Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
IV. KATALÓGUS
Ják Síremlék (13.sz.) A táblát márványból faragták ki. Egyszerű léccel keretezett tábla, amelynak a bal fele hiányzik. 79x(77)x9. Az öt sor azonos méretű betűkből áll: 5(v.1 -5). A felirat betűit szépen vésték fel. Az 1. sorba T helyett l-t véstek, vagy a T kimaradt. A tábla a 13. század elején épült bencés apátság déli tornyának csigalépcsőjébe van beépítve, felirattal kifelé. A feliratra 1844-ben Varsányi János figyelt fel, és küldte el a rajzát Mommsennek. SM. Irattár. Lipp-jegyzék. 1872/1. nr. 19. A felirat betűit gondosan vésték fel: —]VI et L(ucio) Sep (V (imio) Severo on(norum) vacat —Se]pt(imio) Ausonio an(norum) et Sept(imio) —S]perantio an(norum) et L(ucio) Sept(imio) —S]everae an(norum) filiis an(norum) 5 —pi]entissimis. VI és Lucius Septimius Severus, élt évet és Lucius [ ] és L. Septimius Ausinius élt évet, és Septimius [—] Sperantio élt évet, és Lucius Septimius [ él évet és ]Severa élt évet, legkegyesebb gyermekeiknek éltek évet VARSÁNYI: —jnuruio etoL(ucio) Sep(t)i(mio)oSevero an(norum) vacat et L(ucio) —]Sept(imio)oAusonio)oan(norum) et Sept(imio) — ]S perantio an(norum) et L(ucio)oSept(imio) —S]everaeoan(norum) filiis an 5 —jpientissimis 1. qui Mócsy, RIU, Sept MÓCSY, RIU rajz EDH-Nr: HD020473 Kiadások: PAUR I., Buda-Pesti Hirlap, Atheneum 1853. évfolyam, SEIDL Beiträge zu einer Chronik Archiv f. Kunde 15, 1856, 315; MOMMSEN, CIL III 4211; MÓCSY, Steindenkmäler 155; AE 1977, 0633; MÓCSY RIU I 126; TÓTH E., Epigraphisches, Alba Regia 1972, 301. Idézések: MÓCSY, A markomann háborúk ArchÉrt 1963, 18.; BARKÓCZI, Population 1964, 56/1; TÓTH E., Antik Tan. 19,1972, (tévesen: vörösmárvány anyag); TÓTH E., Epigraphisches, Alba Regia 1972, 301; TÓTH I. 1994, 36, nr. 80.; HORVÁTH-KISS 1987, 418. KOVÁCS, Peculiaris 2004, 86. A feliraton jellegzetes az L betű felfelé S alakban kunkorodó vízszintes szára, amely Savariaban csak a keresztény vándorfestők sírkövén (148 szám) fordul elő. Az első szó (nurui) Varsányi kiegészítése. Ez azonban nem a felirat akkor még meglévő maradványán alapszik, hanem csak következtette. A lépcsőbe falazott kőből Varsányi sem láthatott többet, mint amennyi ma látszik. A nurus szóval a felirat nem kezdődhetett. Továbbá a 3. sor végén férfinév áll praenomennel, a 4. sor első női neve nem tartozhat hozzá. A szépen vésett feliraton valószínűtlen, hogy az utolsó sorban a pientissimus szót ne a tengelyben, hanem a sor elején véssék ki. Mindebből a tartalmi és formai megfigyelésekből arra lehet következtetni, hogy egy kettétört feliratnak csak a jobb felét falazták be. A feliratnak nemcsak a bal széle néhány betűvel, hanem majdnem a fele hiányzik. Ennek megfelelően az első sor eleje az első személyhez tartozik, és minden bizonnyal az életkor adatának a vége lehet: an(norum) — VI.. A felirat tehát, fekvő téglalap alakú volt. Az elhunyt a gyermekek apja vagy az anyja volt-e, nem állapítható meg, mert az feliraton olvasható személyek mind élők voltak az állításakor. Minden bizonnyal az első, letört nevű személy halálakor készítették a feliratot. Különös, hogy az állító nevét nem lehet elhelyezni a feliraton, mert az elhunyt neve után az élő (és esetleg halott) gyermekek következnek, és a felirat végén a pientissimis rájuk vonatkozik. A 4. sor végén az an-1 valószínűleg tévedésből vésték fel. [ - an(norum) - -]VI et L(ucio) Sept(imio) Severo an(norum) et L(ucio) 252
