Kapi Béla előadása a Nőtisztviselők Lgyesületében. = Vvm. 1917. február 20. 2. p. 106 Neogrády Gilbert előadása. = Vvm. 1917. március 6. 3. p. 107 A nók választójogáért. Gergely Janka Szombathelyen. Herbst Géza alispán a nők választójogáról. = Vvm. 1917. december 7. 3. p. Az eseményről lásd továbbá: A nók választójogának néhány fontos eseménye 1917. december óta. = N. 1918. április 20. V. évf. 4. sz. 59-60. p. 108 Lásd: Az 1916. június havában betiltott feminista Kongresszuson el nem mondott beszédek című kiadvány 1. fejezetét, amely különböző szakemberek előadásait tartalmazza a nők előtt nyitva álló pályákról. A feministák fgyesületének kiadása. Bp., 1916. 109 Nőtisztviselők szervezése. Tisztújítás - Előadás a nők pályaválasztásáról. = Vvm. 1916. június 27. 2. p. 110 Nőtisztviselők nyugdíjbiztosítása. A nőtisztviselők mozgalma. = Vvm. 1917. április 14. 2-3. p. 111 Nőtisztviselők közgyűlése. Magánalkalmazottak szervezkedése. = Vvm. 1916. június 25. 2-3. p. 112 Szervezkedtek a magántisztviselők és alkalmazottak. Azonnal működik a beszerzési csoport. = Vvm. 1917. június 7. 2. p. Háromszáz család beszerzési csoportja. Mozgalom gazdasági és kulturális célokért - A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak egyesületének választmányi ülése. = Vvm. 1917. június 21. 2. p. 113 A tisztviselők lakásügye. Terjed a mozgalom. = Vvm. 1917. június 22. 2. p. A magántisztviselők beszerzési csoportja. = Vvm. 1917. július 7. 2. p. A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak. Helyiségmegnyitás. Az egyesületi hússzék. Jelentkezés a közös étkezőre. = Vvm. 1917. július 20. 2. p. Megnyílik a magántisztviselők otthona. = Vvm. 1917. július 22. 4. p. A magántisztviselők ellátása. Megnyílik a mészárszék. A lisztellátás. - Közös étkező. Állásközvetítés. = Vvm. 1917. július 29. 3. p. 114 A nőtisztviselők egyesületéből. = Vvm. 1916. szeptember 3. 5. p. 115 Greisinger Tibor halála. = Vvm. 1918. november 15. 3. p. 116 Katonai kitüntetések. = Vvm. 1917. május 16. 3. p. 376
