Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 34./1 – (2011) (Szombathely, 2011)
RÉGÉSZET - Sümegi Pál - Csuti Tamás - Takács Tibor - Törőcsik Tünde: A 86. elkerülő út váti szakaszán és a Hosszú-víz patak allúviumán végzett környezettörténeti vizsgálatok eredményei
SÜMEGI Pál - CSUTI Tamás - TAKÁCS Tibor - TÖRŐCSIK Tünde ürömfélékkel) kevert erdei fenyves fejlődhetett ki a dombháton és a lejtő mentén, míg a lejtő alján nyírrel, égerrel kevert vízparti ligeterdő, az allúviumon pedig gyékényes, nádas, sásos övezet, esetleg magaskóróssal kevert nedves rétek fejlődtek ki. 3./A kora holocén során, valószínűleg a Krisztus előtti IX. évezred folyamán, a hőmérséklet növekedés nyomán a fenyvesek visszahúzódtak a területen, a szillel, kőrissel, hárssal kevert tölgyerdők terjedtek el. A zárt lomboserdő alatt fejlett agyagbemosódásos barna erdei talaj fejlődött ki, a patak árteret kemény és puhafás ligeterdők, elsősorban fűz-, éger- és nyárfák, valamint nád, gyékény és sás fedte. 4./A középső neolitikumtól kezdődően megtelepedő termelő gazdálkodást folytató emberi közösségek megtelepedésük és termelő tevékenységük nyomán megbontották, majd fokozatosan elpusztították a kora holocén során kialakult lombos erdőket. A fokozatosan megnövekedő, egyre jobban szervezett emberi közösségek és a fejlődő technika következtében az erdősült területek aránya lecsökkent, majd a késő vaskortól - császárkortól kezdődően az ember alkotta kulturtáj vált uralkodóvá a vizsgált területen. Bár a népvándorláskorban és a középkorban az erdősült területek részlegesen regenerálódtak a XVIII. században megindult újkori agrártechnikai és mezőgazdasági felfogás nyomán a váti terület növényzete és talajborítása teljes mértékben emberi hatás alá került. SÜMEGI Pál Szegedi Tudományegyetem, Földtani és Őslénytani Tanszék H-6722 Szeged, Egyetem u. 2., Hungary MTA Régészeti Intézete H-1014 Budapest, Úri u. 49., Hungary sumegi@geo.u-szeged.hu CSUTI Tamás Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ H-9704 Szombathely, Pf. 12., Hungary tamas.csuti@mnm-nok.gov.hu TAKÁCS Tibor Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ H-9704 Szombathely, Pf. 12., Hungary tibor.takacs@mnm-nok.gov.hu TÖRŐCSIK Tünde Szegedi Tudományegyetem H-6722 Szeged, Egyetem u. 2., Hungary sumegi.tunde@tik.u-szeged.hu IRODALOM ÁDÁM László - MAROSI Sándor (szerk.) 1975 A Kisalföld és a Nyugatmagyarországi-peremvidék. Magyarország tájföldrajza, 3. Budapest. BENNETT , K.D. 1992 PSIMP0LL - a quickBASIC program that generates PostScript page description files of pollen diagrams. INQUA Commission for the study of the Holocene: working group on data handling methods Newsletter 8. 11-12. BERKI Imre-NÉMETH Sándor-SÍPOS Endre - STEFANOVICS Pál 1995 Nyugat-Dunántúl legfontosabb talajtípusainak rövid áttekintő ismertetése. Vasi Szemle 49. 4. 481-517. BIRKS, H.J.B.-BIRKS, H.H. 1980 Quaternary Palaeoecology. Edward Arnold Press London. CASAGRANDE, A. 1934 Die Aräometer-Methode zur Bestimmung der Kornverteilung von Böden und anderer Materialien. Springer Berlin CASAGRANDE, A. 1947 Classification and Identification of Soils. Proceeding of American Society of Civic Engeeners 78. 783-810. CLARK, R.L. 1982. Point count estimation of charcoal in pollen preparation and thin sections of sediments. Pollen et Spores, 24. 523-535. 102
