Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MÓRICZ Péter: A BATTHYÁNYAK CÍMERHASZNÁLATA A TÖRTÉNETI VAS VÁRMEGYÉBEN
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 333-363 A Batthyányak címerhasználata a történeti Vas vármegyében építtetett itt kolostort, ill. templomot a ferencesek számára 1648-ban. A templom nyugati bejárata fölé természetesen Batthyány címer került, melyet 2012-ben színes festéssel díszítettek. A kőből faragott barokk címerpajzs körül az Aranygyapjas Rend lánca, felette meglehetősen amorf korona tündököl arany színben. A címerpajzs kék mezejében szürke színű szikla barlangjában vízből emelkedik ki a kettős farkú, arany oroszlán, mely szájában kardot tart; a szikla tetején kiterjesztett szárnyú fehér pelikán fészkel, s négy fiókáját melléből folyó vérével táplálja (63. kép). A nyugati bejárati ajtó két kilincslemezét is felhasználták a kegyuraság jelzésére: az ezeken kialakított grófi koronás Batthyány-címerekben az oroszlánok egymás felé néznek (64. kép). Az oratórium utcáról nyíló bejárata felett szintén találunk egy kőből faragott Batthyány-címert, mely teljesen az 1500. évi címeradományt idézi (65. kép). Az egyik legszebb Batthyány-címert a ferences templom Matthias Kern által 1649-ben faragott főoltárán helyezték el. A főoltár egy épületet szimbolizál, melynek két emeletét egy zsindelyes tető választja ketté, s az oltárkép a nyitott bejárati ajtót jelképezi. Az emeletek közti tető oromzatán helyezték el a pajzstartóként szolgáló két aranyozott angyal között a barokk rámás, ovális, festett címerpajzsot. Ennek különlegessége, hogy az egész sziklát vízbe helyezte a festője. 5 2 A címerpajzs formájának egyszerűsége ellentétben áll a keret túldíszítettségével, a puritán kék szín pedig a környezet dús aranyozásával. Ennek ellenére mégis - az oltárcímereknél - ritkán látható egész egységet alkotnak (66. kép). A templom két, Batthyány Imre által a 18. században állíttatott mellékoltárának tetejére is került egy-egy fából faragott, festett Batthyány-címer. Az egyiken korona alatt a szokásos címerállatokat láthatjuk (67. kép), a másik viszont természethű állatábrázolásaival hívja fel magára a figyelmet (68. kép). A Batthyány-címer Batthyány I. Ádám fundátorképén is feltűnik: a németújvári ferences kolostor megalapítását ábrázoló festményen az épület felett látható 53 (69. kép). A ferences templom előtt 1746-ban felállított Xavéri Szent Ferenc szobor talapzatáról sem maradhatott el a családi címer: ötágú korona alatti ovális pajzsba vésték a két címerállatot (70. kép). A Batthyányak liturgikus felszerelésekkel is ellátták templomaikat. Valószínűleg a németújvári vár kápolnájában használták azt a drapp színű kazulát, melynek alsó részére Batthyány-címert hímeztek. 5 4 A szokásos elemeket tartalmazó címerpajzs felett kilencgyöngyös grófi korona díszlik (71. kép). A németújvári uradalom településén, Csákányban Batthyány Imre építtetett barokk templomot 1765-ben. Homlokzatán a kettős főpárkány a középső tengely felett ívesen megtörik és közrefogja a kőből faragott Batthyány-címert, mely a megszokott címerpajzsot mutatja kilencgyöngyös grófi korona alatt és akantuszlevelekkel övezve (72. kép). A templomban használták azt a virágmintás fehér kazulát, melynek alsó részére kilencgyöngyös grófi korona alatt házassági címert hímeztek. A heraldikai baloldalra került az oroszlános-pelikános címerpajzs (73. kép). 1853-ban, valószínűleg Batthyány Ágnes halálakor emeltetett férje, Batthyány Zsigmond egy Szűz Mária kápolnát a csákányi kastély parkjában. A Máriaszobor talapzatán még kivehető egy házassági címer, amelynek érdekessége, hogy mindkét pajzsban a Batthyány címerállatokat ábrázolták, hiszen a házaspár mindkét tagja a családból származott (74. kép). Sároslak (Moschendorf) ugyancsak a németújvári uradalom részeként került a család birtokába. A település katolikus templomának tornyán, a bejárat felett egy különleges Batthyány-címer látható ötágú korona alatt. A kőcímer alatt az Aranygyapjas Rend lánca függ, de az érdekesség a pajzson az állatok ábrázolása. A sziklabarlangban látható oroszlán feje tetejére került a kard, és így akár szarvnak is nézhető. A vérével fiókáit tápláló pelikánnak pedig két fejet faragott a címer megalkotója (75. kép). Rohoncon három, egyházzal kapcsolatos címer őrzi a Batthyányak emlékét. Az uradalmi központ katolikus templomát 1657-ben kezdték építeni, de csak 1676 után fejezték be Batthyány II. Kristóf idején. Valószínűleg ekkor faragták a homlokzaton elhelyezett címert, amely hasonlít a szalónaki várkapun levőre. A címer itt is plasztikusan kidolgozott, két puttó tartja, a csúcsán koronás angyalfej található és a címerpajzs üres részei hasonló mintákkal vannak kitöltve (76. kép). A templom oltárképe fölé helyezett Batthyány-címert fából faragták, akantuszlombokkal díszített keretét aranyozták, a címerpajzsot pedig festették. A címermezőt festett aranylánc veszi körül, a címerállatokat rendes pozíciójukban ábrázolták (77. kép). 52 Valószínűleg Wolfgang Resch. 53 A németújvári ferences kolostor tulajdona. 54 Németújvári Vármúzeum. 345
