Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MÓRICZ Péter: A BATTHYÁNYAK CÍMERHASZNÁLATA A TÖRTÉNETI VAS VÁRMEGYÉBEN

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 333-363 A Batthyányak címerhasználata a történeti Vas vármegyében pár is, melyeknek markolatra helyezett hercegi korona alatti Batthyány-címerén két római katonát alkalmaztak pajzstartóként. A hercegi hitbizományhoz tartozó fegy­vertárnak nem volt része eredeti méretű ágyú, azonban a 2. világháború előtt több ilyen tüzérségi eszközt is őriz­tek a körmendi kastélyban. Ezek közül csak Batthyány I. Ádám 1647-ben öntött ágyúcsöve maradt meg helyben. A delfin fogantyús, az öntető monogramjával ellátott bronz hadi szerszámra a megszokott oroszlános-peliká­nos címerpajzs került (43. kép). Batthyány-címereket festettek egy 1741. évi piros 3 4 és egy 1800. évi fehér 35 Vas vármegyei nemesi felkelő selyemzászlókra, mivel Batthyány Lajos Ernő és Batthyány-Strattmann II. Lajos töltötték be ezen időszakokban a vármegye főispáni pozícióját. A korábbi zászló címere a szokásos címer­pajzsból és felette háromágú koronából áll, míg a későb­bi zászló címerpajzsa körül hercegi címerköpeny és koro­na jelzi az időközben megszerzett magasabb rangot (44-45. kép). Ugyancsak nemesi felkelés - az 1797. évi - emléke egy piros posztóval bevont huszártarsoly, melyre kilencgyöngyös grófi korona alatt csücskös talpú pajzsban oroszlános-pelikános címert hímeztek. Érde­kessége, hogy a jelmondata hibás: Fidelitate et fortidu­ne; ill. pajzstartóknak kezükben bunkósbotot tartó, sza­kállas, ruhátlan alakokat, vagyis vadembereket ábrázo­ltak 3 6 (46. kép). A 19. század második feléből egy sár­garéz tarsolycímert őriz a Savaria Múzeum. 3 7 Ezen a szo­kásos címerállatok tűnnek fel ovális pajzsban, mely körül hercegi palást, felette hercegi korona látható (47. kép). A főúri famíliák leszármazásukat - reprezentációs céllal ­festett családfákon jelenítették meg. Természetesen ezek­ről sem hiányozhatott a családi címer. Batthyány Lajos Ernő az 1740-es években jelentős genealógiai feltáró munkát végeztetett Csepreghy Mihály levéltárossal a családi levéltárban, melynek eredményeként Rajcsányi Ádám több családfát is készített a főúr számára. A 72x51 cm nagyságú, Németújváron fennmaradt családfa 3 8 az egyszerűbb típusok közé tartozik, melyen a leszármazá­si rendet jelző vonalak növényi indákká változnak, belő­lük levelek és újabb hajtások sarjadnak, s közöttük egy­egy téglalap egy-egy ős nevét hordozza. A latin nyelvű családfa alján, a fa tövénél az ősi Batthyány-címer lát­ható, felette ötágú korona, a címerpajzs körül hermelin­palást, amelyet a családfa alsó ágain álló koronás griffek tartanak mellső lábaikkal. A címerpajzs oroszlán ábrázo­lása hibás, mivel a kardot nem a szájában, hanem egyik mellső lábával tartja (48. kép). 1743-ban több hatalmas méretű családfa is készült. Az egyik töredékén, 3 9 a csa­ládfa alsó részének közepén ábrázolták az őrsi sziklát, melyről a családfa törzse kinőtt. A törzsnél fekvő alak Kővágóörsi Miske mester, felette a Batthyány-címer, me­lyet két oldalról griffek támogatnak - hasonlóan a „né­metújvári" családfa címeréhez. A címerpajzson egy sisak alsó része látszik, de ennek teteje és a sisakdísz ábrázo­lása megsemmisült. A szikla középső részén a címerálla­tok is megjelennek: a fiókáit saját vérével tápláló pelikán és a kardot tartó oroszlán. Utóbbi ábrázolásánál három eltérés is van az ősi címerhez képest: a kardot mellső lábával tartja, egész alakja látszik, és fején koronát visel (49. kép). Egy nagyméretű, eredetileg a családfa bal felső részét alkotó, 129x75 cm-es nagyságú, kézzel fes­tett töredéken 4 0 a készítéstől számított utolsó hat nem­zedéket tüntették fel. A fa ágaiból kinövő ovális alakza­tokba egy-egy családtag nevét, tisztségeit, emlékezetes cselekedeteit, halálának dátumát, valamint házastársá­nak nevét írta a készítő, mindezek fölé a Batthyány, illetve a házastársak címerei kerültek. A teljes, 140x410 cm méretű családfán 51 Batthyány-címert ábrázolhat­tak, melyek azonos mintára készültek: az ötágú korona alatti ovális címerpajzsban a két címerállat jelent meg (50. kép). Hasonló címer található a Paulik János hercegi levéltáros által 1802-ben rajzolt családfán, mely Örs ve­zértől Batthyány-Strattmann Fülöpig (1781-1870) mu­tatja be a család - fiktív - leszármazását 4 1 (51. kép), valamint a Batthyány és a Paksy család rokonságát ábrá­zoló genealógián 4 2 (52. kép). 34 Savaria Múzeum Itsz.: H.64.143.1. 35 Savaria Múzeum Itsz.: H.64.142.1. 36 Gróf Batthyány László tulajdona. 37 Savaria Múzeum Itsz.: H.63.227.1. 38 Gróf Batthyány László tulajdona. 39 Magyar Országos Levéltár S 20. No. 190/1. 40 Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum Itsz.: Ht.90.1.1027. 41 Országos Széchényi Könyvlár, Kézirattár Fol. Lat. 95.: Paulik János: Genealógia illustris stirpus de Batthyan ex archivo ejusdem familiae Körmendiensi diploma­tice deducta. Körmend, 1802. 42 Vas Megyei Levéltár. Szentgyörgyi Horváth család iratai. XIII.18./13. doboz. Fasc. 43. N. 111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom