Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)

RÉGÉSZET - ISZTIN Gyula - TÁRCZY Tamás - TÓTH Endre: A SAVARIAI CSÁSZÁRI PALOTA ÉS DÍSZTERME

sava Ria a Vas megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 187-201 A savariai császári palota és díszterme ója. Márvány anyaga és a méretek alapján egy nagy és díszes, korábbi császárkori középülethez kellett tartoznia. Figyelemreméltó, hogy a savariai kőfaragványok között van egy másik márvány épülettagozat is, melynek két oldalát ugyanúgy profilálták, mint az aula márványtömbjét (Kiss 1987. 14, Nr. 1:12). A faragvány ajtónyílás felső záródása (szemöldökkő) vagy architráv alsó tagozata (suffitta) lehetett. Amíg a romkerti faragványon a minta szimmetrikusan ismétlődik, a másik faragvány mindkét oldalára csak a minta felét faragták ki. Anyaguk, méretük és faragás mintájuk alapján mindkét faragvány ugyanannak az épületnek lehetett a része. Ez az épület a faragványok monumentalitása miatt aligha lehetett más, mint templom. A kérdés csak az - mivel a faragványok méretei felülmúlják az Iseum épülettagozatainak méretét

1

5-, hogy a capitoliumi triász (Juppiter, Juno és Minerva) városi templomához vagy a Perinttől nyugatra alapított provinciális forum feltételezhető főtemplomához tartoztak-e? Bármelyiknek voltak a részei, egyik templom lebontása és megsemmisülése sem köthető a tetrarchia kor vallási megújulást és a pogány császárkultuszt megújító és megerősítő idejéhez, Diocletianus császár uralkodásához (Kr. u. 284-304). Ilyen eseményre csak később, már Nagy Konstantin uralkodásától kezdve kerülhetett sor.

1

6 A kisebb apszisos terem kialakításának keltezése pedig ennek függvénye: a terem nem épülhetett meg vagy építhették át a tetrarchia időszakában, azaz 300 körül, csak évtizedekkel később. A mozaikos aulát pedig még később tudták csak kialakítani. A pogány templomok bezárásáról csak a 4. század végén, Honorius császár uralkodása idején hoztak törvényt. Nincs okunk és bizonyítékunk feltételezni, hogy Nagy Konstantin uralomra jutása és alig néhány évvel a keresztényeknek biztosított vallásszabadság megadása után Savariában a városi capitoliumi szentélyt már lebontották volna. Erre - esetleg - csak abban az esetben kerülhetett sor, ha az új, tartományi igazgatási központot a capitoliumi templom helyén szándékoztak kialakítani. Ugyan az istenségek egyikének, Minervának a szobortöredékét a körzetében, a püspöki palota északi szárnya építésénél találták meg, Savaria fóruma, ahol a főistenek temploma állt, keletebbre kereshető. A másik lehetőség, ha a faragványok nem a városban, hanem a provinciális forumon álló templomból származnak. A tartományi forumot a várostól a Perint patak választotta el. Savaria alighanem már az I. század 70-es 80-as éveitől kezdve a Pannónia tartományi császárkultusz központja volt (TÓTH 2001, SZABÓ 2006. 240, TÓTH 2012.). Mivel a császártisztelet jellege és szertartásai Nagy Konstantin uralkodásának idején megváltoztak, a provinciális forumon álló templomot inkább lebonthatták, mint a városban álló főtemplomot. Annál is inkább, mert valahol ki kellett alakítani az ún. palota-legiok közé tartozó lanciarii Savarienses (savariai lándzsások) erődjét is, akik a 4. század első évtizedeiben állomásoztak Savariában. Mivel erődöt a városban aligha tudták volna létesíteni, lehetséges, hogy a tartományi forum helyén építették fel. Végeredményben bárhonnan is származik a két márvány épülettagozat, a nagy aula felépítése és a mozaikpadló lerakása kevésbé keltezhető Nagy Konstantin uralkodási idejére, hanem inkább későbbre. Mi volt végül is a savariai épületegyüttes? Helytartói palota,

1

7 Pannónia Príma praeses-ének a rezidenciája vagy a császári tartózkodásra és reprezentációra alkalmas épület? A terem kiterjedése (663 m

2), belső kiképzése túlmutat egy városi vagy helytartói reprezentációs épületen.

1

8 Az aula a négy pannon tartományban az eddig ismert legnagyobb méretű terem (ZABEHLICZKY 2011. 96). A savariai aulát belső kiképzése, a nagyméretű, egységes mintájú mozaikpadló, a falak borítása márványlapokkal kiemeli a tartomány többi épülete közül.

1

9 Az aula széles, a hajóval majdnem egyező apszisnyílása is az uralkodói 15 Az Iseum architrávjának vastagsága 43 cm, a márvány szemöldökkő vastagsága 55 cm. 16 A pogány kultuszok betiltásáról, a templomok leromboláséról általában: Alföldi A., Keresztény császárok, pogány Róma, Attraktor, Máriabesnyő - Gödöllő, 2005. 103-106; A. Demandt, Die Spätantike, Handbuch der Altertumswissenschaft 111:6, Mönchen 2007. 496. 17 Nagy Tibor már a feltáráskor, 1939-ben megjegyezte, hogy a terem császári palota aulája volt, amit később keresztény templommá alakították át, lásd Géfin 1992. 25; Szentléleky Tihamér is felvetette egy, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatban 1968 őszén tartott előadásban, hogy az épület helytartói palota lehetett. Az épület rendeltetésével részletesen Bölcsészdoktori disszertációban foglalkoztam (1971), amelynek egyes részei, megjelentek: Tóth 1973, Tóth 1975, Tóth 1976, 1978-1979, Tóth 2011. 18 A helytartói palotákról lásd: Lavan, L., Late Antique Governors' Palaces: A Gazetteer, Antiquité Tardive 7, 1999, 135-164. 19 Ennek ismeretében fogalmaztam úgy, hogy a belső pannóniai erödök terjedelmes, perisztilium-típusú, villa-alaprajzú épületeivel kapcsolatban, hogy a belső terek nélkülözik az uralkodó fogadésára alkalmas belső díszítést. Ha valóban az uralkodói reprezentációt szolgálták az építmények, az csak akkor képzelhető el, ha a díszítést textíliákkal oldották meg. 195