Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

RÉGÉSZET - Molnár Attila - Farkas Csilla: Hallstatt-kori település Vát - Bodon tábla lelőhelyen. Előzetes közlemény

savaRia a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34/1 (2011) 43-66 Hallstatt-kori település Vát-Bodon tábla lelőhelyen. Előzetes közlemény voltuk, hasonló szélességük és az aljukban megfigyel­hető kavicsok, ill. ezek lenyomatai alapján egy díszített platniként értelmezhetők (8. ábra). A darabok nem összefüggőek, tehát nem egy bedőlt falról van szó, hanem egy planírozott vagy egyszerűen a betöltődött ház gödrébe szórt „szemétről". Világosbarna, simított felszínű töredékek. A töredé­kek a kemény felszín alatt egységesen vörösre égtek. Alsó részükön nagy méretű kavicsok lenyomatai (némely esetben a kavics is bent maradt). Vastagságuk egysége­sen 2,2-2,5cm. Elülső oldalukon két ujjnyi széles, sekély vájat között hármas bekarcolt vonalköteg alkotja a min­tát, amely futómeander-formában fut végig (vélhetően a platni peremének közelében). Néhány darabon látha­tó, hogy a futómeander nem folyamatos, meg-megsza­kad, továbbá, hogy a meanderminta két sorban alkotja a díszítést. Egy példányon látható, hogy a külső vájat derékszögben megtörik - ez arra utal, hogy a platni négyzet alakú lehetett. Csak néhány darab illik össze. Valószínű, hogy a tűzhelynek csak egy kisebb része került a gödörbe. Összesen 90 kisebb-nagyobb darab. Savaria Múzeum, Itsz.: Ő.2007.55.11. Miután a töredékek nem összeilleszthetők, a platni pontos rekonstruálása nem lehetséges. Miután az egyik darabon derékszögben törik a minta, egy olyan négyzet alakú platniról lehet szó, mint amilyen Freundorf (Alsó­Ausztria) Hallstatt-kori telepén került feltárásra egy föld­be mélyített házban (BLESL-KALSER 2005. 87, fent). 8 Saj­nos a váti lelet nem eredeti helyzetében került elő, ezért nem tudjuk, hogy itt is házban volt a tűzhely vagy eset­leg szabadtéri tűzhelyről van szó (a Dunántúlon eddig feltárt kora vaskori földbe mélyített házakban igen ritka a kemence). Az egyébként igen ritkán előforduló (vagy legalábbis fennmaradó), díszített tűzhelyeket gyakran bizonyos kultikus tevékenységgel szokták összekapcsolni. Ilyen ún. „Prunkherd" ismert a Pobedim meletti Hradist (Pobedény, Közép-Vág-völgy) későurnamezős korú magaslati telepéről, amely a megfigyelt jelenségek alapján talán rituális tevékenység színhelye lehetett (E. Studeníková és J. Paulik nyomán: NEBELSICK 1996. Abb. 11). Jobb állapotú, egyedülállóan szép díszített platnik maradványai kerültek elő Feudvar kora vaskori rétegéből is, amelyek Basarabi-stílusú spirálornamenti­kával vannak díszítve. Épp a Basarabi-kerámiával, mint „kultuszkerámiával" való kapcsolatuk révén hozza őket összefüggésbe Hallstatt-kori szentélykörzetekkel Manfred Roeder (MEDOVIC 1991. 148 ff, T.50; ROEDER 1997. 608 ff). Meg kell említenünk a Ság-hegyről előkerült, de sem kor­hoz, sem egyéb lelethez nem köthető különleges agyag platnit is (ILON-SÜMEGI-BODOR 2006. 9. kép). Nem a valóságtól elrugaszkodott elképzelés tehát, ha a váti díszített platnira is valamilyen rituális, vagy legalábbis nem mindennapi tevékenység ránk maradt tárgyi bizonyítékaként tekintünk. Erre utal meanderdíszí­tése, amely, úgy tűnik, a Hallstatt-időszakban megkülön­böztetett jelentőséggel bíró motívum lehetett, de a közel­ből előkerült egyéb leletek is, elsősorban az alábbiakban ismertetésre kerülő oltár, ill. oltártöredék, melyeken szin­tén a meander a meghatározó motívum. Mindez világosan mutatja a motívum, és ezzel együtt a váti „Prunkherd", ill. az oltárok, és ezzel a telepen folyó kultikus tevékenység szoros összefüggését. Ennél tovább azonban, a nem ideá­lis lelőkörülmények miatt, a szóban forgó leletek kapcso­latának megítélésben nem mehetünk. 863. objektum A 863. objektum a 2007. ásatási évadban, a patakhoz közel eső alacsonyabb ártéri szinten került elő (6. ábra). Foltja határozottan jelentkezett, felületén kerámiatöre­dékek voltak. Betöltésében több, egymástól alig elkülö­nülő réteg váltja egymást: nagyrészt fekete humuszos, középtájon egy 10-12 cm vastag barna agyagos réteg, majd az objektum legalján kb. 16-18 cm vastagon egy barna, paticsos, porhanyós réteg van. Északi oldala kissé íves, lépcsősen meredek. Északi falának ívéből adódhat, hogy kibontott és látható formája kissé trapéz alapot mutat. Padlót nem sikerült megfigyelni, de az alján, több helyen, szabálytalanul, mintha deszkák lenyomatai lennének. Keleti szélén több kisebb cölöphely volt, de a szerkezethez valószínűleg csak az építmény gödrének nagyjából közepén található kerek, mély oszlophelynek van köze. Méretei: északi oldalán fent 540 cm, lent 474 cm. Szelvényfalig feltárt hossza fent 350 cm, lent 300 cm. Mélysége a mai felszíntől: 108cm, a humuszo­lási felszíntől: 80cm. Tájolása az északi iránytól (a nyu­gati fal alapján) 30 fokkal tér el. Az objektum déli vége a szelvényen, illetve a kisajátítási területen kívül esett, de valószínűleg a 33. és 856. objektumokhoz hasonlóan 8 A freundorfi tűzhely nagysága 110x120 cm, vastagsága 10 cm. Az előzetes közlemény szerint a telep a kora Hallstatt-időszakra datálható. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom