Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
NÉPRAJZ - Illés Péter: Parasztiból utóparaszti szőlőhegyek
ILLÉS Péter Egy másik esetben a szőlőtulajdonosokat arra kötelezték, hogy a 440 négyszögöl területű, engedély nélküli direkttermő szőlőjüket határidőre, 1965. december 31-ig kivágják, és a területet eredeti szántó művelési ágban hasznosítsák. A szőlőterülethez kötődő család életét felkavaró döntésre adott szülői (így!) válasz a következő volt: „[...] a Járási Mezőgazdasági Osztály utasítja a S. K. és G. nevű gyermekem, hogy [...] 440 négyszögöl szőlőterületemet vágják ki. Ezen helyrajzi számú birtok első házasságomból származó kettő leányom K. és G. K. lányom férjhez ment és a neki eső részt a birtokból G. lányomnak ajándékozta, mert G. teljesen siket-néma. Én a fenti területet betelepítettem szőlővel, azért, hogy halálom után szerencsétlen gyermekem a négy mostoha testvére mellett valami kis megélhetési lehetőséggel bírjon [- kiemelés tőlem.]. Kérésem az lenne, szíveskedjenek továbbra is e területet szőllőnek meghagyni. Annál is inkább, mert ezen terület az egyéninek kialakított birtokrészben van és a TSZ táblás művelését nem akadályozza. A terület teljesen kavicsos, mezőgazdasági művelésre nem alkalmas, mert minden kiég benne. [...]" 3 S Egy újabb ügyben a 232 négyszögöl direkttermő szőlő kivágását és gyümölcsösítését azért rendelték el, mert a járási tanács szerint a talaj ennek felel meg a legjobban, és a távlati tervek szerint a környező termelőszövetkezeti táblák is gyümölcsösítve lesznek. A tulajdonosi replikázás ebben az esetben sem maradt el: „[...] Azzal a kérésemmel fordulok az m.g. osztály vezetőségéhez, hogy [...] 232 nöl. Szőlőt gyümölcsfásítsam be, amelyet el is fogadok! Már a legközelebbi alkalommal meg is csináljuk! De a szőlőre vonatkozólag a mellékelt rajzon feltűnteti othelló szőlőt minthogy annak gyógy bora van a határozásukat megváltoztatni szíveskedjenek, hogy nekeljen kivágni [- kiemelés tőlem]. A szagos (sic!) és a szürkebarát úgyis nemesítettek. Ez nincs kárára a gyümölcsösnek sem, mert a szőlőgondozás mellett a fák is nagy gondozásban részesül! Nem veri fel a gaz a fa koronájáig mind sokat látni! Amennyiben ezen dolgot nem hajiandok megváltoztatni akkor szíveskedjék a Megyei Mezőgazdasági osztálra továbbítani a mellékelt rajzzal együtt [...]." 3 9 A direkttermő területek gyümölcsösítésen keresztül történő felszámolására tett kísérletek több esetben is feszültséget okoztak. így történetesen annak a szőlőtulajdonosnak az esetében is, akit tanácsi határozattal köteleztek arra, hogy az 564 négyszögöl, részben már gyümölcsösített direkttermő szőlőjét teljesen gyümölcsösítse be, a szőlőt pedig szintén 1965. december 31-ig vágja ki. A tanulságos védekező fellebbezés itt sem maradt el: „[...] Szöllö és gyümölcsös állományom olyan helyen van, hogy az a nagyüzemi szocialista szektor mezőgazdasági kultúráját nem akadályozza és viszont az én mivelésemben lévő szöllö és gyümölcsösöm pedig népgazdasági szempontból előnyös. Mint említettem a kérdéses ingatlanomon intenzív körülmények között /magasnyomású permetezés, korszerű növényvédelem, alkalmas rovarirtás/ végzem a munkálatokat, így úgy érzem, hogy a Járási Tanács VB megértő támogatására számíthatok. Súlyos kárt okoznék azzal, hogy szöllőtermelésre alkalmas területet olyan kultúrába vennék, ami ott nem díszlik a népgazdaságnak és terhemre pedig évtizedes szorgalmas munkám gyümölcsét tenném lehetetlenné. Négytagú családom megélhetését és azok foglalkoztatottságát csak az eddigi mivelés szerint látom biztosítottnak és miután kormányzatunk célja a mezőgazdasági mivelés egyre belterjesebbé tétele is ezt követeli meg, így kérem a Járási Tanács támogatását [- kiemelés tőlem] [...]." 4 0 A Kádár-korban újra átalakuló mezőgazdasági kistermelés eltérő táji változatosságát mutatja, hogy miközben az Alföldön a háztáji területben a szántó aránya a 90%-ot is meghaladta, a délnyugat-dunántúli VasiHegyháton ettől jócskán eltérően, mindössze 45-47% volt a szántók aránya, a fennmaradó 53-57% viszont a háztájiba beszámított belsőségi és zártkerti gyümölcsös, szőlőterület és gyep volt. 4 1 1965 júliusában a balatonfüredi Magyar Állami Pincegazdaság Badacsonyvidéki üzemének felvásárlási osztálya által készített termésbecslésből jól kirajzolódik az akkori négy különféle mezőgazdasági szektor - termelőszövetkezeti, háztáji, egyéni és állami gazdasági - szőlőtermesztésének arányos jelentősége Vas megyében (2. ábra). 4 2 Az összes szőlőterület 38 VaML XXIII. 8. b. Vas megye Tanácsa Végrehajtóbizottsága Mezőgazdasági Osztályának iratai. Általános iratok. 26.958/1964. 4. f. 39 VaML XXIII. 8. b. Vas megye Tanácsa Végrehajtóbizottsága Mezőgazdasági Osztályának iratai. Általános iratok. 26.958/1964. 12. f. 40 VaML XXIII. 8. b. Vas megye Tanácsa Végrehajtóbizottsága Mezőgazdasági Osztályának iratai. Általános iratok. 26.958/1964. 11. f. 41 Uo. 42 VaML XXIII. 8. b. Vas megye Tanácsa Végrehajtóbizottsága Mezőgazdasági Osztályának iratai. Általános iratok. 26323/1965. 2. f. 280
