Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - Buócz Terézia: AGYAGKORONG A SZOMBATHELYI JÁRDÁNYI PAULOVICS ISTVÁN ROMKERTBŐL

Buócz Terézia Szombar-ht,^ íiomkzr-t CuKfóizdo a'$.cCU>±, eputztrész o. tO — -iEdrogban behajlította, és a talpával teljesen rásimulva a kezdetlegesen ábrázolt hajótestre, szilárdan áll vele. A bal lábát hátralendítve, a lábfeje szembe nézetben ábrázolt. A lábain sarut hord. A hajó oldalán alig láthatóan halvány rézsútos vonalak sűrűsödnek. Bokáig érő, sűrűn redőzött, görög stílusú ruhája hátra lebben. A mell alatt megkötött öv még látszik a töredéken, a test többi felső része azonban hiányzik. Mindezek ellenére még kivehetők a háta mögötti fátyol öblösen lobogó ívének nyomai és az előrenyúló egyik kar alsó vonala. A figura mögött pálmafa áll a róla lecsüngő termésekkel. Az alak előtt a széltől felduzzadt vitorla vásznának íves vonalai vehetők ki. A fent leírt lábtartás és a megmaradt testrész határozott, energiával telített mozgást juttat kifejezésre. A ruha redőinek hullámzása és libbenése, a háta mögé eső fátyol ívének lobogása, a test csavart mozgása mind-mind fokozzák az alak tetterejét és mozgásának szenvedélyességét. A figura mögötti pálmafa szimbolizálja, hogy a hajó most készül elhagyni a partot, tengeri 2. ábra. A fazekas műhelybe beásott későbbi épület alapfalai Fig. 2. Basic walls were dug in the subsequentual building complex of pottery workshop. útra indul. Ezt mutatja a szokatlan lábtartás is. Szinte érezzük, amint a hajón már szilárdan álló jobb láb mögött a bal láb ellöki a hajót a parttól, és a gyors haladás érdekében hajtja azt. A széljárás is igen kedvező, erősen duzzad a vitorla. Figuránk nem téveszthető össze Victoria alakjával. Ha jól megvizsgáljuk a különböző Niké és Victoria lábtartásokat, akkor azt látjuk, hogy lábaikkal és egész testtartásukkal a lebegést és az alászállást fejezik ki. A legklasszikusabb példa erre a hellenisztikus szobrászat csodálatos kyrenei Nikéje, aki az agorán álló hajó orrára szállva hirdeti a győzelmet (LIMC 1992. 381). Mindkét lábát az előre haladás irányába fordítja. Jobb lábát térdben enyhén behajlítja. Bal lábát hátralendíti, a lábujjaival éppen hogy csak érinti a hajó testét. Ruhája testéhez tapadó. Nem oly szemérmes, mint a szombathelyi figuráé. Magasan felövezett peplost visel. Bal karján átvetett köpenye a háta mögött átvezetve, a combján keresztül ér előre, és a két lába között hull alá sűrű redőkben. A szobor feje, karjai és szárnyai hiányoznak. Hátának lapos átdolgozása későbbi. Hasonló testtartásban száll le a hajóra a Fouvre-ban látható híres samotrakei Niké (LIMC 1992. 382). Egy makedoni ezüstpénzen is oldalnézetben ábrázolva száll le Niké a hajóra (LIMC 1992. 380). Itt is mindkét láb a haladás irányába néz. Az előre nyújtott jobbjában tartott kürtjébe fúj, míg teste mellett leeresztett baljában lándzsát tart. Kiterjesztett szárnyainak végei szinte súrolják a hajó fedélzetét. Amíg Isis az egyiptomi emberek istennője volt, addig nem utazott tengeren. A hellenizmus idejében a görögök megjelenése Alexandriában tette Isist a tenger istennőjévé. Innen származik a Pelagia mellékneve is. A görög térségben, mint a tenger úrnőjét és a hajózás védőnőjét tisztelték Epitetha, Euploia, Pharia, Pelagia, Sotheira néven. A romkerti agyagkorong ábrázolása az Isis mithosból vette témáját. A mithos egyik variációja szerint Isis találta fel a vitorlát, amikor fiát, Harpokratest kereste. Byblos felé utazott a tengeren, és a csónakra köpenyéből vitorlát feszített ki. Az anyai szeretet leleményességét és merészségét dicséri ez a mithos. Ezt a változatot Augustus császár felszabadított rabszolgája - aki a híres palatínus könyvtár felügyelője lett - a hispaniai Gaius lulius Higunus írta le Fabulae című művében (77). A Kr. u. 6. század első felében ezt a témát felelevenítette Flavius 170