Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
NÉPRAJZ - NAGY Zoltán: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK, DONGÁS EDÉNYEK A SZENTGOTTHÁRDI APÁTSÁG FALVAIBAN A HAGYATÉKI LELTÁRAK TÜKRÉBEN (1786-1846) 1. RÉSZ
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 279-319 Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846) 1. rész SZENTGOTTHÁRD ír falu (2) ° O o o o o 2.0 km Dolinc 11) A A Faisz • Szövőszék © Szövőszék vagy faisz ® Szövő faisz 0 5. térkép. A szövőszék elnevezései. (Rajzolta: Derdák Ferenc) Karte 5. Die Bezeichnungen für Webstuhl. (Zeichnung: Ferenc Derdák) külömbféle vósznot. Az egyik rész fonalának hivattatik álló fonálnak, ezen keresztül vettetik a vetélő, melynek belől a bélfonál vagyon feltekerve, melyet ő borda ütésekkel vagy megsűrűsíteni, vagy pedig megritkítani tudja. így készíti el a posztócsináló is gyapjúiból a posztóját." (LÜLIK 1833) A szentgotthárdi uradalom falvaiban, elsősorban a „Vendvidéken"azonban a gazdaságok becsűjekor igen gyakran feltűnik a „fájsz" vagy „szövőszék"-szlovén nyelven -„króusna", ami alapján feltételezzük, hogy az asszonyok házaikban szőttek, 3 3 noha erre kézzelfogható utalásunk nincs. Adatainkat - Végh József által szerkesztett őrségi és hetési nyelvjárási atlaszának térképlapját (VÉGH 1959. 199) is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a Fájsz nyelvi alak a Rábától délre, a Zala és a Kerka menti falvakban általánosan használt kifejezés, 3 4 de ismerik annak szövőszék jelentését is. A „Vendvidéken" Dolincon, Orfaluban, Börgölinben is „fájsz" a szövőszék neve 1822-1834 között, de ez a névadás még néhány, a Rábához közel lévő magyarok lakta településen: Tapatakán, Kisfaluban, Háromházán is 1786-1831 között. Kizárólag Csörötneken és Kondorfán van együtt mindkét neve, de Gyarmaton 1830-1838 közötti időszakban csak szövőszék szót ismerik az inventáriumok tanúsága szerint 3 5 (5. számú térkép). Börgölin, Kondorfa és Csörötnek a fájsz nyelvi határán helyezkedik el. A kettős névhasználatra a legjobb példa Csörötnek, ahol a becsűt végzők bemondása vagy saját szóalkotásaként a hites dokumentumot szerkesztő nótárius „szövó7g/'sz"-ként rögzítette az uradalom irattárában elhelyezett jegyzőkönyvbe a szóban forgó 5 ft 30 xr-t érő szövőszéket. Mivel ilyen szóösszetétel a népnyelvben nem található, joggal feltételezzük, hogy ez is a fiskális nyelv alkotása. Az előzőhöz 33 M. Kozár Mária a szövést takácsoknak tulajdonította. A magyarországi szlovének néprajzi szótárának 162. oldalán így ír erről. „Az elsó világháború előtt a fazekasság mellett - a legelterjedtebb kézműves tevékenység a szövés volt [...] A vásznat férfi takácsok (kálec) szőtték (tkáli) szövőszéken (króusna). A legvastagabb vászonból varrtok zsákokat (Zákeu) és ponyvákat (ponjávo), a vékonyabból lepedőket (lijen) és térítőkét. A pamuttal kevert vászonból pedig törölközőket, ruhákat és asztalterítőket." 34 „Fajz": szövőszék, szőujófa Szabó Mária Tájszójegyzékében is Lendva környéki szóként ismert (SZABÓ 2006. 38), Somogyban viszont csak a szövőszék népnyelvi alakja a „szüjő-fa" az ismeretes (NYÍRI 1939.169). Az 1838-ban kiadott Magyar Tájszótárban a fájsz szónak nyoma sincs, Czuczor-Fogarasi szótárában a fájsz szintén ismeretlen szó, csak a takács ismert (CZUCZOR - FOGARASI 1862). A később kiadott szótárak általában ismeretlen eredetűnek vallják, gyakori az ősi magyar személynévre való hivatkozás. A Néprajzi Lexikon szócikke sem említi a szövőszék e megnevezését, csak az Erdélyben ismert esztevátát. Végh József ugyan egy térképlapon bemutatja göcseji és hetési elterjedési területét és hangtani változatait a szövőszékkel együtt, de a szó etimológiájával nem foglalkozik. 35 Dolinc 1827: Egy faisz hozzávalókkal együtt 6 ft, Orfalu 1822: Egy faisz „tintával" együtt 6 ft. Börgölin 1834: Szövőszék vagy faisz 5 ft, ugyanitt 1834-ben faisz 2 ft. Talapatakán 1827-ben Egy rozzant faisz két bordával 5 ft 30 xr, Kisfaludon 1786-ban 2 faisz, Háromházán 1831: Egy faisz hozzávaló szerszámokkal 6 ft, Magyarlak 1837: Takáts Szék 7 ft, Csörötnek 1830: Szövőfaisz minden hozzávalóval 5 ft 30 xr, ugyanitt 1830, 1841: Szövőszék 6 ft. Gyarmat 1829: Hitvény Szövőszék minden tartozékkal 3 ft, ugyanitt1830: Szövőszék 4 ft pár „licsével", két bordával együtt. Kondorfa 1841: Faisz vagy Szövőszék szerszámokkal, ugyanitt 1841: Faisz vagy Szövőszék szerszámokkal 2 ft. 295
