Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - PAP Ildikó Katalin: ÁLLAMALAPÍTÁS KORI TEMETŐ RÁBASÖMJÉN TEMPLOMA MELLETT
PAP Ildikó Katalin a mai sekrestye középtengelyében volt (VALTER - P. HAJMÁSI 2004. 233). A 11. század elején felépült az első, minden bizonnyal szintén Szent Jakab titulusú rotunda, 40 és a temetkezések e mellett folytatódtak (VALTER 2005. 539). A környék fölé emelkedő domb nyugati részén, az Apáti ház környékén 11. századi kenyérsütő kemencét (VALTER 2005. 553), hulladékgödröt, valamint a korai településhez köthető rétegeket és leletanyagot tártak fel (VALTER 2005. 543, 547). A lukácsházi árvízcsúcs csökkentő tározó területén, Kőszeg-Kőszegfalvi rétek lelőhelyen 2009-ben négy, honfoglalás és államalapítás kori temetkezés került elő. A két gyermeket, egy nőt és egy férfit rejtő sírok és leleteik értékelését Horváth Ciprián végezte (HORVÁTH 2010.). A részletesebb feldolgozás során a temetőből előkerült pödrött végű és spirálcsüngős hajkarikák, gyöngyök és a megye első gömbsorcsüngős fülbevalója alapján a temető korát a 10. század középső harmadára, végére tette (HORVÁTH 2012.). Bár a temető kiterjedése a terület adottságai miatt nem volt meghatározható, régészeti módszerekkel nem lehetett kizárni a temető kiscsaládi jellegét (HORVÁTH 2010. 25). Az időközben megtörtént embertani vizsgálat eredményei szerint azonban bizonyosan nincs rokoni kapcsolat a nő és gyermekek között (TÓTH 2012.), így azt valószínűsíthetjük, hogy a korai datálás ellenére egy soros temető szélső sírjainak feltárása történt meg a lelőhelyen. 4 1 A temető közelében korai templomra utaló adatot nem ismerünk. A mai Lukácsháza település Lukácsháza, Nagycsömöte és Kiscsömöte egyesítéséből alakult. Nagycsömöte első említése 1283, temploma a 15. századból való (C. HARRACH-KISS 1983. 263). A Celldömölkhöz közeli Mesteri-lntapusztán Holéczy Zoltán 1941-ben 12 sírt, s ezek egyikében egy trepanált koponyát tárt fel (Kiss 1996. 218). A temetőben 2001-2006 között Ilon Gábor vezetett tanásatást, melynek során a templom 4 2 egy részlete is előkerült (ILON 2002b 239). Az egyházi épület első említése 1325-ből való. Azt, hogy Keresztelő Szent Jánosnak volt szentelve, egy 1550-es oklevélből tudjuk (Kiss 2000a 129; 2000b 71; Kiss 2000c 382). A 16. században az intai templom fíliája volt Mesteri, Simonyi, Mihályfa és Tokorcs. Az épület a 17. században már csak romokban állt (BENCZIK - FEISZT 2000. 77). A tanásatások során feltárt 432 sírból 282 datálható az Árpád-korra (KRIZSÁN 2010. 127), ezek közül a legkorábbiak a 11. század végére (ILON 2007. 229). A 2004-es ásatás során az egyik sírban S-végű hajkarikák mellett 8 fluoritgyöngyöt és bronz huzalgyűrűt (ILON 2004. 251), 2006-ban ezüst pántgyűrűt, vaskést és nyitott végű karikákat találtak (ILON 2007. 229). Ezeken kívül több olyan tárgytípus - állatfejes karperec, rovásírásos gyűrű - került elő a sírokból, amelyek jelenléte soros temetőkre jellemző. 4 3 Mindezek alapján joggal feltételezzük, hogy a lelőhelyen soros köznépi temető előzte meg a templomot. A Meggyeskovácsi határában előkerült két sírlelet egymástól való távolsága majdnem 2,5 km (Id. Kiss 2000a 120), amely kizárja, hogy egy temetőből származzanak. Rábakovácsi ma álló, elsőként 1327-ben említett, Szent Kozma és Dámján titulusú temploma (VALTER 1985. 218) a két lelőhely között, szinte pontosan félúton helyezkedik el. 4 4 Sárvár-Rábasömjén feltehetően a mai épület helyén álló templomát a 13. században említik források. Répcelak területén nem ismerünk középkori eredetű templomot. A két legközelebbi templom Nick elsőként 1328-ban említett (C. HARRACH-KISS 1983. 285, Kiss 2000a 281) Szent Miklós, és Csánig, valószínűleg Mindenszentek titulusú, a forrásokban elsőként 1438-ban felbukkanó temploma. A Várdomb közelében elhelyezkedő Galagonyás-dűlőben Farkas Csilla 2000-ben kora Árpád-kori település objektumait tárta fel (FARKAS 2000. 198). A hely feltehetően azonos a Kiss Gábor által terepbejáráson lokalizált településsel (Kiss 2000a 139). 40 Az alapfalak fölötti törmelékben Salamon (1063-1076) érmét és 11-12. századi edénytöredékeket találtak (VALTER 2005. 537). 41 2011-ben a temetőtől D-re mintegy 1,2 km-re kora Árpád-kori településhez tartozó objektumok is ismertté váltak (MRENKA 2011. s.a.), melyek talán a temetőhöz köthető településhez tartozhatnak. 42 A lelőhelyen Holéczy Zoltán rómainak gondolt épületfalakat talált, amelyek szintén tartozhattak templomhoz (Kiss 2000a 129), mivel azt római épület helyén, római építőanyag felhasználásával emelték (Kiss 2000c 386). 43 Az adatok hivatkozásának lehetőségét Ilon Gábornak köszönöm! 44 A néphagyomány egy másik, elpusztult templomot is ismer a Szentjakabi-dűlőben, ahol épületmaradványokat figyeltek meg. A Szent Jakab kápolna a településtől ÉNy-ra kb. 1 km-re helyezkedik el (VMFN 1982. 263). A kápolna helyéről a Szombath-gyűjtemény Áprád- és késóközépkori edénytöredékeket őriz. SM. RA. 806/1-6. 224
