Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 36. – (2013) (Szombathely, 2013)
RÉGÉSZET - ISZTIN Gyula - TÁRCZY Tamás - TÓTH Endre: A SAVARIAI CSÁSZÁRI PALOTA ÉS DÍSZTERME
sava Ria a Vas megyei Múzeumok Értesítője 36 (2013) 187-201 A savariai császári palota és díszterme 8. ábra. Részlet az Aula Palatlna délkeleti sarkából Bild. 8. Detail der südöstlichen Ecke der Aula Palatina szerint a „Kreissystem Vl."-ba tartozik ( SALIES 1974.). A mozaik legkorábbi képviselőit Itáliában látjuk, és a császárkor végéig alkalmazták a mintát. A savariai mozaikot rokonaitól az egyes idomok közti asztragalosz-sort utánzó minta is elkülöníti (az asztragalosz-minta újdonságát hangsúlyozza: Kiss 1973. 60). Az asztragaloszra emlékeztető minta alkalmazása két szempontból figyelemreméltó. Noha az épületplasztikából, kőfaragásból származó elemek ábrázolása nem ritka a mozaikművészetben, az asztragaloszt csak néha használják, 1 0 és akkor is szegélyként és nem köztes mintaként tűnik fel. 1 1 A savariai mozaikpadlón a minta nem kanonikus forma, mert a tojásidomokat elválasztó két, függőleges pálcatag helyett csak kis négyszög van. A savariai mozaikon hiányzik egy olyan motívum, amelyik a császárság szinte mind a négy évszázadában jellemző a mozaikművészetre: ez a két vagy több szálból font zsinór. A fonott zsinór a geometrikus mintákon köztes díszí10 Pannoniában a balácai villa apszismozaikját szegélyezi (Kiss 1973. Pl. XI), és Kis-Ázsiában több előfordulása ismert. Az ilidzei (Szarajevó külvárosa, BoszniaHercegovina) villa mozaikján a savariaival egyező mustrán egyes motívumok keretezésére használják, noha a köztes disz a csavart szalag: Mano-Zissi, DJ., La question des différentes écoles de mosaiques gréco-romaines de Yougoslavie, in: Mosaíques gréco-romane. Paris, 1965. fig. 8. 11 Olympia, Kladeos-fürdő (2. sz. közepe), Salies, G. H., Römische Mosaiken in Griechenland. Bonner Jahrbücher 186, 1986. 263 Abb. 9; Olympia, mozaik, Uo. 274, Abb. 17.; Skala (Kephallenia), villa, 2. sz. vége, 3. század eleje, Uo. 277. Abb. 19. 193
