Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - Illés Péter: Paraszti szőlőhegyek elfeledett táji, épített és tárgyi öröksége a Hegyhát és Farkas-erdő vidékén
sava ßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 237-256 Paraszti szőlőhegyek elfeledett táji, épített és tárgyi öröksége a Hegyhát és Farkas-erdő vidékén 20. kép. Széna halomba rakása. Petőmihályfa. 1955. SNF. 1802. (Fotó: Dömötör Sándor) Figure 20. Raking hay. Petőmihályfa. 1955. SNF. 1802. (Photo: Sándor Dömötör) nyefából faragott rigós préseken. 2 9 Tehát az almát, akár a szőlőt, a szőlőhegyeken a préshez tartozó melencében is törhették sulykokkal, amit majd faviIIával vagy lapáttal a garatba téve tovább facsartak (25. kép). A Délnyugat-Dunántúlon a garatos, vagyis törkölyös ládával, a már említett „katroc"-cz\ épített főfás prések nagy alapterületű melencéinek évszázadokig változatlan megőrzésében éppen a széles körben elterjedt gyümölcsborok (alma, körte) és gyümölcsecet készítése járult hozzá (VINCE 1958b 1-28. 4). Egyes helyeken viszont kis gyümölcspréseket használtak erre a célra (KARDOS 1943. 156). Nem csak szelíd gyümölcsből, hanem vadalmából, vadkörtéből, de még törkölyből is lehetett ecetet készíteni. Ekkor a törkölyre vizet öntöttek, s 10-20 napig rajtahagyták, mikor a törköly kellően megszívta magát kipréselték és mustját az ecetes hordóba töltötték, melyben az tovább savanyodott (KARDOS 1943. 156). A tört gyümölcsből esetleg gyümölcsbor is készülhetett, melyet a borhoz hasonlóan kezeltek, a seprőről fejtettek (KARDOS 1943. 176-177). A visszamaradt borseprűből a „söprű főző vas fazék" 3 0 segítségével pálinkát is készíthettek. A kényelmet helyenként konyha, 3 1 ha szükség volt, külön szoba is szolgálta. Szarvaskenden a Király- és Saishegyen egyes XIX. század közepén vagy első felében épített pincék füstöskonyhájában tüzelőpadkás kis sárkemence állt (26-27. kép), ahol alkalmilag főztek, bort melegítettek, gyümölcsöt aszaltak, ritkábban húst füstöltek. 3 2 A hosszúperesztegi szőlőhegy néhány présházában 1977-ben még szintén dokumentálható volt néhány olyan sarokba épített tüzelőpadka, melyek fölé ilyen hasonló szikrafogó födémet építettek. 3 3 Az alacsony „búboskemencé' használatban volt az oszkói szőlőhegy egynéhány pincéjében is, ahol az kupás cserépből készült. 3 4 Présházakba, esetleg a présház mellé a 19. kép. Kereplő, „tyúkijesztő". Telekes. SM. N. 60.71.1. (Fotó: Móricz Péter) Figure 19. Clapper, „chicken scare". Telekes. SM. N. 60.71.1. (Photo: Péter Móricz) 30 MOL P 275. Festetics es. It. 82. cs. 102/2 85. f. 31 MOL P 275. Festetics cs. It. 82. cs. 105/a 54. f. 32 SNA. 1047. Bárdosi János - B. Dorner Mária: Szarvaskendi szőlőhegyi pincék felmérése. Kézirat. 1976. 33 SNA. 1096. Bárdosi János - B. Dorner Mária: Hosszúperesztegi szőlőhegyi pincék felmérése. Kézirat. 1977. 34 SNA. 1525. Király Katalin: Az oszkói szőlőhegy története. Kézirat. 1985. 251
