Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./2 – Lapidarium Savariense: Savaria római feliratos kőemlékei (2011) (Szombathely, 2011)
IV. KATALÓGUS
ONDÓD Az ondódi kőemlékek egy kút béléséből kerültek elő. Építkezés alkalmával egy betömött, 125-130 cm átmérőjű kutat találtak, amelynek az oldalait szétvágott római kőfaragványokból rakták ki. A kút betöltésében is római, faragott kövek voltak. A terület korábban szántóföld, azelőtt erdő volt, ezért Horváth arra gondolt, hogy a kutat a késő római korban ásták ki. A kutat hat méter mélységig tárták fel, a talajvíz megakadályozta a további munkát, és a mélyebben fekvő kövek a földben maradtak. Kilenc sírkő került elő szétdarabolva, továbbá öt oltárt és az Aecorna-táblát emelték ki. A SM régi leltárkönyvében a kutat feltáró Horváth T. A. megnevezte a lelőhelyet: „Ondód, a Pölöskei csárdával szemben, az egykori Pick-földön". Pick Vilmos földjeinek helyrajzi száma: 640-642, 643,2, 644, 732-734, 1005-1006. A tárgyak a Horváth T. A. által vezetett Növedéki Naplóban: p. 50. nr. 68-71. 1929 aug. 8-17, „Kőtár 149-157, „Kőtár 158-163 és a p. 56. nr. 173-180., 1929 aug. 23-31, aug. 8-12 alatt találhatóak. A terület jelenleg be van építve és a lelőhely nem azonosítható. Pölöske Ondód és a Torony közti, az országút melletti dűlőnév volt a 19. században, az Aranyvíztől északra, Nyárs pataktól nyugatra. A kút rómaisága nem bizonyítható. Az is lehetséges, hogy magyar középkorban vagy később ásták ki a kutat és bélelték ki szétdarabolt római faragványokkal. A kút talán éppen a pölöskei csárdához tartozott. A feliratok alapján a körzetben egy nagyobb vicus kereshető, amelynek a kezdetei az I. századra nyúlnak vissza és veterántelepülés volt. Minden bizonnyal ugyanarról a településről származnak az ondódi feliratok és azok lelőhelyétől alig két kilométere, a dozmati Szt. György templom falába épített Maecius Sabinus sírkő (201. sz.). Magát a templomot római eredetű faragott kőkváderekből emelték. Az Aecornafelirat nem későbbi az I. század végénél. A legio XV. Apollinaris veteránjainak feliratai sem keltezhetők későbbre. Egyikük Savaria első letelepítettjei közé tartozott, ugyanúgy, mint a Maecius Sabinus (201. szám). Később is a carnuntumi legio (Xllll gemina) veteránjának állítanak feliratot. A vicus lakói jórészt itáliai származású, letelepített veteránok és leszármazottaik voltak, akik a második század folyamán bejutottak Savaria magistratusába. A római polgárokon kívül egy jórészt hapax neveket viselő, őslakos család is állított sírkövet. Hogy a kőemlékek egy településről származnak, azt a hasonló és gyenge minőségű kőanyag, az sírköveken említett emberek azonos foglalkozása mellett az öt oltár bizonyítja: az oltárok minden bizonnyal egy szentkerületből származnak. A rossz kőanyag ellenére sztélék kivitelezése jónak mondható, és a feliratokat gondosan vésték ki. Ennek legkorábbi darabja az Aecorna - felirat. Egy oltárt luppiternek, egyet Mercuriusnak, egyet Herculesnek állítottak: három oltár esetben a töredékesség miatt nem állapítható meg, hogy Herculesnek vagy Mercuriusnak állították-e. További három faragvány: oromdísz az oroszlánok között Ikarusszal, oroszlán, továbbá álló Mars? (ez kérdés, hogy ondódi lelet-e, amit a Steindenkmäler állít. Talán nem véletlen, hogy Savariából egy széles út kanyarodik északnyugat felé, és mintegy 250 méter hosszan követhető. A Borostyánkő úttól eltérő iránya jól megfelel Ondód-Dozmat körzetének. Szakrális felirat (1929) Tábla fehér márványból. Egyszerűen keretezett, álló téglalap alakú márvány tábla, a két oldalán felül egy-egy szögletes csaplyuk, benne ólom és vas maradvány, amellyel a feliratot falhoz rögzítették; 69x43x3,5. Betűméret: 3,5(v.1-8). A betűsorokat vonalazták. A betűket gondosan és szépen vésték fel. Az 5. sorban a C nagyobb, az első T és az első I fel van magasítva. Ez az egyetlen savariai felirat apex-ekkel. Szabályosan elhelyezett háromszögletű szóközjeleket véstek. 1929-ben, Toronyban (Ondód) találták másodlagos római vagy újkori in situ; 1929-ben a Savaria Múzeumba vitték, ltsz. 67.10.88.(régi Itsz. HTA 46-47, 68. Tárczy T. fényképe (= Lupa 7971, kép nélkül). Ma a múzeum kőtárában van, ahol 2009-2010-ben írtam le. 238 "wsm m
