Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
RÉGÉSZET - SZILÁGYI Magdolna: VÁROSOK, UTAK, KERESKEDELEM
SZILÁGYI Magdolna (Kiss 2002. 255-272. 271, 2. kép alapján) 1. Vár, 2. Szűz Mária (Boldogasszony) templom, 3. Piactér, 4. Szent Márton templom, 5. Ferences kolostor, 6. A római Savaria egykori városfalai, 7. Soproni út (a római Borostyánkő út nyomvonalán), 8. Győri út, 9. Ikervári út, 10. A római Borostyánkő út, 11. Körmendi út, 12. Pornói út, 13. Szentmihályi út, 14. Rohonci út Fig. 5. Topography of Szombathely in the fourteenth century (Alter Kiss 2002. 255-272. 271, Fig. 2) 1: Castle, 2: Church of the Holy Virgin Mary, 3: Marketplace, 4: Saint Martin's church, 5: Franciscon monastery, 6: Former town walls of Romon Savaria, 7: Road to Sopron (along the Roman Amber Road), 8: Road to Győr, 9: Road to Ikervár, 10: Roman Amber Road, 11: Road to Körmend, 12: Road to Pornó, 13: Road to Szentmihály, 14: Road to Rohonc mely a hospese k plébániatemploma lehetett; a vár mellett pedig a Szűz Mária templom állt, 2 0 mely a püspöki kápolna vagy a várhoz tartozó népek plébániatemplomaként szolgálhatott (Kiss - TÓTH - ZÁGORHIDI 1998. 150). 1360 környékén a ferencesek is megjelentek Szombathelyen. Rendházuk a város keleti szélén, a római városfalakon kívül épült (TAKÁCS 1966. 112-128.113-116; Kiss - TÓTH - ZÁGORHIDI 1998. 174-178, 189-192; P. HAJMÁSI - LŐVEI 2002. 407-414. 407). Mivel a ferences rend, a domonkosokhoz hasonlóan, városi szerzetesrend volt, letelepedésük közvetetten is igazolja Szombathely városias jellegét (Kiss TÓTH - ZÁGORHIDI 1998. 150). Amint arról a tanulmány bevezetőjében is szóltunk, a városfejlődés alapvető feltétele volt a vásártartás. Szombathely piactere (a vár piacával együtt) a római falakkal határolt terület déli harmadát, a mai Fő tér környékét foglalhatta el (5. kép). Az itt talált, II. Béla (1131-1141) által kibocsátott ezüstdénár alapján a piac már a 12. század első felében működött (Kiss 2004. 399-408. 400-402). Noha Szombathely neve 2 1 ebben a formában igen későn, csak 1288-ban tűnik fel az írott forrásokban (villa Zumbothel, UB II. 213), kialakulása - mint a vásárhely típusú helyneveké általában - a 11-12. századra valószínűsíthető (vö. MAJOR 1966. 48-90. 60, 84-85). A Szombathelyen tartott hetipiac forgalma szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírt a település jó megközelíthetősége. A piac és az úthálózat szoros összefüggését mutatják a vásárút elnevezések, mint például a Sorok felől Szombathelyre tartó „vásárosok útja" (1323: via forensium, UB III. 150). Szombathely a római Borostyánkő út nyomvonalát követő, észak-dél irányban futó Sopron-Muraszombat út mentén, valamint hét különböző irányba tartó belső forgalmú út csomópontjánál létesült (5. táblázat, 1. kép és 5. kép; vö. GLASER 1929-1930.138-167.156-167,163-164, Kiss - TÓTH - ZÁGORHIDI 1998. 100-109). Ez a központi fekvés nagymértékben befolyásolta Szombathely városi fejlődését és egyben hatással volt a település szerkezetére. Észak-északkelet felé Söpte és Asszony településeken keresztül vezetett egy nagyút Csepregre. Északkelet irányban Győrbe vezetett egy nagyút (via magna) a Vas megyei Vát, Magyarszeleste, Hegyfalu, Egerszeg és Család településeken keresztül. Az út Csánignál lépte át a Vas és Sopron megye határát képező Répce folyót, majd Dénesfalván át vezetett tovább Győr felé. Kelet felé Vép, Kenéz és Pecöl településeken vezetett keresztül egy út Ikervárra, ahol találkozott a Rába bal partján futó Sárvár-Körmend úttal. Délkelet felé Szőllős, Hermán, Császt és Horó falvakon át vezetett egy nagyút Rumba. Ezt az utat Rum határában szombathelyi útnak (1323: via Soboriensis, ANJOU II. 92) nevezték. Délnyugat felé Nárain keresztül vezetett egy kisebb út (via) a pornói apátság felé, mely a Pinka-völgyi távolsági út közelében létesült. A Pinka-völgyi utat nyugat felé haladva is el lehetett érni Szombathelyről a Szentmihályra tartó úton. Erről az útról nem rendelkezünk írott forrásokkal, de régészeti és kartográfiai adatok alapján igazolható a létezése (DERDÁK - Kiss 2000. 85-94. 88-89; VaML T 19; OSZK TK 1104). Végül északnyugatra tartott egy út Rohonc felé, ahol egyesült a Kőszegi hegység déli lábánál futó nagyúttal. (1. kép) 20 A szombathelyi vártemplomra vonatkozó első írásos adat 1237-ből származik (ecclesia sancte Marie de Sabbarle, UB I. 172). A templomról összefoglalóan lásd: Kiss - TÓTH - ZÁGORHIDI 1998. 206; P. HAJMÁSI - ZSÁMBÉKY - Kiss - Ivicsics - LŐVEI 2002. 375-394. 375-376. 21 Szombathely neveiről (Sabaria, Szombathely, Szombat, Püspökszombatja és Steinamanger) összefoglalóan lásd: Kiss - TÓTH - ZÁGORHIDI 1998. 125-128; Kiss 2003. 529-555. 531-533. 232
