Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - ILLÉS Péter: PARASZTI SZŐLŐHEGYEK RENDJE A HEGYHÁT ÉS FARKAS-ERDŐ VIDÉKÉN

ILLÉS Péter B petőmihályfai szövegcsaiád ^ egervári szövegcsalád 1753-as zalai normaszöveg ^ némethfalusi szövegcsalád egyéni hegytörvények 7. díva. Hegytörvények szövegcsaládok szerinti elterjedése a történeti Vas megyei Hegyhát és Farkas-erdő vidékén 1661-1839 Fig. 7. Spreading of vineyard statues according to text families in the Hegyhát and Farkas-erdő regions of the historic Vas county 1661-1839 törésvonalak mentén megrajzolható tipológia tárulkozik fel (1. táblázat), amelynek időben is és térben is tetten érhető tanulságai vannak (1. ábra). A keletkezés időrendjében haladva, a legkorábbi, 1661-re datált, Sárvár környéki sótonyi (Vas) és nyőgéri (Vas) közös hegytörvény a többitől teljesen eltérő szerkezetet mutat. Kidolgozottságát tekintve mégis feltűnően a legalaposabb szövegváltozat a maga hetven pontban rögzített artikulusával. Ettől jócskán alacsonyabb színvonalon megfogalmazott szöveg az idősorrendben következő legrégebbi, de már 18. század eleji forrás. Ugyanis a Vasvárt ölelő térségéből fennmaradt, 1709-es datálású újlaki (ma Alsóújlak, Vas) hegybéli rendtartás mindössze tíz pontból áll. Ebben a szövegben egyáltalán nem található földesúrral kapcsolatos rendelkezés. Itt vélhetően még egy valóban autonóm hegybéli közösség foglalhatta írásba a helyi emlékezetben őrzött korabeli szokáshagyományokat, amit a rendszabály bevezetőjében a hegymesterek állásfoglalása is megerősíteni látszik.

7 A már 18. század közepén, 1757-ben Kámban (Vas) 7 „Tekintetes Nemes Vasvármegyében, Ujj Lakon Lakozó, Pásti István, és Töke Imre, Hegy Mesterek, Egész Hegységünket egyetemben, Adjuk Tudtáro mindenéknek, az kit illik, ezen Levelünknek rendily hogy Hegységünknek igazságo Követtkezlk az ide Alább 'megh irt mód szerint." (VaML Vas vármegye szőlőhegyi rendtartás kidolgozására kiküldött bizottság iratai. Hegyközségi artikulusok. Újlak, 1709.) 254