Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. – (2012) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - MLADONICZKI Réka: RÓMAI TÉGLAÉGETŐ KEMENCÉK KŐSZEGFALVÁRÓL

sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35 (2012) 151-167 Római téglaégető kemencék Kőszegfalváról környékén épületmaradványokat is megfigyeltek (SM. RA. 87). 9 így feltételezhetően egy római villához tartozó téglaégetőről van szó. További két téglaégető kemencét ismerünk (feltétele­sen) terepbejárásokból. Az egyiket egy 1984-es terepbejárás során figyelte meg Derdák Ferenc, Kiss Gábor és Tóth Endre Balogunyom határában (Régésze­ti Füzetek I/38, 1985. 34. p. No. 65. illetve Archaeo­logiai Értesítő 112, 1985. 275. p. No. 28). A községtől és a Perint pataktól keletre, a Savariából D felé veze­tő Borostyánkőút Ny-i oldalán, „Závárkerekes" dűlő­ben nagy felületen téglák borították a földet. A Kissorok patak K-i oldalán pedig feltehetően egy római villa nyomaira bukkantak. Egy másik terepbejá­rás alkalmával Nemesrempehollóstól D-re, „Csárdahel / Gövecsbánya" dűlőben is egy téglaégető kemence nyomai voltak megfigyelhetőek, amelytől 400 m-re DK-re „Dobogó" dűlőben szintén egy római villa ma­radványa azonosítható. 1 0 ÖSSZEGZÉS A Kőszegfalván előkerült mindkét téglaégető kemence a négyszögletes alaprajzú, egy központi tüzelőcsatornával rendelkező típushoz tartozik, amely Pannoniában általá­ban a civil szférához köthető. A katonai téglavetők ezzel ellentétben Pannoniában többnyire négyszögletes ala­kúak és két tűzcsatornásak. Ilyen kemencéket ismerünk Vindobonából (LŐRINCZ 1981. 78), Brigetióból (PAULOVICS 1934. 138, Abb. 100), Aquincumból (PARRAGI 1971. 78), Dömösről (KELEMEN 1994-95. 98-100), Esztergomból (KELEMEN 2011. 136, 1. kép) és Progarból (LŐRINCZ 1981. 77). Ezzel szemben Britanniában mindössze kettő két tüzelőcsatornás kemence ismert (Holt, Horton), ahol te­hát a hadsereg is használta az egy tüzelőcsatornás tég­laégető típust (MCWHIRR 1979. 99). Miután bélyeges tégla sem került elő az ásatáson, a Kőszegfalván feltárt kemencék valószínűleg nem a katonai, hanem a civil téglaégetők közé tartoznak. Mivel a kőszegfalvi kemencék nagyobb városoktól (mint Sava­ria vagy Scarbantia) távol vannak, ezért minden bizonnyal villához tartozó kemencékről lehet szó. A helyszín töké­letes adottságokkal rendelkezett: kiváló minőségű agya­gos talaj található a kemencék körül, volt a közelben erdő, természetes vízfolyás (Gyöngyös-patak) és a lelő­helytől 2-3 km távolságra futott a Balti-tengert Aquileiával összekötő, észak-déli kereskedelmi út, a Borostyánkőút. A környéken terepbejárások során több villaépület is feltételezhető (ILON 2006. 129, 5. ábra). Villákhoz tartozó kemencéket ismerünk Pannoniából Fer­tőrákos-Golgotáról ( GABLER 1973. 148-149, Abb. 9-10), Balatonfüredről a Szőlősi utcai és Fürdő utcai kemencék (PALÁGYI 1993-94. 215, 2. ábra és 219, 13. ábra), vala­mint Gyulafirátót-Pogánytelekről (KUZSINSZKY 1920. 194-195, 227-228. ábra, illetve RHÉ 1906. 24, Fig. 17), illetve Gemaniából Mürlenbachban (GOSE 1956-58. 562, Abb. 139), a ludwigsburg-hohenecki villa rusticaban (DREXEL 1924. 29, Taf. XXXIII.1-2, XXIV) és a heitersheimi villa suburbanaban (BRANDL-FEDERHOFER 2010. 55). Miu­tán Kőszegfalván három különböző típusú kemence van egy helyen, arra enged következtetni, hogy a tulajdonos nem csak saját szükségleteit látta el, hanem a kemencék a környék szükséges építőanyag-ellátását is kiszolgálták. A kemencék egymás közvetlen közelében helyezkednek el. A mindössze 11x7 m-es megkutatott felület beépítettsége kapcsán feltételezhető, hogy a te­rület további hasonló objektumokat rejt még, azaz talán egy kisebb ipari negyeddel számolhatunk ezen a terüle­ten. Ilyen ipari komplexumok nemcsak nagyobb városok (Aquincum-Gázgyár: KUZSINSZKY 1932. 25-52, Poetovio: SUBIC 1968. 469-472) vagy a hadsereg 1 1 ellátását szol­gálhatták, hanem léteztek vidéken létesített, több villa­gazdaságot ellátó nagyüzemek is, mint a britanniai Minetyben (MCWHIRR 1979. 103, Fig. 6.1), a germaniai Stettfeldben (BRANDL-FEDERHOFER 2010. 56) vagy az ital­iai Lonatoban (Rossi 2008. 16). 9 Sajnos a jelentés a Savaria Múzeum adattáréból eltűnt (Régészeti Füzetek 1/13, 1960. 55. p.). 10 Derdák Ferenc szóbeli közlése alapján, akinek hálás köszönettel tartozom Savaria territóriumán található kemencék összegyűjtésénél adott hasznos informá­cióiért. 11 Legios téglavető Holtban, auxiliaris téglaégető Bramptonban került elő (MCWHIRR 1979. 118, 187-189). 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom