Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MÓRICZ Péter: A BATTHYÁNYAK CÍMERHASZNÁLATA A TÖRTÉNETI VAS VÁRMEGYÉBEN
MÓRICZ Péter melyek keze csigaalakban megformált, testük indákba megy át (SCHMELLER-KITT 1974. 482) (32. kép). A szalónaki vár másik Batthyány-jelképe nem teljes címer, hanem a fiókáit vérével tápláló pelikán címerkép. A gondosan kidolgozott stukkót a vár nagy angyaltermében, a mennyezet közepén helyezték el a 18. század első felében. 3 0 A pelikánt a címerekben általában három bókájával ábrázolják, itt azonban négy kicsinye várja az anyaállat melléből hulló vércseppeket (33. kép). A körmendi uradalmat 1605-ben vásárolta meg Batthyány II. Ferenc. A település központjában álló várát 1730 és 1745 között építtette át Batthyány Lajos Ernő reprezentatív barokk kastéllyá. A kastély egyetlen fennmaradt Batthyány-címere azonban már a 19. század elején zajlott klasszicista átépítés idején került a főépület timpanonjára. Az 1800-as évek első évtizedében készített hercegi címer az épület jelentőségének megfelelő, hatalmas méretével messzire hirdeti a család tekintélyét. Ráadásul a rendkívül plasztikus címer egy 1840. évi topográfiai leírás szerint aranyozva is volt. 3 1 A hercegi címadományozó oklevélben lefestett címerhez képest csak a sisaktakarók ábrázolása hiányzik róla (34. kép). A körmendi kastélyban egy kisebb méretű címer is fennmaradt: az épület 1734-ben, Batthyány Lajos Ernő által öntetett harangján. Ezen ötlombú korona alatt, ovális címerpajzsban láthatók a család címerállatai (35. kép), ívtár Batthyány I. Ádám szerzeménye volt a borostyánkői uradalom, melyet 1644-ben vásárolt meg Vas vármegye északnyugati részén. A borostyánkői várban - annak ellenére, hogy az épületet Batthyány-Strattmann Gusztáv 1865-ben eladta - több Batthyány-címer is fennmaradt. A 18. század első feléből származik a várkapu feletti, homokkőből kialakított grófi Batthyány-címer. Az Aranygyapjas Renddel kiegészített, különleges alakú címer a grófi koronát kivéve teljesen megegyezik a budai Batthyány palota címerével (36. kép). Ezen kívül még a vár lépcsőházában találkozunk Batthyány-címerekkel. A balusztrádon a 18. század első felében kőből faragott, a falon festett címer emlékeztet az egykori birtokos családra (37. kép). Az egyik földszinti szoba fehér rokokó kályhájának tetején pedig a vérével fiókáit tápláló pelikán fészkel (38. kép). A borostyánkői uradalom részeként került Batthyány tulajdonba Gyimótfalva (Jormannsdorf) reneszánsz udvarháza. Ennek ebédlője őrizte meg azt a homokkőből faragott címert, mely az összes fennmaradt címeremlék közül a leginkább emlékeztet az 1500. évi adománylevél címerképére (39. kép). A 18. század közepén Batthyány Lajos Ernő bővítette tovább a család birtokállományát, Vas vármegyében az intai uradalmat vásárolta meg. Az Intán épített kastély homlokzatára a körmendihez hasonló, de kisebb méretű, kevésbé kidolgozott és kevésbé térbeli kialakítású hercegi címer került, viszont ezen a sisaktakarót is megjelenítették (40. kép). Az ikervári kastélyt a Batthyány család grófi ágának legjelentősebb személyisége, Batthyány Lajos építtette át 1847-ben Ybl Miklós tervei alapján. Ekkor kerülhetett a homlokzatára a grófi gyöngyös korona alatt Batthyány Lajos és Zichy Antónia egyesített házassági címere. A heraldikai jobb oldali tárcsapajzsban a megszokott címerképekből álló Batthyány-címer mellett baloldalon a Zichy család ősi jelképe látható: ötágú koronából kiemelkedő két szarvasagancs között görög kereszt (41. kép). A Batthyány család tagjai címerrel díszített fenti váraikban és kastélyaikban különböző gyűjteményeket hoztak létre a 16. századtól kezdődően. Ezek közül kiemelkedett a fegyvergyűjtemény, mely országosan a második legjelentősebbnek számított a hasonló témájú családi kollekciók között. A körmendi kastélyban koncentrált fegyvertár több darabján is Batthyány-címerekre bukkanhatunk. A családi címerekkel egyrészt a fegyvereket díszítették, másrészt tulajdonukat jelölték. Az 1915. évi, fegyvertári anyagot összeíró hitbizományi leltár 3 2 szerint 15 vadászpuskán, hat pisztolyon, négy jelzőágyún és két csákójelvényen szerepelt Batthyány-címer. A 17-19. századi vadászfegyvereken általában a puskák nyakán, kartusban 3 3 (42. kép), a 17-18. századi pisztolyoknak a markolatán, a 18. századi ágyúknak pedig a csövén helyezték el a család címerét. Az egyik vadászpuskán konkrétan Batthyány József bíboros címere, egy pisztoly páron pedig az aranygyapjas rendi lánccal kiegészített Batthyány-címer volt látható. Érdekes volt az a pisztoly 30 A pelikános stukkó az 1970-es években még a mennyezeten volt létható, azóta viszont az egyik lépcsőház falára helyezték. 31 „... ő kegyelmes Herczegségének arannyal hímzett nemzeti czimere ékessiti." A körmendi uradalom topográfiai összeírása. 1840. december 31. Magyar Országos Levéltér P1322 97. csomó 122. f. 32 Vas Megyei Levéltár Vll.l/d/bb 50. kötet. 33 Magyar Nemzeti Múzeum, Fegyvertár Itsz.: 59.7951. 342
