Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - ILLÉS Péter: PARASZTI SZŐLŐHEGYEK RENDJE A HEGYHÁT ÉS FARKAS-ERDŐ VIDÉKÉN
ILLÉS Péter vatartozás nélkül, nemes és „nemtelen kezek" egyaránt a nevük mellett tett keresztvonással ismerték el a hegytörvényt, melynek megtartására mindkét ági leszármazottaikat, örököseiket is kötelezték. Mivel a petőmihályfai szabályzatok érvényesítése esetében már régóta működő hegyközösség törvénykezéséről volt szó, talán ezért is ennek folyását könnyen a szokásokra bízhatták, ahogy azt a kilencedik pont külön, önállóan is megfogalmazza. Az 1749-ben írásba foglalt halastói szőlőhegyi szabályzatban, az annak érvényességét rögzítő törvénypontot a hegyközösség vezetőinek esküszövegével is kiegészítették: „[...] hogy ha ennek az hegységnek valami Karat látnám vagy halanám vagy tapasztalnam, akár mely igye fogyot embernek dolgát igazán forgatni és folytatni tartozom, félre tévén Atyafiságot adománt felelmet szeretetet haragtartást, magam Kárát vagy hasznát mindenben igazan szolgálni Kívánok [...]" 1 5 Sárfimizdó szőlőhegyének 1739-ben leírt eredeti szabályzata az elöljáró mellett a kisbíró esküjét is tartalmazza a bevezetőjében: „[...] Én N N. Esküszöm az élő Istenre, és az Istennek Minden Szenteire, hogy ha ennek az Hegysennek valami kárát látnám vagy hallonam a vagy a kár mely Emberek az Hegyrül vagy haszatul vagy pedik akar mely Embernek dolgát réám Bíznak, igaszan tartozom félre tévén Attyafiságot adomatt félelmet mindennekben igazunk szolgálny kivanyok Isten Engem ugy segellen. Én N N Esküszöm az élő Istenre, és Istennek Mindent Szentére, hogy ezen szőlőhegynek, Kis Biro Eskünek vagy Hajdúi hivatalyara valasztottan ezen hivatalanban hitem és igazan el járok a reám bízott dolgokat el vigazem nem tekentem semmi némü a lopotott felre tévém Atya fiságot adomant felelmet mindennekben igazan szolgálok Isten engem ugy segelyen. [,..]" 1 6 A tilaji szőlőhegy rendtartása meghatározása szerint akárcsak a nemes vármegyétől és földesúrtól kiadott artikulust, úgy a pecsétet is a hegymesternek kellett magánál tartania. Szőlőterület (Szőlőtelepítés; Öröklés; Adásvétel; Elhanyagolt szőlők; Szőlőterület felbontása; Szőlőterület kimérése; Becsű) Az erdők helyén és a parlagon fekvő területeken történő szőlőtelepítéséről a döntés és eljárás jogát külön pontban erősítette meg a 18. század első felében a hegybéli vezetőknek elég autonómiát biztosító petőmihályfai artikulus. A jó fél évszázaddal korábbi datálású sótonyi és nyőgéri szőlők hegytörvénye ugyan szintén a hegybéli elöljárókra bízta ezt a feladatot, de kikötötte, hogy az csak az uraság tudtával történhet. Ezzel szemben az egervári mintára 1740-ben készített szarvaskendi szabályzatban a földesúr e tárgyban külön kikötötte: „[...] Az Parlagh Szőlő föl adás a'mely jól lehet sok helyekben az helyseghnek engetetik, itt mindazonáltal manuteneállák [értsd, fenntartják] az Urak [...]" 1 7 A 18. század végi némethfalusi földesúri rendtartás az irtással történő szőlőtelepítést csak az urasági tisztek jóváhagyásával, vagyis hegyvám alá vonva engedélyezte. Egy korabeli újtelepítésű szőlőhegy létrejöttének körülményeit pedig a legpontosabban az 1787-ben alapított pácsonyi hegyre vonatkozó szerződés második és harmadik pontja vázolja: „[...] 2° Kötelessek lesznek a főn körüly irtt fundust, amidőn reájuk ki fog osztani, és méretni, jó Szölyö-tökkely /: kivévén Egyedüly; és fönt hagyván a Pintzéknek, és más Épületeknek szükségére szolgáló 10 Ölly fundust:/ a' következendő 1788 di k Esztendőben mind, és egészlen bé ültetni, mellyet ha valyamellyik közül nem tselekednék, a vagy a' bé plántált szőlejét annak rendje, s' módja szerént üdövel nem munkálná, vagy éppen veszendőben hagyná, azon Esetre tellyes szabadságunkat fönt tartjuk, az ollyatin tunya, és gondatlan Birtokosokruly a bélyi néki adott fundussát földes Uri hatalmunkkal minden munkája, s' bére meg térértese nélküly ely venni, és azt akár magunknak tartani, akár pedig az fönt - irtt kötelességek alatt másnak által adni. Továbbá 15 VaML IV. 8. Vas vármegye szőlőhegyi rendtartás kidolgozására kiküldött bizottság iratai. Hegyközségi artikulusok. Halastó, 1749, 14. Art. 16 Uo. Sárfimzdó, 1739. 17 Uo. Szarvaskend, 1740, 16. Art. 258
