Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT - Illés Péter - Tóth Kálmán: A múzeumok mint az interkulturális párbeszéd helyszínei - egy nemzetközi konferencia tapasztalatai (Museo De America, Madrid, 2009. október 13-17.)

ILLÉS Péter - TÓTH Kálmán majd koordináló ernyőszervezetek közreműködésével 24 kísérleti programot indítottak el Olaszországban, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Írországban és Spanyolországban. E programok helyi, regionális vagy országos szinten ültették át a gyakorlatba a MAP for ID kutatócsoportja által megfogalmazott ajánlásokat. A MAP for ID projekt elsősorban azokat a (múzeum)pedagógusokat, kultúraközvetítőket kívánta bevonni, akik a kulturális örökség múzeumokban őrzött elemeit, a tárgyakat használják fel arra, hogy elősegítsék a különböző kulturális háttérrel rendelkezők, vagy más-más kultúrákhoz tartozók kölcsönösen jobb megértését. De szólt azoknak a bevándorlókkal foglalkozó tanároknak, nevelőknek, művészeknek is, akik interkulturális és multidiszciplináris megközelítést alkalmaznak munkájuk során. A 24 kísérleti projekt gazdái saját környezetükben adekvát megoldásokat dolgoztak ki a kultúrák közti párbeszéd megvalósulására azért, hogy összehasonlíthassák ezeket a módokat és megoszthassák tapasztalataikat a kollégákkal a madridi záró konferencia plenáris ülésein, valamint az egyes résztémákat részletesebben feldolgozó workshopok során. A madridi záró konferencia átfogó célja tehát a MAP for ID projekt két éves lefutása alatt felhalmozódott ismeretek megosztása, a tapasztalatok összehasonlítása és az ötletek kicserélése, az európai szintű együttműködés erősítése volt. Az eredmények összefoglalásaként megjelent a „Múzeumok és a kultúrák közötti párbeszéd" című angol nyelvű kézikönyv, amelyben a kísérleti projektek szinopszisai - köztük természetesen a „Gyűjtemények gyűjteménye" projekt is - helyet kaptak (BODO, S.-GIBBS, K.-SANI, M. ed. 2009). Az ötnapos madridi konferencia eseménysorát úgy állították össze a szervezők, hogy a tanácskozás, vagyis az előadások és a résztémákat feldolgozó szekcióülések szüneteiben, illetve a konferencianapok hivatalos eseményei utáni estékre általuk ajánlott szabadidős programokon egyrészt lehetőség nyíljon a résztvevők közti szakmai kapcsolatok kialakítására, oldott hangvételű beszélgetésekre, személyes kapcsolatok erősítésére, másrészt Madrid nevezetességeinek, elsősorban múzeumainak megismerésére. A résztvevők regisztrációját követően spanyol, angol és olasz nyelvű tárlatvezetés indult a tanácskozásnak otthont adó intézmény kiállításaiban. Már ekkor kitűnt, hogy a Museo de America kiválóan megválasztott helyszín a kultúraközi párbeszéd kérdéskörét vizsgáló tanácskozáshoz (1. kép). Az első konferencianap protokolláris megnyitója után, Elena DELGADO elnöki bevezetőjét követően, többek közt szót kapott M. Dolores LÓPEZ, a Comenius-Grundtvig Alapítvány elnöke, illetve Margherita SANI, valamint Christina KREPS, a University of Denver múzeumi fakultásának igazgatója. Különösen izgalmas volt az előadói kérdésfelvetés, mely arra kereste a választ, hogy miként is fogalmazható meg a múzeumok aktuális szerepe a kulturális örökség bemutatásában. Világszerte megfigyelhető az a tendencia, mely szerint a múzeumok a közönséggel manapság sokkal kiterjedtebb és sokrétűbb kapcsolatban állnak - kell, hogy álljanak -, mint korábban. Régebben az autoriter ismeretközlés volt a jellemző és a passzív befogadás. Mára megfordult a trend: nem elég kizárólag a gyűjteményre és a szaktudásra alapozni, éppen ennyire fontos kérdés a társadalmi szerepük, lehetőségeik folyamatos elemzése, a múzeumok folytonos aktualizálása is. De mindeközben vajon hogyan lehet megéretni és elfogadtatni a közönséggel a „másik kultúra" megjelenítésének problémáit? KREPS jóvoltából a Denver Art Museum Hamilton Wing projektjén keresztül láthattuk, hogy milyen módon válhat a múzeum a társadalmi felelősségvállalás terévé, felvállalva kulturális különbségekből adódó aktuális és izgalmas társadalmi problémák múzeumi térben történő kibeszélését. A vitaindító előadás gondolati tartalmának remek kiegészítése volt az olasz interkulturális örökség kutató, Simona BODO „Múzeumok és kultúrák közti párbeszéd. Bevezetés a MAP for ID kísérleti projektekhez" című prezentációja. Olyan célokat fogalmazott meg, amelyek a magyar múzeumok közönségkapcsolati munkájában is jelen kell, hogy legyenek: „o hozzáférés elősegítése és a közönségszolgálat fejlesztése; a múzeum oktatási szerepének a társadalmi változásokhoz való igazítása; a múzeum kompetenciáinak és szakmai adottságainak különböző látogatói körök igényeihez való kapcsolódása; az örökség megosztása a multikulturális közösséggel, a múzeumok nyitása a helyi közösségek irányába." Az interkulturális dialógus múzeumi körülmények közötti kialakításának lehetőségeit jól példázza a különféle világszemléletű bevándorlókkal a hazájukhoz kötődő múzeumi tárgyakról való közös gondolkodás. Ebben a felfogásban a múzeum kiváló terepe lehet a különféle kulturális háttérrel rendelkezők közötti interakciók létrehozásának, ami hatékonyan járulhat hozzá a nyitottság és együttműködés erősítéséhez, a másság elfogadásához, a 416