Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: SÁRVÁR-FAKÉPI-DŰLŐ KORA ÁRPÁD-KORI KERÁMIAANYAGA
PAP Ildikó Katalin Az Árpád-koron belül korai jegy a perembelső díszítése. A Faképi dűlő 668. objektumából ismert perembelsőn fogaskerékmintás darabnak (20. kép 1) mindössze egy párhuzamát ismerem; Győr-Homokgödrökről Takács Miklós közölt ilyen, leletösszefüggések híján pontosabban nem korhatározható edényt (TAKÁCS 1996a Abb. 5. 3). A Homokgödrök területén illetve szomszédságában végzett újabb feltárások egy 10. századi településrészletet is a felszínre hoztak (TOMKA 2007. 70, TOMKA 2011). Eddig közzétett nyugat-dunántúli települések anyagának tanúsága szerint a kora Árpád-korban a díszítés egyáltalán nem tekinthető ritkának. Sopronban (Bánfalvi út, GöMÖRI 2002.157, Szent György u. 6., GÖMÖRI 2002.135-135., Új u. - Szt. György u. sarok. GÖMÖRI 2002. 126-130) és környékén (Fertőszentmiklós, Szeredre dűlő, III. lelőhely, GÖMÖRI 2002. 165), Győrben (TOMKA 2011. 274), Pápa-Hantán (ILON 1996. 303 és 5. tábla), valamint a pápai várat megelőző Árpád-kori településen (MITHAY 1988a 10. és 40, 3. ábra 5-6) volt ilyen díszű edény. Az ugodi vár területén a többek közt hullámvonalköteggel és kalászmintával díszített edényekkel kísért (MITHAY 1988b 7-13, 9. ábra) legkorábbi rétegekben (MITHAY 1988b 89) szintén található fogaskerékmintával díszített edény (MITHAY 1988b 9. ábra 12). Zala megyében Zalavár (Cs. Sós 1963. LXII. 1-2, LXXVI. 2), Fenékpuszta (JANKOVICH 1991 192) és Muraszemenye (KVASSAY 2005. 248) publikált leletei között is volt fogaskerékmintás töredék. A díszítés korai mivolta mellett természettudományos vizsgálatok eredményei is szólnak; Nagykanizsától kb. 25 km-re délre, a mai Horvátország területén, Torcec (Kethely, Rátkakedhely) falu határában 2002-ben egy 10-11. századi település objektumait tárták fel (SEKELJ IVANCAN et al. 2005). Az egyikből (SJ 16) más leletek mellett vonalköteggel és fogaskerékmintával, ill. fogaskerékmintával díszített fazéktöredékek és egy fogaskerékmintás kisfazék került elő (SEKELJ IVANCAN et al. 2005. 185-186). Az objektumból vett faszénminta C14-es vizsgálata alapján annak kora 810-1020 közé tehető. 4 3 A palackok kapcsán már említett, Szlovénia területén elhelyezkedő Lendva (Lendava) határában feltárt lelőhelyen C14-es vizsgálattal egy olyan objektumot datáltak a 10. századra, 4 4 amelynek leletei között hullámvonallal és besimított vonallal díszített fazekak mellett egy fogaskerékmintás fazék is volt (KERMAN 2008. 81). Összefoglalva a díszítés 10. századi megjelenése mellett szóló érveket, magukon a fogaskerékmintás töredékeken a perembelső díszítése (20. kép 1), illetve a díszítésmód kétszeres és többszörös (3-5. kép) (Répcelak, Lukácsháza, Ják) díszítéskombinációban való jelenléte egyértelműen az Árpád-kor korai időszaka felé mutat. A töredékek kísérőleletei között több lelőhelyen (Szombathely-Zanat, Répcelak) nagy arányban fordulnak elő archaikus díszítéssel, hullámvonalköteggel és vonalköteggel ellátott töredékek. Önmagában is a 10. századra utal az, hogy a Faképi-dűlő 668. objektumából egyszerű, más díszítésekkel nem kombinált csigavonalas töredékek származnak. Szintén a 10. századra utal a hullámvonalak közt fésűs beszurkálással díszített grafitos import kerámia jelenléte a répcelaki kerek házban, amely mellett a változatos mintázatú pecsételőkkel készített mintasorok tanúsága szerint a díszítést már az Árpád-kor elején széles körben alkalmazták. A kónikus testű, fésűs beszurkálásokkal és fogaskerékmintával ellátott töredék (16. kép 3. és 3-4. kép) inkább a díszítés kivitele szempontjából érdekes. A fogaskerékmintás díszítés a Kárpát-medence régióiban minden valószínűség szerint eltérő időpontban jelent meg, illetve terjedt el. A díszítésmód a publikált adatok alapján a Dunántúlon elterjedtebbnek látszik, mint az ország keleti részén, ahonnan ilyen díszítésű edényt egyelőre soros temetőkből sem ismerünk. A minta a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint elsőként a Dunántúl nyugati részén tűnt fel, 4 5 elterjedésének idejét és mértékét további korszakbeli lelőhelyek anyagának összehasonlító elemzése tárhatja fel. ÖSSZEFOGLALÁS Sárvár-Faképi-dűlő lelőhelyen az első és mindmáig egyetlen olyan Vas megyei falurészlet feltárása történt meg, amelyet a Karoling- és a kora Árpád-kor között folyamatosan laktak. A falurészlet objektumaiból származó edény43 BP 1115 ± 90, AD 810-1020 (65,7%) (SEKELJ IVANÉAN et al. 2005. 169; 175). Ezúton is köszönöm Takács Miklósnak, hogy az adatra felhívta a figyelmemet. 44 SE 568. BP 1113 ± 27. 1. ? cal. AD 896-923 (28,7%), 941-978 (39,6%). 2. ? cal. AD 888-993 (95,4%). A minta tehát 95,4%-os valószínűséggel datálható 888 és 993 közé (KERMAN 2008. 81). 45 A minta nyugati irányból való elterjedését látszik erősíteni, hogy tőlünk jóval nyugatabbra a díszítésmód már a késő népvándorlás kortól, a 7/8. század fordulójától adatolható ( GROSS 2007. 694). 254
