Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MÓRICZ Péter: A BATTHYÁNYAK CÍMERHASZNÁLATA A TÖRTÉNETI VAS VÁRMEGYÉBEN
MÓRICZ Péter A templom bejárata előtt 1700 körül Mária-oszlopot helyeztek el, melynek talapzatáról nem hiányozhat a kőből faragott, ötágú korona alatti Batthyány-címer, melyet az Aranygyapjas Rend lánca keretez (78. kép). Szalónakon a katolikus templom és a várkápolna oltáráról is Batthyány-címer tekint le ránk. A templom oltárán két oldalról egy-egy puttó tartja a 18. század első feléből származó házassági címert, mely felett egy kilencgyöngyös grófi koronás angyalfej látható. A fából faragott, aranyozott akantuszlevelekkel körülfont, festett címer heraldikai jobbfelén az 1500. évi címerkép, bal oldali részén pedig vörös mezőbe alulról benyúló ezüst ék látható (79. kép). A templom oltárcímerével egyidős a várkápolna oltárára erősített címer, s ugyanazt a két címerképet mutatja. Előbbi szebb festésű, utóbbi plasztikusabb kidolgozású (80. kép). A körmendi késő gótikus templomot 1730-1731-ben építtette át barokk stílusban Batthyány Lajos Ernő. Főoltárán helyezték el a kegyúri pár fából faragott, festett házassági címerét háromágú korona alatt. A heraldikai jobboldalon domború Batthyány-címerpajzs látható, a címerállatok részlettelen kidolgozásával. Sem a pelikán fiókáit, sem az oroszlán szájában tartott kardot nem tüntették fel. A heraldikai baloldal címerpajzsa Kinsky Teréziára utal, azonban a körmendi címerábrázoláson a három ezüst íarkasfogat vörös helyett zöld mezőbe festették (81. kép). Ebben a templomban használták azt az aranyozott ezüst kelyhet, melyet 1901-ben, házasságuk alkalmából ajándékozott az egyháznak Batthyány-Strattmann Ödön herceg és Holzmann Amália. Kupájába egy hiánytalan és - a zászlók betűit leszámítva - hibátlan kidolgozású hercegi Batthyány-címert véstek 5 5 (82. kép). A körmendi kastély kápolnájában egy Batthyány-Coreth házassági címert találunk. Az 1920 körül gipszből készült, lánc által közrefogott két ovális címerpajzs hercegi korona alatt és hercegi köpeny előtt lett kialakítva az oratórium ablaka alatt. A heraldikai jobboldalon a szokásos Batthyány-címerkép, baloldalon pedig a Coreth-címer látható (83. kép). A 18. század közepén szerezte meg Batthyány Lajos Ernő Nádasdot, amely a körmendi uradalom része lett. Katolikus templomát 1889-ben építtette Batthyány-Strattmann Ödön herceg, melynek északi bejárata fölé teljes hercegi címer került. A kőből faragott, rendkívül plasztikus címer - a pajzstartó pegazusok letört feje kivételével ma is jó állapotban van (84. kép). Az 1644-ben megvásárolt borostyánkői uradalom meghatározó települése Pinkafő volt. Itt 1700 körül állítottak Mária-oszlopot, mely háromszintes talapzatának a felső részen helyezték el az aranyozott ötlombú korona alatti ovális címerpajzsot, a szokásos oroszlános-pelikános ábrázolással. (85. kép) Ugyancsak a borostyánkői uradalomhoz tartozott Máriafalva (Mariasdorf), melynek templomát a 13. században emelték, a 15. században gótikus, majd barokk, a 19. század végén pedig neogót stílusban építették át. A neogót átalakítást Trefort Ágoston, Széli Kálmán, Batthyány Gusztáv és Karolina is támogatták, és Steindl Imre tervei alapján valósították meg 1888-ban. Főoltára majolikából készült a pécsi Zsolnay gyárban (VÖRÖS 2007. 50). A főoltár két oldalán két majolika Batthyány-címert is elhelyeztek, melyet valószínűleg Nagy Iván genealógiai munkája (NAGY 1857. Színes táblák) alapján alkottak meg. Erre utal, hogy a szokásos címerpajzsra egy csőrsisakot helyeztek, az ennek tetején levő heraldikai koronából kiemelkedő sisakdísz pedig a vérével fiókáit tápláló pelikán (86. kép). Vas vármegye legnagyobb birtokosainak címere nem hiányozhat a vármegye székhelyéről sem. Batthyány I. Ádám húga, Batthyány Erzsébet 1668-ban vállalta a szombathelyi domonkos templom újjáépíttetését. Az új, háromhajós, nagyméretű, barokk stílusú épületet a Batthyány család szolgálatában álló Carlo della Torre építész tervezte. Batthyány Erzsébet igen vonzódott a szombathelyi kolostorhoz, hiszen 1674-ben bekövetkezett haláláig időnként a rendház elkülönített részén élt, majd itt is temették el (Kiss - ZSÁMBÉKY 2012. 6-8). A templom nyugati főbejárata fölé kőből faragott Batthyány-címer került. Az akantuszlevelekkel körülvett, ötlombú korona alatti ovális címerpajzsból a fiait vérével tápláló pelikán, a szájában kardot tartó oroszlán és a szikla domborodik ki (87. kép). Batthyány Erzsébet a templom felszereléséhez is hozzájárult, egy a grófnő által adományozott kazulát ma is őriznek. 5 6 A miseruha alsó részére zöld babérkoszorú által közrefogott Batthyány-címert hímeztek, mely annyiban tér el a megszokott ábrázolástól, hogy az oroszlán koronát visel, és mellső lábával tartja a kardot (88. kép). Szombathelyen nemcsak a domonkosokat, hanem a ferenceseket is támogatták a Batthyányak. Batthyány II. Ádám 1698-ban a ferences rendház számára rendelt meg 55 A körmendi Szent Erzsébet Plébánia tulajdona. 56 Szent Márton Plébánia, Szombathely. 57 A pelikán felett: „Nutrio pullos hos, PELICANUS BATHYAN ADAMUS, Pro Regno, Patria, Milite, Genie mea". Az oroszlán felett: „In tluctu, motuqe simuldum vita superstes". 346
