Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: Őrségi táj- és népkutató tábor Szalafő - Őriszentpéter, 1940-1941
NAGY Zoltán jegyzések: „küldök 154 drb.-ot, ...küldtem már [képeket] Szalafőre is, tudniillik ott többen megígértük, hogy fényképet kapnak... Nagyon kérnek, látható a [ megküldött] lapból is" 8 8 - azt a bevett szokást jelzik, amikor a városi emberek egyedi vagy családi felvételeket készítenek a falusi (elmaradott) adatközlők lekenyerezése végett. 8 9 A Savaria Múzeum gyűjteményében Pável Ágoston szalafői fotói között is találhatunk hasonlókat. 9 0 Szabó Sándor [EA. 7822.] naplójában pontosan fel vannak tűntetve a fényképezési alkalmak, amelyek Pável Ágoston felvételeire utalnak. Az általa vezette naplótöredékből 9 1 jól rekonstruálható, hogy azt rajzolta le, aminek részletét Pável külön ki szerette volna emelni. Gondosan rajzolta a házak belsejében lévő tárgyakat, mert a kevésbé világos helyeken, így a lakásbelsőkben még nem tudtak ekkoriban jól fényképezni. Pável több felvétele is úgy készült, hogy a fotózni kívánt tárgyakat vagy jeleneteket a házból a szabadba telepíttette ki. 9 2 A gyűjtőnaplókban feltüntették az időjárás szeszélyeit is. A szalafői gyűjtőtábor 1940-ben elég esős augusztust fogott ki. A rendelkezésre álló húsz-huszonkét napból csaknem egy hétre való esőt kaptak. Naplóadatokból tudjuk, hogy aug. 11-én, 13-án, 18-án, 19-én, 20-án, 22-én, 24-én csúnya esős idő volt, ekkor nem tudtak igazán jól gyűjteni. Problémát jelentett az eső azért is, mert néhányuknak folyton átázott a lábbelije, ami miatt meg is betegedtek. A 22-ei csütörtöki napon az eső már a keléskor eleredt, egész délelőtt zuhogott. A megáradt Zala az utakat fél lábszárig érő vízzel borította. Szilágyi István szerint „csak otthoni munkával lehetett foglakozni, mert „délben csak mezítláb lehetett ebédre menni. Az öregek csak két ilyen áradásra emlékeznek, a Szola szörnyen megdagadt. Délután az eső csendesedett, de a sár miatt nem mentünk el sehová. A déli pihenő alatt a feldolgozott anyagot rendezgették. Ebédelni a Papszer 78. számú házban lévő kocsmába mentek. [A helyet Takács István 29-30. számú negatívján „Tájkutatók az étkezés helyén" meg is örökítette.] „Az őriszentpéteri születésű özvegy Tóth Antalné 41 éves kocsmárosné, a 39 éves Lugosi Bálinttal él vadházasságban. 9 3 Évi 200 pengőért bérli a községtől és ki főzést is folytat" - írják róla. Kisebb tanulmányutakat is tettek. Aug. 13-án a helyi fűrészüzemet tekintették meg, augusztus 15-én pedig kirándulás volt Tamaskó Albert közeli erdejében. A táborzárás befejezését mulatság előzte meg, majd ezt követően kirándulni mentek. Csörötneken a zirci apátsági birtokon lévő erdőt és fűrésztelepet tekintették meg. Augusztus 25-én délután már készültek a mulatságra, 8 óra után tábortüzet gyújtottak, ahol - mint Szabó László írja - „énekeltünk, szavalatok hangzottak el, beszédek voltak. Utána tánc. Jó hangulatban voltunk hajnalig. Szilágyi István még hozzátette, hogy „éjjelig roptam a főleg csárdásból álló táncrendet." PÁVEL ÁGOSTON SZALAFŐI TÁBORBAN BETÖLTÖTT SZEREPE ÉS A SZEREK KÖZÖTTI GYŰJTŐÚTJÁNAK REKONSTRUKCIÓJA A 100 éves Savaria Múzeum történetét feldolgozó kötetben Horváth Sándor a néprajzi gyűjtemény számvetése során Pável gyűjtőtevékenységét mérlegelve (HORVÁTH 2009. 118-173. 130) az alábbiakat írta: „A tárgyi világ felé fordulását megkövetelte az a feladat, amelyet a múzeum néprajzi tárának vezetésével vállalt [1928]. Ebben Bátky és Győrffy nyomdokain haladt. Bátky hatása kikerülhetetlen volt azután, hogy 1906-ban kiadta Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez című gyűjtési vezérfonalát. Amint az Pável közzétett levelezéséből tudható, mind Bátky, mind Győrffy irányában a két világháború közötti magyar néprajzi kutatás harmadik nagy egyénisé88 EA. 7813. Bödei János levele Kádár Lászlónak. 89 EA. 7813. uo. Bödei Mády elszámoltatására védekezésül azt írta, hogy „Malán Professzor úgy látszik rontást nem számított föl. Még gyakorlott fényképésszel is megesik. Bizony sokszor továbbtekertem sietségemben. Pável gyakorlottabb ember, s ő többet rontott [el] mint én." 90 SNF. 1314. Szalafő [Templomszer 45/a] 1940. Tamaskó család, (Tamaskó Vilmosék 2 lánya és 2 unokája). SNF. 1326. Szalafő Alsószer [35-36] 1940. aug. Kis „ekecsusztotu" ekével. „Zsoldos Juliska 18 éves, a falu legszebb lánya." 91 Szabó Lászlónak [EA. 7822.] gyűjtőnaplójának eleje (vagy első füzete) nincsen meg, mert „Szombat, VIII. 17. Alsószeren dolgoztunk Fórján Kálmán házánál" bejegyzés azt a benyomást kelti, hogy már régebb óta itt dolgozik. Ezt igazolja VIII. 28-i naplórészlete is. „Sosem bánom meg, hogy eljöttem. 3 hét alatt ritkán tanultam ennyi új és gyakorlati dolgot, mint most." 92 SNF. 1327. Szalafő 1940. Alsószer [41] „ruharikálás rikálu lopickával a sodrufán" SNF. 1297. Szalafő 1940 dagasztóteknő, [mögötte álló dagasztást végző nővel] SNF. 1300. Szalafő 1940. kenyérdagasztás szerszámai [a dagasztást végző asszonnyal]. SNF. 1298. Szalafő 1940. [köles törő] mozsár [gyermekkel], SNF. 1299. Szalafő 1940. Köleshántoló [kötényes férfialakkal]. 93 Tóth Antalt orvvodászat közben 10 éve meglőtte a főerdész.[Táblázat, Papszer 78.] 164
