Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
MŰTÁRGYVÉDELEM - Gereben Zsófia: Egy XIX. századi szablya dísztokjának restaurálása
savaRia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 275-285 Egy XIX. századi szablya dísztokjának restaurálása mok vagy tokok, amelyekre aranyozással egy díszkeretben az ajándékozó neve és az évszám is felkerült. A XIX. század elejéről is maradtak fenn kiváló munkák, amelyek már az új ipar termékei voltak, például egy hosszúkás formájú, felnyitható tetejű, varróeszközök tárolására szolgáló doboz, mellyel akár a barátnőkhöz is át lehetett menni. Ekkor még nem létezett a különféle tárgyak tárolására szolgáló - mind a nők, mind a férfiak körében kedvelt - kézitáska, ezért e célt a dobozok töltötték be, melyeknek rendkívül sokféle típusa volt (GALL 1965). A DÍSZTOK RESTAURÁLÁS ELŐTTI ÁLLAPOTA A tárgy feltehetően a korábbi rossz tárolási körülmények miatt kívül és belül egyaránt rendkívül szennyezett és károsodott volt. A felületét vastag porréteg borította. A zsanérokkal összeépített tok alsó és felső részei különváltak, a zsanérokat tartó szögek a felső részből kiszakadtak. A tárgy ragasztott részei nagymértékben károsodtak és felváltak, amiből arra lehetett következtetni, hogy a tokot hosszabb ideig nedves körülmények között tárolták. Ezért a keményítő- és enyvragasztások lebomlottak és elöregedtek. A famag több helyen, különösen az ívekben megsérült és hiányos volt. A bőr a tok famagjáról nagymértékben felvált és több helyen hiányzott, elsősorban azokon a részeken, ahol a fa is sérült. A felületen ezen kívül még karcolásokat és szakadásokat is találtam. A tárgy keskenyebbik felén a bőr feketére el3. ábra. A dísztok restaurálás előtti állapota Figure 3. The ceremóniái sheath before the res torát ion színeződött, zsugorodott és felvált a famagról. A fedél keskenyebbik felén, a szélétől 25 cm-re és a középső részén az aranyozott felirat alatt mogyorónyi nagyságú vas ionok által okozott - fekete folt volt látható. A tok felső részének belső selyemborítása szintén erősen szennyezett volt, víz és egyéb ismeretlen eredetű, barnás foltok látszottak rajta. A textil háromnegyed része felvált a famagról, szélei a használat során több helyen felfoszlottak és kikoptak. A tok alsó felén lévő bársonyborítás közepes mértékben szennyeződött. A borítóanyag háromnegyed része felvált a famagról, a tárgy mélyedéseiben és hajlataiban megkopott, több helyen kiszakadt. A két zsanér hiánytalan volt, kis mértékben azonban deformálódott. Az egyiknek a felső része elhajlott. A zsanért rögzítő vasszögek erősen korrodálódtak. Az öt darab rézkapocsból egy maradt meg épen, egy volt törött és három hiányzott. Az alsó rézhurokból kettő elveszett, a maradék három pedig közepesen korrodálódott (2-3. ábra). ANYAGVIZSGÁLATOK A vizsgálatokat és kimutatásokat összefoglalva megállapítható, hogy a szablyatok bőr borítása valószínűleg növényi cserzésű 3, appretúrával ellátott kecskebőrből ké3 Ehhez kis mintát vettem a bőr egy olyan nem látható részéből, ahol az oldalsó és a felső borításokat átlapolták. Ezt egy óraüvegen sztereomikroszkóp (Zeiss) alatt rostjaira szedtem szét, és megcseppentettem vas(lll)-szulfát 1%-os oldatával. A fekete színelváltozás növényi cserzésre utalt. 277
