Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - NAGY Zoltán: SZEMFÉNYVESZTÉS. AGYAGPIPA HAMISÍTÓ MŰHELYEK KÖRMENDEN A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

savaeia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 279-299 Szemfényvesztés. Agyagpipa hamisító műhelyek Körmenden a 19. század első felében kiderült, hogy az idegenek neveivel fémjelzett selejt, szemétre került agyagpipák készítői - pecsételő szerszámukkal együtt - egyáltalán nem tartózkodtak itt Körmenden, hanem az ismert márkanevekről készített „hamis" pecsételőket helyiek készíttették és nyomták bele a még kiégetés előtt a félnedves pipatestek oldalába. A körmendi pipakészítő műhelyek tulajdonosai azon kívül, hogy saját név alatt is gyártottak agyagpipákat, bizony kivétel nélkül e célra készíttetett névpecsételőkkel, az eredetihez hasonlatos, - de nem azonos mesterjegyekkel Körmendtől nagy földrajzi távolságban élő hírneves kortárs pipakészítők termékeit ezer számra hamisították. Csakhogy e manuális műveletek végzésekor olykor-olykor hibáztak is. E hibák feltárásával sikerült bebizonyítani, hogy jól szervezett hamisító műhelyek ontották a theresienfeldi, kis-azari, selmeci agyagpipákat is azon kívül, hogy ugyanazon formákból kikerült darabokra rendre rányomták saját neveiket is. így lett szélesebb a Körmenden készült, azonnal a házaló vagy távkereskedelem láncolatába került agyagpipák választéka. KÉT MESTERNÉV ALATT - EGY NAPÓLEON Most a kézbe vett pipaleletek tanulmányozásából levont következtetésekkel foglalkozunk azt bizonyítva, hogy a 79. század első felében Körmenden tudatos, minden itt gyártott darabra kiterjedő hamisító műhely működött. A Körmend, Rákóczi út 55. szám alatti leletek térbeli elhelyezését milliméterpapírra téve, hasznos tapasztalatok birtokába jutottunk. A szelvények leleteit darabonként kiértékelve megszerkesztettük a feltárások hossz- és keresztmetszetét, melyek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a „pipás réteget" illetően egyszeri feltöltés történt a Rákóczi utcai ház telkén (NAGY 2001. XVIII. tábla). Ezekből a metszetekből világosan kitűnik az eredeti talaj egyenetlensége, melyre rászórták a háztartási hulladékkal vegyes pipás törmeléket. [1. tábla: Pipaásatás Körmenden 1998, Rákóczi u. 55. sz. Ill/A-D szelvény feltárt területe 120-140cm] A III. szelvény hosszmetszetén jól tanulmányozható a térszín hirtelen változása, amely azt eredményezte, hogy a „pipás réteg" az általános húsz centiméteres vastagság helyett negyven centiméterre növekedett.

5 A legnehezebb kérdés annak megválaszolása volt, hogy egy időben vagy nagyobb időközökben, rétegesen terítették-e ki a pipákat, illetve az, hogy a feltételezett tereprendezés egyszerre, egy meghatározott időben történt-e vagy szakaszosan. A különböző metszetek tanulmányozása során kiderült, hogy a föld felszíne alatt 80-I00 cm-re olyan hulladékréteg kezdődik, melyben agyagpipa töredékek is vannak. A mikroelemzésekből az is világosan kirajzolódott, hogy a feltöltés nagyjából egyenletes eloszlásban tartalmazott egymás alatt, rétegesen ismétlődően, vegyes téglatörmelékkel telített háztartási hulladékot és agyagpipákat (NAGY 2001. XVI, XIX-XXIII. tábla) is. Feltűnt, hogy a közel húsz négyzetméteres területről feltárt több száz lelet darabjai közül alig illeszthető össze néhány. Hosszadalmas munkával, milliméterpapfrra vetítve, tárgycsoportonként összevetettük az összeragasztható töredékeket. Mivel ásatási módszerünk lehetővé tette a térbeli szemléltetést is, így az egymáshoz illő darabok egymástól való vízszintes és függőleges irányú távolsága is meghatározhatóvá vált.

6 Az agyagpipák esetében 325 névbélyegzővel ellátott darabot és 442 pecsételés nélkülit tudtunk a szelvények felülnézeti rajzában bejelölni.

7 í „szelvénytérképen" \á\hatóvá vált, hogy az ANTON PARTCH, M. HÖNIG, AMSTATTER JOSEPH BARTSZ, BODNÁR SCHEMNITZ, S. STEINER, SALOMON FÜRST névbeütésű agyagpipák a feltöltési rétegben teljes szórtságot mutattak, azaz nem képeztek külön-külön önálló csoportot, vagyis eszerint földbekerülésük pillanatában is már többféle névbélyeggel ellátott agyagpipa kerülhetett egyszerre kidobásra. Ugyanezt a képet mutatta a figurális mintázatú pipák elhelyezkedése is. Az azonos csoporton belüli kapcsolatok vizsgálatára a Bonaparte Napóleont (1769-1821) ábrázoló pipákat találtuk a legalkalmasabbnak. Azt figyeltük meg, hogy a III. szelvényben a 12 db Napóleonfigura 115-140 cm mélység közötti teret egyenletesen töltötte ki, tehát a gyártás időtartama megegyezhetett a feltöltés időtartamával.

8 5 RHM Ht. 1785/2000 A pipás réteg hossz-szelvénye, benne Napóleon ábrázolású pipák megjelölésével. 6 RHM Ht. 1771/2000. Körmend, Rákóczi u. 55. sz. ásatási szelvények tárgycsoportonkénti kiértékelése. 1. pipák 2. régi tálak 3. kályhaszemek 4. szürke, mézatlan cseréptöredékek 5. mázatlan, vörös cseréptöredék 6. mázas cseréptöredék 7. gyári keménycserép töredékek 8. üvegtöredékek 9. fém 10. csont 11. ragasztott leletek. 7 RHM Ht.1771/2000.1. számú „szelvénytérkép" - pipák elhelyezkedése (bepecsételési és mélységadatokkal). 8 RHM Ht.1785/2000. - hatszáz adat közül 12 vonatkozik a Napóleont ábrázoló darabokra. 281