Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)

IV. KATALÓGUS

Lapidarium Savariense Savaria római feliratos kóemlékei [Sept(imio) et L(ucio) Sept(imio) Ausonio an(norum) et Sept(imi-) [ et L(ucio) Sept(imio) Sperantio an(norum) et L(ucio) Sept(imio) [ an(norum) et - - -] Severae an(norum) filiis an(norum) pientissimis Eredeti lelőhelye Szombathely is lehet, mert a templom építéséhez szállítottak római kőemlékeket, gránit oszlopokat. A templom északi falában is jól látszik kívül egy nagy, fehér beépített márványtömb. Késő Severus-kor 219. Körmend? Lelőkörülmények ismeretlenek. 4 arasz x 2 arasz x 1 arasz. Elveszett. Dionnae Aug(ustae) sac(rum) Fl (a vi a) Quintilia v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito) „Diana Augustanak szentelve! F. L. Quintilia a fogadalmat szívesen beváltotta az érdem okából (ti. az isten megérdemelte)." 1. Diane lehetett az oltáron. 3. Fl(avia) ? MÓCSY Steindenkmäler 27; AE 1972, 418; MÓCSY, RIU 124; A feliratot egykor a körmendi Batthány levéltárban örzőtt iratra jegyezték fel (Ma: MOL, vagy pedig a II. világhábori után elpusztult. Horváth Tibor Antal közlése Paulovics Istvánnal (MÓCSY, Steindenkmäler 27. sz.) Kérdés, hogy az istennő nevében a két N a leíró tévedése-e? Kr. u. 2. század. Kiadatlan. A templomba szétvágott római szarkofágokat és kőfaragványokat falaztak be. Kr. u. 4. század. Kr. u. 2-3. század. ] -M--- - ]+NOoDV[ - - -]VIVoAN+[- • - - -]VSoetAur[- - - - - ]TESoV +[--219a. Vasszilvágy Síremlék Márvány sírtábla töredéke; (21)x(26)x9. Sírsztéléből átfaragott sírtábla töredéke. A töredék egyik oldala egy sztélé bal széle, kanellurás pillérrel. Mellette képmező, amelyben egy állat, minden bizonnyal oroszlán hátsó lába látszik, a farka a lábára csavarodik. 90 fokkal balra forgatva a töredéket, a hátoldalára vésték a feliratot, rusztikus, késői 4. századi betűkkel; 3,5(v.2-4). Az első sor töredék. A 2. sor utolsó betűje V vagy X. a 3. sor utolsó betűjéből egy függőleges hasta maradt. Vasszilvágyon, a katolikus templom kutatása során került elő, Hajmási Erika ásatásán. A XV. században elfalazott kapu kibontásából került elő. Ltsz. 2002.1.41, ahol a töredéke 2010-ben leírtam. 253