Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)

NÉPRAJZ - Horváth Sándor: Fogadók, kocsmák Vas vármegyében a XVIII-XX. században. Előmunkálatok a vasi múzeumfaluban bemutatandó csehimindszenti fogadóhoz

HORVÁTH Sándor Rendkívül gazdag a körmendi Hegyallai Vendégfogadó inventáriuma, amely 1840-ben készült. „E kies helyen, több mint százötven éve áll a fogadó írta Nagy Zoltán -, melyet a körmendi uradalom topográfiai összeírásában 1840-ben így jellemeznek: „Hegyallai Vendégfogadó 4 öl széles és 20 öl hosszú áll a Körmendre vezető Kanizsai és Varazsdi Posta utak megütközésében. 2 lakó és 1 Vendig SzobávalI, 1 Konyhával, 1 Pintzével... 2 Istállóval 5 öl széles 14 öl hosszú Zsupp tetőre 14 Marhára építve: Vagyon az udvarban egy cserép tetőre és tégla lábokra épített 4 öl hosszú és 4 öl széles félszer. Az Ország út mellett sertvés szállás deszkával kerítve 3 öl széles és 18 öl hosszú és egy kankalékos kút." Vagyis mindazok az épületek leírattak, melyek - a sertésszállást kivéve - ma is láthatóak. Nem mehetett rosszul a vendégfogadósnak, aki az udaralomtól bérelte, hiszen évi 500 forint haszonbért is megfizetett érte! Az egy-két évtizede is igen kedvelt Hegyaljai csárda a körmendiek egyik kedvenc szórakozóhelye. A félórai sétával elérhető Hegyalja egykor Körmend szőlőhegye volt, (...) 1827-ből fennmaradt egy írás, a „Hegyallai Kocsma Árendások Vagyoni Öszveirása", mely alkalmas arra, hogy számba vehessük, mit is találtak az uradalmi és városi esküdtek, számtartók ebben az épületben. „Egy fa ládában Ött fehér vánkos dupla ruhákkal, két tarka dunyha, két vörös dunyha, egy vastag lepedő, egy ócska zsák, négy vastag lepedő, négy abrosz, két szalvéta, egy kendő. Len vászon egy darabban 40 réf, Qrádli 25 réf. A Kis Szobában: /valójában a házban/: 1 Jádzó nagy óra, 2 Puhafa ágy, benne lévő két paplan, 4 vánkos, 2 lepedő, 1 Teríttő, 1 Puhafa föstött kis asztal, 1 keményfa simított kis asztal ócska, 3 fa szék, 7 Öveges pohárszék, Almárijom, 13 Asztalka, 3 Porcellán Ibrik, 2 közönséges kis Ibrik, 4 pár közönséges Findzsa, 5 Gips figurák, 6 közönséges Ivó pohár, 1 Tálos 4 darab cserépedénnyel, 2 Kép, 2 Tükör, 1 Tácza, 1 Fekete kőtábla, 1 Kis Főszerszámos Almárjom puhafábul. 2 Puhafa Ágy, 2 paplan, 2 vánkos, 2 lepedő, 2 párna, 1 Ócska Almárjom puhafábul, 8 Ócsak fa szék, 1 Puhafa asztal, 3 Kép, 1 fa abrincsos Répa kád 5 Akós, 1 Mosdó, 2 Szapusajtár, 1 fa köböl, 12 köböl kolompér, 1 Német Nyereg kantárral együtt, 3 Gombolíttó, 12 darab Cserép Edény, 1 rosz répás hordó, 1 rósz ruha kosár, 1 Szijjártó Szék, 1 puhafa köpü, 1 Ásó, 1 kis szekercze, 1 vonó kés, 21 Akó fa Abrincsos Hordó, 20 Akó vas Abrincsos Hordó, 1 rosz puha fa Ágy Ruhával, 12 Iczés és Meszeles palaczk, 10 üveg pohár, 12 savanyú vizes palackok, 1 Ócska fa Almárjum, 1 Ló Szekér, 1 Vas eke, borona, minden készlettel, 1 hidas 3 osztékra, 2 szekérre való Széna, 6 Mérő Kukoricza, 2 vasas Vindöly 10 Icze Zsírral, 2 Mérő Zab, 12 Icze Liszt, 7 bádok icze, 1/2 Icze, 2 Réz Gyertyatartó, 1 Bádok tölcsér, 44 darab közönséges Cserép edény, 40 fehér edény, 1 puhafa Konyha Almárjom 13 közönséges Cserép edénybe, 4 Férhang, 1 Szőnyeg, 1 Mordány, 1 Földes konyha Ágy, 2 tálas, 1 Topf (cserép) wgy Lavór (mosdó edény), 1 Réz Gyertyatartó, 2 vizes sajtár, 1 bádok pikszis, 2 Metző tányér, 1 kis rakó kosár, 4 Icze Sziva pálinka, 1 Ijjeli Lámpás, 1 kis táca, 1 Herboté szűrő, 4 Asztali Ruha, 6 Asztal keszkenyő, 8 pár kés (evőeszköz) 10 Czin Kanál, 1 fehér Kalamáris, 1 Gberrock, 2 Szoknya, 8 Asszonyi Ümeg, 2 Lud, 5 Récze, 20 Tyúk, 1 Réz Kard, 1 Kárpit, 1 Tehén és egy Tinó 1 Vas Vella, 1 fa Itató, 2 Vágó Törtsök, 1 Szalma Ágy, Egy Bölcső, 2 Vas Matska, 1 Vas Lapát, 1 Ásó két Grábla, 1 Szentölt víztartó, 1 Czitero. Összesen 624 Forint" (Boda L. - Orbán R. 1998. 135-136.) - A hegyaljai fogadó berendezése alapján kijelenthetjük, hogy magas színvonalú volt a berendezése. A zenélő óra mellett gipszből öntött szobrocskákkal díszítették, ablakaira függönyt - „Férhang"-ot akasztottak, a vendégek lavórban mosdhattak, porcelánedényből is fogyaszthattak. A kínált italok körébe a tea is beletartozott, hiszen „Herbaté szürő"-t is tartottak. A tea fogyasztásának a bemutatása a magyar néprajzi kutatásból eleddig csaknem teljesen hiányzik. A magyar néprajz legutolsó nagy összefoglalásában Kisbán Esztertől a következőt olvashatjuk: „Tea a magyar parasztkultúrában hazai teafüvekből, virágból, levélből, elsősorban orvosságként volt használatos. Italként a kávénál sokkal jelentéktelenebb" (Kisbán 1997. 543.). Ennyi szólt napjainkig a magyar néprajzi szakirodalomban a teáról. Vajon a vendéglőkben a „herbaté"t csak a nem magyar parasztok és a nem parasztok fogyasztották? Bizonyára nem. Tehát a teafogyasztás szerepét, jelentőségét a népi kultúrában bizonyára felül kell vizsgálnunk. Az 1848-49-es szabadságharc idejéből a császári katonák miatt okozott károk révén kapunk képet a Muraszombati járás egyes fogadóiról. Mentsik János muraszombati (ma: Murska Sobota, Slo.) vendéglőjében 1848. december 23-án és 24-én a következő károk keletkeztek: 202