Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MÓRICZ Péter: A BATTHYÁNYAK CÍMERHASZNÁLATA A TÖRTÉNETI VAS VÁRMEGYÉBEN
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 333-363 A Batthyányak címerhasználata a történeti Vas vármegyében egy Patrona Hungáriáé festményt, amelyen a Köpenyes Madonna oltalmazón terjeszti ki karjait a magyar korona 11 tartományát jelképező 11 lovascsapat fölé. A gazdag szimbólumrendszerű festményen a szokásosnál hangsúlyosabb heraldikai nyelvezet jelenik meg, mely valószínűleg a kép programjaként értelmezhető Hunyadi Mátyás kultusz következménye, hiszen a hagyomány szerint tőle kapták a Batthyányak a címerüket 1481-ben. A festmény bal alsó sarkában táji részletként feltűnik az ősi családi címer: címerpajzs kerete nélkül látható a sziklabarlangból kinövő oroszlán és a szikla csúcsán fészkelő pelikán (89. kép). A központi jelenetet feliratokkal ellátott 5 7 Batthyány címerállatok veszik körül, ezúttal önálló szerepben: a fiókáit saját vérével tápláló pelikán egy pálmafa tetején fészkel, a szájában kardot tartó oroszlán pedig annak a sziklának az ormán ágaskodik, amelynek barlangjában a család címerábráján amúgy meghúzódni szokott. Mindkettőt egy-egy országcímeres pajzs kíséri (BUZÁSI 2007. 703) (90-91. kép). HALOTTI REPREZENTÁCIÓ A pecséthasználat mellett a legelső címerek a halottkultusz emlékein tűntek fel, s a halotti reprezentáció végig megőrizte kitüntetett helyét a címerhasználatban. A címerek végigkísérték a temetés hosszú folyamatát: Castrum dolorison elhelyezett címerek, papírra nyomtatott halotti címerek, fából faragott epitáfiumcímerek idézték a halott társadalmi rangját a temetési szertartás folyamán, de a fémkoporsókat és sírköveket is címerek díszítették, akárcsak a család temetkezési helyének a bejáratát. A németújvári ferences templom alatt található Batthyány családi kriptát a bejárat kronogrammja szerint Batthyány I. Ádám alapította 1648-ban, de itt találhatóak az uradalmat 1524-ben megszerző Batthyány I. Ferenc földi maradványai is. Batthyány I. Ádámtól kezdődően aztán minden jelentősebb családtag a németújvári sírboltban temetkezett, Batthyány Erzsébet, valamint Batthyány József hercegprímás, bíboros kivételével. Előbbi Szombathelyen, utóbbi Pozsonyban nyugszik. Batthyány József Castrum dolorisát 5 8 a pozsonyi dómban állították fel. A Pietro Travaglia által készített tervrajza a család levéltárában maradt fenn, 5 9 s ezen látható, hogy az építmény timpanonját Batthyány címer díszíti (92. kép). Ugyan Batthyány I. Ádámné Formentini Auróra Castrum dolorisa nem maradt fenn, de tudjuk, hogy az építményen elhelyezett címereket Johann Michael Tripsius készítette (KOPPÁNY 2002. 192). Batthyány Erzsébet hamvai az általa újjáépíttetett szombathelyi domonkos templom 6 0 kriptájában találhatók. Díszes sírkövét a templom Szent Márton kápolnájának északi falába építették be. A sírkő felső részén négykaréjos, erősen mélyített mezőben nagyméretű barokk címer látható. A házassági címer közös takaróval összefogott két pajzsa felett ötágú lombkoronát, alul angyalfejet ábrázoltak (ZSÁMBÉKY 2001. 249). A férjet megillető heraldikai jobboldalon a kibővített grófi Erdődy-címer, a baloldalon pedig a Batthyány-címer látszik: a vérével fiókáit tápláló pelikán alatti sziklából csak a szájában kardot tartó oroszlán feje és mellső mancsai tűnnek elő (93. kép). A többi halotti reprezentációs Batthyány címeremlék már Németújvárhoz kötődik. A ferences templom déli falában van elhelyezve Batthyány I. Ferenc (1497-1566) vörös márvány sírköve, mely egy bécsi kőfaragómester 1569. évi alkotása (KOLTAI 2012. 41). A Batthyány I. Ferencné Svetkovics Katalin által készíttetett domborművű vitézi síremlék páncélos alakjának jobb lábához a Batthyány, bal lábához a Svetkovics címer került. Ez a legkorábbi ismert Batthyány-címeres emlék, mely az 1500. évi címeradomány után 69 évvel készült, ezért nem meglepő, hogy az adománylevélben lefestett címert formázza. Csak a pajzs formája tér el, hiszen a síremlék készítésének idejére a kerektalpú pajzs helyett a tárcsapajzs divatja terjedt el a heraldikában (94. kép). A ferences templom déli falában elhelyezett másik sírkő a humanista udvaráról híres Batthyány III. Boldizsáré (1537-1590). Középső részén a két gyermek alak által tartott Batthyány-címer teljesen, még a pajzs alakjában is megfelel az 1500. évi adományban láthatónak (95. kép). A két sírkő mellett a ferences templom déli falába a sírbolt utcai bejáratát 1829-1830-ban építtette herceg Batthyány-Strattmann Fülöp és öccse, gróf Batthyány János Nepomuk. A bejárat felett balra a hercegi, jobbra a grófi Batthyány-címer látható. A hercegi címer teljesen követi az 1764. évi hercegi címadományozó oklevélben lefestett címert (96. kép), a grófi viszont annál szokatla58 A Castrum doloris a főúri gyászszertartás elmaradhatatlan tartozéka volt. A felravatalozott elhunyt dicsőségét szolgálta, többnyire baldachinos tetővel lefedett, négy oszlopos építmény volt, melyet a halottra vonatkozó feliratok, címerek, allegorikus figurák, az elmúlásra és a földöntúli üdvösségre utaló díszitmények borítottak. 59 Magyar Országos Levéltár T4. No. 62. 60 Ma Szent Márton templom. 347
