Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - Illés Péter: Paraszti szőlőhegyek elfeledett táji, épített és tárgyi öröksége a Hegyhát és Farkas-erdő vidékén
ILLÉS Péter 18. kép. Kézi hordócska használata, hegyremenők. Páka (Zala). 1914. Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg. Történeti Fotótár 94.3.209. (Fotó: Gönczi Ferenc) Figure 18. Use of a keg, on the way the hill. Páka (Zala county). 1914. Göcseji Museum, Zalaegerszeg. History Photo Inventory 94.3.209. (Photo: Ferenc Gönczi) „trag" (saroglya), később a permetezéskor is használt ág- vagy cirokseprü, a szekerce, a fejsze, a kasza, a káposztás kád vagy a gyümölcstartó fonott kas (GAZDA 1968. 543-556. 552). Vagy akár a szerte Vas megyében az őszi gesztenyeéréskor az erdei gyűjtögetéshez használt gesztenyetörő sulyok (23-24. kép). 2 6 A szőlőhegyek gyakran a paraszti méhészkedés területeiként is hasznosultak, a XX. század második felében a még eredeti használatukban álló ódon présházpincék végében több helyütt szintén ott állt a „ méh ed 11 ás". 2 7 A szőlőhegyi gazdaságok műveléséhez, a hegybéli kintartózkodáshoz berendezett XIX. század közepi présházas pincék tradicionális paraszti eszközkészletének, egyszerű bútorzatának érzékletes példáját mutatja az 1833-ban Nagymizdó szőlőhegyén, bizonyos Pap András hagyatékának osztozkodásakor készített jegyzőkönyv. 28 Az első hajlék nélküli három köz szőlőjét 200 Ft-ra becsülték, a második két köz szőlőt 150 Ft-ra, a harmadik helyen lévő nyolc köz szőlőt a hozzá tartozó szántófölddel „fölyivd 's allyával" 300 Ft-ra. Ez utóbbihoz tartozó pince és présház 40 Ft-ot ért, a benne lévő prés pedig éppen felét, 20 Ft-ra becsülték, amit a három örökös szabad használatára közösnek meghagytak, árát háromfelé osztották. Itt két mustfolyató kád egyenként ért 45 xr-t. Boros hordók: egy viselt 7 1/2 akós boros hordót 4 Ft-ra, egy öt akós jó boros hordót 5 Ft-ra, egy 2 1 /4 akós jó boros hordót 2 Ft 30 xr-ra, egy másik 2 akós boros hordót 2 Ft-ra, egy 1 akós boros hordót 1 Ft-ra, egy 3 1/2 akós viselt boros hordót 3 Ft 30 xr-ra, egy 3 akós legrosszabb „ó boros hordót" 1 Ft 30 xr-ra, egy harmadfél akós boros hordót 2 Ft 30 xr-ra, egy 2 akós boros hordót 2 Ft-ra, ismét egy 2 akós boros hordót 2 Ft-ra értékeltek. Ecetes hordók: egy 5 akós „fent álló ecetes hordót" 5 Ft-ra, egy másik „fent álló" 2 1/4 akós ecetes hordót 2 Ft-ra becsültek. A pincében lévő polcot vagy „tályost" 15 xr-ra becsülték, de volt még itt egy 6 Ft-ot érő kis „gyalog szék" is. A présházban egy rozzant asztal egy hosszú és kicsi székkel ért 45 xr-t. Három metszőkést egyenként 15 xr-ra becsültek. Ugyanitt egy jobb „bor vóllut" 12 xr-ra, egy másik romlott „bor vállut" pedig 4 xr-ra, továbbá egy jó csapot 15 xr-ra, egy must hordó kis sajtárt 12 xr-ra becsültek. Az összeírásban szerepelt öt almatörő sulyok is 15 xr értékben, de még másik kettő is ért 6 xr-t. Utóbbiak a borecetkészítés eszközei voltak. Az almát a sulykokkal előbb megtörték, hordóba tették és ott pár napig állni hagyták, ahol kellően megsavankásodott. Pár nap elteltével kipréselték és a leszűrt levét ecetes hordóba tették. Az Őrségben Kardos László a XX. század közepén még élő hagyományként figyelhette meg ennek gyakorlatát (KARDOS 1943. 156-157), akárcsak Dömötör Sándor a hegyháti Nagymizdó szőlőhegyén, ahol az almafacsarást négy-öttagú társas munkában végezték a még használt hatalmas tölgyfából vagy geszte26 SM. N. 59.1203.1. 27 SNA. 1047. Bárdosi János - B. Dorner Mária: Szarvaskendi szőlőhegyi pincék felmérése. Kézirat. 1976. 28 MOL P 275. Festetics es. It. 81. cs. 100. 22. f. 29 SNA. 83. Dömötör Sándor: Néprajzi feljegyzések Vas megyében. III. Település, gazdálkodás, folklore. (Sárfimizdó és környéke). Kézirat. 1950. 250
