Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - NAGY Marcella - SÜMEGI Pál - PERSAITS Gergő - GULYÁS Sándor - TÖRŐCSIK Tünde: VASKORI BRONZKINCS IKERVÁR HATÁRÁBAN
NAGY Marcella - SÜMEGI Pál - PERSAITS Gergő - GULYÁS Sándor - TÖRŐCSIK Tünde mintegy 5 kg és a dunántúli vaskorkutatásunk és a Hallstatt időszak máig napvilágot látott egyik legjelentősebb lelete lehet a jövőben. Teljes körű feldolgozása csak komplex tudományos kutatási program keretében képzelhető el. Hazánkban egyedülálló volta jelentőségét, feldolgozását és kiállításban, valamint hozzá kapcsolódó, minőségi mellékletekkel ellátott katalógusban való közzétételének mihamarabbi szükségességét egyaránt növeli. E rövid tanulmány ennek a programnak, ennek a törekvésnek első lépését jelenti. A bronzkincs laboratóriumi feltárása és a komplex régészeti és természettudományos vizsgálat metódusának lépései A bronzkincs tudományos igényű feltárásához egy aktív és több szempontú vizsgálatot biztosítani tudó munkacsoportot hoztunk létre, amelynek tagjai e tanulmány szerzőin túl: Bodor Elvira, Herbich Katalin, Ilon Gábor, Marton Erzsébet, Náfrádi Katalin, Páll Dávid Gergely, Sándorné Kovács Judit. A kincs laborban folyó feltárása során sorrendben a következő megismerési, feltárási lépések szerint haladtunk: 1. Az előkerült kincsegyúttest két alapszámozással kellett ellátni (l-ll.). A feltárás során kimozdult tárgyak I. számozást kaptak, az eredeti helyzetben maradt nagyobb kincsrész II. számozású lett. 2. A II. számú kincsleletről a feltárás és vizsgálat előtt dr. Puskás Tamás főorvos irányításával röntgen, MR és CT felvétel készült a szombathelyi Markusovszky Kórház Diagnosztikai Osztályán, hogy az egyes tárgyak térbeli viszonyát nagy pontossággal már előre, a leletegyüttes laboratóriumi feltárásának megkezdése előtt tisztázni és tervezni lehessen 1 5 (5. tábla). 3. Valamennyi tárgyat számozással láttunk el, az I. jelzésű leletrész 1. számú lelete a legunikálisabbnak mondható emlék, a több mint 4007 g tömegű, trapéz alakú hasáb, a „bronzüllő" lett. 4. Az eredeti helyzetben lévő 6-10 cm vastagságú kifejlődésben fennmaradt kincsrészietet a Szegedi Tudományegyetem Geoarcheológiai laboratóriumában bontottuk ki, mégpedig a röntgen, MR és CT felvételen megfigyelhető szerkezet és tárgyak alapján. így sikerült az eredeti, még a vaskorban egymásra helyezett tárgysorrendnek megfelelően lebontani a kiemelt kincset, és valamennyi bontási, egykori tárgyelhelyezési szintnek felszínéről, illetve egyes tárgyakat kitöltő talaj-, textil- és növényi anyagokból természettudományi vizsgákra mintákat kiemelni. 5. Az eredeti helyzetben lévő kincs bontásának valamennyi lépéséről, a néhány mm-es lépésekben kialakított bontási szintekről, a tárgyak elhelyezéséről és egymáshoz való viszonyáról fotókat készítettünk. A fotókkal elsősorban rögzíteni igyekeztünk minden egyes leletet, valamint a tárgyakon található növényi és textilmaradványokat, azok pontos „in situ" és térbeli helyzetét. 6. így a feldolgozást követően az egyes archeobotanikai, textilmaradványok és a kincs tárgyainak összefüggései is rekonstruálhatóvá váltak. Ennek érdekében a nagyobb tárgyak felszínéről készült digitális képeken egyszerű Photoshop programot felhasználva egy mátrixalakzatot készítettünk, és a mátrixon az egyes archeobotanikai és régészeti leleteket lokalizáltuk, a jelenségeket és a tárgyak térbeli helyzetét rögzítettük. 7. Valamennyi tárgyról még a restaurálás és mintavétel előtt több irányból fotó készült. 8. Valamennyi tárgyról súlymérés készült. A fémtárgyak mérése nyers állapotban, növényi maradványoktól, földtől mentesen, valamint restaurálás után is szükséges. 9. Bontási szintenként keletkező földtörmeléket, növényi maradványokat felhasználva bontási szintenként történt az üledékanyag szedimentológiai, geokémiai, fitológiai, pollenanalitikai és archeobotanikai feldolgozása. 10. A bontási szintekből kiemelt földminták a kiemeléssel párhuzamosan, azonnal iszapolásra kerültek, és szárítás után az egyes szintek földmintáiból kiiszapolt apró régészeti anyag kigyűjtése is megtörtént. A bronzkincs természettudományos eredményeinek előzetes értékelése Mivel már a feltárás során egyértelmű volt, hogy nem szokványos leletegyüttessel van dolgunk, egyértelmű volt számunkra természettudós kollégák bevonása. A fentiekben röviden bemutattuk a kincsről alkotott előzetes lehetőségeinket és eredményeinket, de mindenképpen fontosnak 15 Szíves segítségét és aktív érdeklődését a bronzkincs felől ezúton is nagyon köszönjük. Kollégáinak Nagy Andrásnak és Fodor Tamásnak szintén köszönettel tartozunk a felvételek elkészítése miatt. Kapcsolattartónk a kórházzal dr. Tóth Gábor antropológus kollégánk (NyME-SEK) volt. 110
