Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - MLADONICZKI Réka: RÓMAI TÉGLAÉGETŐ KEMENCÉK KŐSZEGFALVÁRÓL

MLADONICZKI Réka 30. ábra. Savaria territóriumán eddig feltárt, illetve feltételezhető téglaégető kemencék (Készítette: Derdák Ferenc, Tárczy Tamás) Abb. 30. Bisher aufgedeckte und vermutete Ziegelbrennöfen auf dem Gebiet von Savaria (Erstellt von: Ferenc Derdák, Tamás Tárczy) közül amely így következtetni enged a kemencék használati idejére: egy rheinzaberni Drag. 37-es reliefdíszes terra sigillata tál oldaltöredéke (24. ábra). A kisebbik téglaégető kemence tüzelőcsatornájának betöltéséből szinte ép állapotban került elő - csak a discusa hiányzik - egy nyersszínű firmamécses, alján két, egymásra merőleges vonal által négy részre osztott mezőben elhelyezett ponttal (25. ábra). A rombusz alakú padlótéglák is ugyanebből a rétegből származnak (26. ábra), a szövőszéknehezék pedig a kemence égetőterének alsó rétegéből (27. ábra). A szegényes leletanyag miatt a téglaégető kemencéket igen nehéz keltezni. A kemencék használati idejét legtöbbször a környező edényégető kemencék leletanyaga alapján, vagy ha villához tartozó téglavetőről van szó, akkor a villa leletanyaga alapján lehet meghatározni. Csak szerencsés esetekben kerülnek elő a téglavetőkből keltező értékű leletek, mint például Dömösön, ahol az 1. számú kemence rostélyán egy Marcus Aurelius érmet találtak (KELEMEN 1994-95. 109). A katonai téglaégetőknél sokszor a bélyeges téglák keltezik a kemencét, de előfordul, hogy még ezek sem adnak elegendő támpontot a kemencék tényleges használati idejének megállapításához (

MAN-CIOTÄ-CRI§AN 2010. 89). Az előkerült leletek alapján a kőszegfalvi kemencék működését a 2-3. századra lehet keltezni, amelyen az egyetlen keltező értékű lelet finomíthat kicsit: hogy a kemencék a 2. század 2. felében és a 3. század elején biztosan működtek. Kétségtelen, hogy az ásatás legérdekesebb lelete a kisebbik téglaégető kemence egyik rostélytéglája, amelynek felületén nagy valószínűséggel írásjelek láthatóak (28. ábra). Sajnos mindezidáig nem sikerült elolvasni a rajta található feliratot. A felirat a hypocaustum tégla felső oldalán található, és még égetés előtt a nyers téglába karcolták bele. Az elolvasását megnehezíti, hogy a felirat készítője az írás egy részét még nyers állapotban elsimította (29. ábra). SAVARIÁBAN ÉS SAVARIA TERRITÓRIUMÁN EDDIG FELTÁRT, ILLETVE FELTÉTELEZHETŐ TÉGLAÉGETŐ KEMENCÉK Savariában mindeddig egyetlen egy téglaégető kemence ismert,

7 amelyet Szentléleky Tihamér tárt fel 1968 áprilisában Szombathelyen a Bolyai János utca és az Engels Frigyes utca sarkán (SM. RA. 373).

8 A kemence négyszögletes alaprajzú, ÉNy-DK irányú, tüzelőnyílása a D-i oldalán található. Miután egy középső tüzelőcsatornával rendelkezik, ugyanazon típusba tartozik, mint a Kőszegfalván előkerült kisebbik téglaégető kemence (Cuomo di Caprio 2B). A rostély 320x310 cm nagyságú, eredeti felületét még háromszor újították meg. A kemence topográfiailag a fallal körülkerített várostesttől ÉNy-ra található, amely jól illik az eddig ismert városképhez. Ugyanis Buocz Terézia a városnak ezen a részén több fazekaskemencét is feltárt, amely Savaria ÉNy-i műhelynegyedét alkotja (Buocz 1967. 10). Savaria territóriumán (30. ábra) a kőszegfalvi kemencéken kívül Buocz Terézia még Csepregen és Uraiújfaluban tárt fel téglaégető kemencét. A csepregi téglaégető négyszögletes alakú, azonban igen rossz állapotban került elő: rostélya és a rostélyt tartó támfalai is elpusztultak (SM. RA. 540). Uraiújfaluban a község déli részén lévő kavicsbánya É-i oldalán, 1959. márciusában végzett ásatás során került elő egy téglaégető kemence, amely 7 Tóth Endre legújabb munkájában még egy esetleges téglaégető kemencére tesz utalást (TÓTH 2011. 19). 8 A leletmentésről mindössze néhány mondatos rövid tudósítás jelent meg a Régészeti Füzetek és az Archaeologiai Értesítő hasábjaiban (Régészeti Füzetek I/22, 1969. 34. p. No. 44., illetve Archaeologiai Értesítő 96, 1969. 257. p. No. 44.). 'VSzomíatíieíii ogumjom Nemesremp^i 164