Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Gereben Zsófia: Egy XIX. századi szablya dísztokjának restaurálása

GEREBEN Zsófia 4. ábra. A selyembélés restaurálás előtti állapota Figure 4. The silk lining before the restoration szült. A vörös színt valamilyen növényi eredetű színezékkel és timsós pác

4 segítségével vitték fel a felületre (VERMES 1965). A tárgyon lévő különböző anyagok rögzítésére szolgáló ragasztóanyagokat kimutatni nem tudtam, mert azok szinte teljesen lebomlottak. A bőrt a fához valószínűleg keményítővel, míg a textileket enyvvel ragaszthatták fel. A bőr esetében azért a keményítő az indokoltabb, mert a nagy felületek kezelése miatt lassan száradó ragasztóanyagra volt szükség. Ellentétben a textil részek rögzítésével, ahol a gyorsabb és kevésbé nedvesítő ragasztóval lehetett szép munkát végezni. A bőr felületén lévő fekete károsodásokat a vas(ll) ionok

5 által működtetett oxidatív reakciók okozták. RESTAURÁLÁS A famag restaurálása A fa részek restaurálását Balázs József farestaurátor végezte el. A hiányokat fenyőfából pótolta, és enyvvel ragasztotta meg. A selyembélés konzerválása és restaurálása

0 Nedves tisztítás: A tisztítás előtt a selyembélést lebontottuk a tokról. Mivel az a famagról már 80%-ban levált, ezért a tokon tör5. ábra. A selyembélés restaurálva Figure 5. The silk lining restored ténő tisztítása indokolatlan volt. Lebontva hatékonyabban és a tárgy többi anyagára nézve biztonságosabban lehetett kezelni. A selyem kis aláfeszítéssel könnyen leszedhető volt, amiből a régi ragasztóanyag elöregedésére és lebomlására következtettem. A műveletet akadályozták a tokon lévő kis kapcsok, ezért szükséges volt ezek finom meglazítása, hogy az alattuk lévő selymet ki tudjuk emelni. A nedves kezelések előtt a selyembélés formáját felrajzoltuk egy fóliára, és ezt egy Hungarocell (polisztirol) táblára tűztük ki. Erre azért volt szükség, hogy a mosás után a szárítás ezen történjen. így lehetett biztosítani, hogy a bélést eredeti méretére és formájára lehessen visszaigazítani. A tisztítást Evex 39 anionos mosószer 2%-os, kézmeleg, ioncserélt vizes oldatában végeztük, a bélés oldatba helyezésével és óvatos áttamponálásával. Ezzel fellazítottuk a szennyeződéseket, így a mosás nagyobb hatásfokú lett. A kezelőoldatot kétszer cseréltük. Ezután tiszta vízben kétszer kiöblítettük és alátámasztó textil segítségével kiemeltük az előkészített fóliára. Az előrajzolt fóliára a nedves selyembélést a rajz segítségével eredeti formájára igazítottuk. A textil rögzítése rovartűvel történt, hogy a száradás során megtartsa az eredeti formáját és méretét. Az elszakadt részeket különös gonddal kellett körbeszúrni, hogy azok a száradás hatására ne nyíljanak szét. 4 Köztudott, hogy a timsós cserzésű bőröket gyakran színezték vörös színűre alizarint tartalmazó természetes színezékekkel. A kimutatással azt a feltételezést szerettem volna igazolni, hogy a növényi cserzésű bőrökön is a vörös színt timsós pác alkalmazásával hozták létre. Mivel ezt cseppanalitikai vizsgálatokkal kimutatni nem lehetett (mert a vizsgálatokat a piros szín jellemzi, ami már eredetileg is jelen volt a bőrön) ezért ezt elektronsugaras mikroanalízis (JSM-840 típusú scanning mikroskope) segítségével vizsgáltattam meg. Az eredmény: az alumínium jelenléte a feltételezést alátámasztotta. 5 A vaskimutatással a bőr helyi megsötétedését és fokozott károsodásának kiváltó okát akartam megállapítani. Ehhez a fedél bőrborításának megsötétedett részéből vettem mintát. Ezt mikrokémcsőbe helyeztem és 1:1-es salétromsavval megcseppentettem, majd azt vízfürdőn pár percig melegítettem. Ezután az oldatot szívópapírra borítottam és kálium-ferrocianid oldattal is megcseppentettem. A papír a száradás után kékre színeződött el, ami a vas ionok jelenlétét bizonyította. 6 A textil részek restaurálásánál Mátéfy Györk textil-restaurátorral konzultáltam. 278