Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
NÉPRAJZ - MÓD László: TÓTH JÁNOS MAGÁNTANÁRI KÉPESÍTÉSE A SZEGEDI EGYETEMEN
savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 365-384 Szombathely, 2013 MÓD László TÓTH JÁNOS MAGÁNTANÁRI KÉPESÍTÉSE A SZEGEDI EGYETEMEN A néprajz első egyetemi tanszékét 1929-ben szervezte meg az oktatási kormányzat a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen Solymossy Sándor 1 vezetésével, aki ekkor 65 éves volt. A rendelkezésre álló forrásokból úgy látszik, hogy a törekvés nem a szegedi egyetemről indult ki, hanem minisztériumi elhatározás húzódott mögötte, ami összefüggésben állt a felsőoktatás nagyfokú átszervezésével. Solymossy nyugdíjbavonulását követően (1934) Hóman Bálint kultuszminiszter a tanári státust áttette a Pázmány Péter Tudományegyetemre, megalapítva ezzel Budapesten a néprajzi tanszéket. Az 1940-es évek elején Szegeden nyert egyetemi magántanári képesítést szaktudományunk számos, jelentős 20. századi alakja annak ellenére, hogy a budapesti és a kolozsvári egyetemeken működő néprajzi tanszékeken volt betöltött professzori állás. A Ferenc József Tudományegyetem hallgatója volt 1929-1934 között a Sík Sándornál, 2 Banner Jánosnál 3 és Marót Károlynál 4 habilitált Ortutay Gyula, 5 aki magántanári előadását Kálmány Fajos és a modern néprajzi gyűjtés címmel tartotta meg. Schmidt Henrik, 6 Banner János és Klemm Antal 7 professzorok előtt szerzett magántanári képesítést 1941. október 25-én Gunda Béla 8 az „Összehasonlító néprajz, különös tekintettel a balkáni népekre" című tárgykörben. Tálasi István 9 a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte tanulmányait, de Szegeden habilitált Schmidt Henriknél és Banner Jánosnál. Az újonnan megalakított Horthy Miklós Tudományegyetemnek szüksége volt egyetemi magántanárokra, ezért megkönnyítette az eljárások lefolytatását (BARNA - JUHÁSZ - PUSZTAI 2004. 13-35). Amikor 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének a jubileumára készültünk, akkor a Csongrád Megyei levéltárban intenzív forrásfeltáró munkát végeztünk, amelynek során próbáltuk felkutatni a néprajzi oktatásra vonatkozó dokumentumokat. Ennek kapcsán akadtunk rá az egyetemen az 1940-es években magántanári képesítést szerző kutatók anyagaira, amelyek számos újdonsággal szolgálnak szaktudományunk korabeli történetére, viszonyaira vonatkozóan. 1 0 Szegeden habilitált többek között Tóth János is, aki a hazai népi építészeti kutatásokban jelentős szerepet vállalt. 1 1 Az egyetemi magántanári képesítésének megszerzése során keletkezett dokumentumok 1 2 kiváló alkalmat teremtenek arra vonatkozóan, 1 Solymossy Sándor (1864-1945) néprajzkutató, folklorista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1922), rendes tagja (1933), a budapesti egyetem magántanára „ethnológio" tárgykörben (1922), az Ethnographia folyóirat szerkesztője (1919-1931). 2 Sík Sándor (1889-1960) piarista szerzetes, irodalomtörténész, esztéta, a szegedi egyetem tanára (1929), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946). 3 Banner János (1888-1971) a kolozsvári egyetemen szerzett történelem-földrajz szakos tanári oklevelet, 1922-ben habilitált, 1924-től az Archeológiai Intézet oktatója. 4 Marót Károly (1885-1963) klasszikafilológus, 1917-ben habilitált Kolozsváron, tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak. 5 Ortutay Gyula (1910-1977) folklorista, akadémikus, az egyéniségkutató iskola megalapítója a mesekutatásban. 6 Schmidt Henrik (1877-1953) germán filológus, egyetemi tanár (1911), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1923). 7 Klemm Antal (1883-1963) nyelvész, egyetemi tanár, az MTA levelező (1927), majd rendes tagja (1949). 8 Gunda Béla (1911-1994) néprajzkutató, egyetemi tanár, az Ethnographia szerkesztője (1940-1944). 9 Tálasi István (1910-1984) néprajzkutató, egyetemi tanár, a budapesti Tárgyi Néprajzi Tanszék vezetője. 10 Az elmúlt években több alkalommal próbáltuk feldolgozni, bemutatni a habilitációs eljárások iratanyagát. Ortutay Gyula, illetve Tálasi István születésének 100. évfordulója lehetőséget biztosított arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem Egyetem utcai épületében kialakított Folyosó Galérián időszaki kiállításokat rendezzünk a dokumentumokból. A megemlékezések (Ortutay Gyula, illetve Gunda Béla születésének 100. évfordulója) során előadások formájában igyekeztünk levonni az eljárások alkalmával keletkezett iratokból levonható tanulságokat. Önálló feldolgozás formájában eddig az Ortutay Gyulára, illetve Pável Ágostonra vonatkozó elemzések láttak napvilágot (MÓD 2006. 417-425; 2010. 25-27). 11 Tanulmányom lektora, Gráfik Imre hívta fel a figyelmemet arra, hogy Tóth János személyes és kollegiális kapcsolatban állt Pável Ágostonnal. Szombathelyen közel laktak egymáshoz, a Vasi Szemle pedig az építészmérnök számos írását közölte. 12 Az eljárásra vonatkozó dokumentumok a Csongrád Megyei Levéltárban találhatóak az alábbi jelzetek alatt; VIII. 6 A Szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának iratai 9. 204., illetve 153. (a továbbiakban: CsML SZHMTBKi.). 327
