Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
RÉGÉSZET - Nagy Marcella: A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn
sava Ria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 67-94 A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében, llrnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn A KORAI URNAMEZŐS IDŐSZAK KRONOLÓGIÁJA A KÁRPÁT-MEDENCE NYUGATI FELÉBEN, A LELŐHELY ÉRTÉKELÉSE A Sárvár-Felsőmezőn feltárt kis temetőrészlet kevés ahhoz, hogy a közép-duna-vidéki, korai urnamezős időszak kapcsolataira fényt derítsen, de nagy óvatossággal bizonyos összefüggések megállapítása feltételezhető és megengedett. Az objektumokból származó leletanyag mind a kerámia- és mind a bronzmellékleteket tekintve - nem túl nagy mennyiségű, de úgy véljük, információs értéke annál magasabb. A lelőhely leleteinek legjobb párhuzamait a Dunántúl északnyugati, a burgenlandi és felső-ausztriai, valamint a délnyugat-szlovákiai régiókban találtuk meg. A Dunántúl déli és keleti feléből jól ismert és publikált urnamezős kori temetők és telepek leletanyaga kevésbé jól párhuzamosítható a sárvárival. 70 Ennek oka és magyarázata egyrészt kronológiai különbségekben, másrészt a Rába-folyó markáns határvonal szerepében keresendő. Ezt a felvetést korábbi korok kultúráinak elterjedése is számos szempontból megerősítik. Csak bronzkori példákat említve: a mészbetétes edények népe nem telepedik meg a Rábától nyugatra, a GátaWieselburg kultúra lelőhelyeinek keleti és déli határait szintén ugyanez a folyó jelenti és a Rábától keletre eső területeken nem ismertek e kultúrához tartozó megtelepedési nyomok. A Felső-mezőn talált leletek legjobban a korszak névadó Baierdorf-i lelőhelyről ismert klasszikus formákkal 7 1 mutatnak rokonságot, mely első lépésben jó kiindulópontot jelentett a keltezésnél. A lelőhely szűkebb környezetéből - a közigazgatási megyehatáron belüli - csak alig, és főleg szórványos korai urnamezős körhöz (BzD-HaA) tartozó emléket ismerünk. 7 2 Annak ellenére, hogy a régészeti kutatás már számos alkalommal és helyen foglalkozott e terület urnamezős időszakával, a Dunántúl nyugati területeire vonatkozóan, a BzD-HaA időszakot tekintve mégsem áll rendelkezésünkre egy letisztult és világos történeti kép. Megoldandó kérdés maradt a szóban forgó urnamezős „stílus" megjelenése is, első felbukkanása és kialakulása, valamint fejlődése itt a Kárpát-medence nyugati felén. Erre a kérdésre jelen munka kevés volna választ adni, de az újonnan előkerült késő bronzkori lelőhelyek (jelen esetben a Sárvár-Felsőmező és SzombathelyTáncsics utcai 7 3 lelőhelyek), illetve a régebbi anyagok újravizsgálása (velemi Szent Vid hegyi- és a Ság hegyi emlékek), valamint ezek együttes vizsgálata, a lelőhelyek összevetése fontos lesz a közeljövőben. A korábban megjelent közlésekben már számtalanszor megállapítást nyert, hogy a hazai BzD időszakban jelentős mennyiségben voltak jelen a halomsíros időszak kései maradványai, de megjelennek már a tisztán urnamezős jellegű leletegyüttesek is. E tény a kutatás két - alapvetően különböző, de véleményem szerint nem feltétlen egymásnak ellentmondó - irányát jelölte ki Magyarországon. Az egyik nézet a változások okaként egy késői halomsíros továbbélést és egy kontinuus kulturális átfejlődést, 7 4 a másik álláspont pedig egy külső helyszínről - többnyire északnyugatról -, egy vagy több hullámban érkező idegen beáramlást/infiltrációt fogalmazott meg. 7 5 A magyarországi urnamezős kutatással párhuzamosan - sőt bizonyos tekintetben jócskán megelőzve azt - külföldön is nagyjából hasonlóan alakult a kutatástörténeti helyzet. Az ausztriai területek késő bronzkori történetéről jóval több munka, feldolgozás és újra feldolgozás/aktualizálás született, mint Magyarországon. Az urnamezős időszak körvonalazása néhány korai temető és elsősorban a régészeti kutatás által kedvelt és sok információt szolgáltató - magaslati telepek kutatásán alapult. Ezek a tanulmányok bizonyos konkrét szempontokat vizsgálva születtek meg, megfogalmazva a kronológiához, tipológiához, temetkezési szokásokhoz, településtípusokhoz, valamint a közép-duna-vidéki urnamezős területekkel 70 Pl.: Budapest-Békásmegyer (KALICZ-SCHREIBER 1991.) Szigetszentmiklós (V. VADÁSZ 1992.); Németbánya-Felsőerdei dűlő (ILON 1996.); BalatonmagyaródHidvégpuszta (HORVÁTH 1994.). 71 Egy felhúzott füles csészék, doppelkonuszos edények, behúzott peremű tálak. 72 Pl. Celldömölk-Sághegy (PATEK 1968.; KŐSZEGI 1988.130, 9. és 45-47. tábla); Ják-Cserhidi majorban talált 2 sír (ILON 2004. 237, Taf XVI-XVII); Jánosháza (Fekete 2004. 157-181.); Rábapüspöki (BENDA 1928. 82-86.; KŐSZEGI 1988. 175., korai urnamezős urnasír); Sárvár-Kassa u.(KÁROLYI 1970.; KŐSZEGI 1988, 179, 1 sír, késő halomsíros - korai urnamezős kori lelet Ltsz.75.20.1-14.); Szombathely-Táncsics utca (Kiss P. 2009. temető legkorábbi urnamezős időszak emléke Vas megyében, BzD); 73 A Szombathely Táncsics Mihály utcai feltárás vezetője Kiss Péter volt, e helyütt is köszönöm neki, hogy az itt előkerült bronzkori sírt feldolgozhattam. 74 KŐSZEGI 1960.; KŐSZEGI 1988.; PETRES 1959. 75 Tompa Ferenc szerint a HAA időszak elején bekövetkező változásokat az észak felől érkező a lausitzi (illír) népcsoport bevándorlása okozta (TOMPA 1935.); Lázár Jenő a kulturális változások mögött etnikai változást is értett (LÁZÁR 1956. 3); PATEK 1968. 81
