Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: Őrségi táj- és népkutató tábor Szalafő - Őriszentpéter, 1940-1941
sava ßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 145-179 Örségi Táj- és Népkutató Tábor Szalafő-Őriszentpéter, 1940-1941 amelyben a köles vetésével kapcsolatos hiedelmek a legrészletesebb feltárásra kerültek. 8 1 1940-ben Pável Ágoston is gyűjtött adatokat a köles termesztéséről (S. PÁVEL-RÓZSA 1976.145). „A vetést legtöbbször asszonyok végzik, de »emberek« is vetik cserépfazikból (lehet két literes) úgy, hogy baljában viszi a kengyelénél fogva a fazikat, jobbjából a három ujjával vet jó sűrűn. Az egész sűrű vetés nem, jó inkább a ritkás. Fele se legyen olyan sűrű, mint a vetett búza. Akkor lesz jó nagy a feje. Ha ritka, akkor jobbam el is ágazik, mint a hajdina. Amikor a kölest vetik, nem beszél az, aki vet, mert akkor megeszik a madarak." A köles föld meztelenül való megkerülésére pedig Avas Kálmánné 1974-ben készített kéziratos dolgozata a megfelelően gazdag őrségi forrás. 8 2 Bognár Géza főiskolai hallgató adataiból tudjuk [EA. 7810.], hogy Szalafőn 1940-ben Szántó 1325 hold 650D, Kert 34 hold 42D, Rét 702 hold 269D, Szőlő 4 hold 153D, Legelő 237 hold 181D, Erdő 21248 hold 22D, Nádas - Földadó alá nem eső terület 127 hold 13n. Összesen 4759 hold 175Da az évi adózó földek alapja. A lakóházak száma 168, amely falazat és tető anyaga szerint osztályozva kő [tégla] (38), sár (48), vályog (19), fa [borona] (107). A tetőzet anyaga: cserép (80), zsindely (8), zsúp (80). Egy másik, 1940-ben felvett táblázatból [EA. 7806.] kitűnik, hogy Szalafőn 192 birtokosból 1 kataszteri holdnál kisebb szántófölddel rendelkezők, vagy szántóföld nélküliek száma 8 fő, az 1-5 hold közötti birtokkal rendelkezők száma 20, legtöbb, 152 azoknak a száma, akiknek 5-50 hold között van a földbirtoka. 50-100 hold között 10 gazda szerepel, majd a 100-500, 500-1000 holddal rendelkezők száma 1-1, melyek közül a nagycsákányi Batthyány grófok állnak az élen. A helyi református egyház 154 holddal gazdálkodott, amiben 92 hold erdő, 12 hold legelő, 20 hold rét, 1 kert, 28 hold szántóföld tartozott. Az 1930-ben összegyűjtött demográfiai adatok (Gödörháza, Őriszentpéter, Senyeháza, Szalafő, Velemér) szerint Szalafőn 694 magyar, 2 fő egyéb lakos élt. Ezek közül római katolikus 74 [10,6%], református 521 [74,8%], ágostai hitvallású evangélikus 101 [14,5%] fő. A 696 lakosból férfi 354, nő 342, 60 évnél idősebb 85 fő, 12%. Alszeren 172, Csörgőszeren 114, Felsőszeren 125, Papszeren 109, Pityerszeren 70, Templomszeren 74 egyéb külterületen szalafői lakos élt, írni és olvasni tudott 148 fő [24%!]. A gyűjtők nemcsak a napi feladatokat jegyezték fel naplójukban, hanem azt is, hogy mikor rajzoltak és fényképeztek. Takács István, Lencsés Ferenc, Bödei János, Kajnok János, Újvári Imre, Tálasi István, Pável Ágoston és Kardos László készítettek fényképfelvételeket. Közülük Takács István filmjegyzékének első fele maradt ránk (EA. 7811. 22. p.). Pável Ágoston Szalafőn készített 280 felvételéből 8 4 csak a háború után beleltározott 73-at ismerjük (M. KOZÁR 1996. 13-18), de ezek egy részében máig sem sikerül a felvételek pontos helyét és a fényképen szereplők kilétét meghatározni. 8 5 A gyűjtőnaplók szűkszavúak e tekintetben. Kajnok János augusztus 9-én, pénteken három fotót készített kaszálókról, augusztus 21-én Papp Kálmán [Csörgőszer 156. sz. 42 éves] lovas szekeréről, Fórján Józsefnéről, [Alsószer 8. sz. 30 éves] Fórján Dánielről [Alsószer 7. sz. 66 éves] legelő tehenével együtt. A „retina kisgépfilm felvételjegyzékén" a számunkra kevésbé ismert gyűjtők, a tábor résztvevői is megörökítésre kerültek. 8 6 Takács István a házlapok megjegyzési rovatába precízen felvezette, ha az adott helyen fényképezett. A Csergőszer 155. számú ház adatfelvételi lapján például azt írta: „Ennek a háznak kástyuja megragadta Haász Ferenc figyelmét, így 3 db fényképet készítettem róla. 8 7 Takács István augusztus 24-ei bejegyzése „Újvárosival fényképeztünk. A grátisz képeket kiosztottam, búcsúztam az ismerős és barátságos családoktól," valamint Bödei levelezésében szereplő meg81 „Köles vetéskor a madarak kártevése elIen igyekeztek védekezni. Hogy rá ne készüljenek a vetésre, kiszedik a taliga kerekét és a vetőmagot a taliga lyukon háromszor keresztül öntik. A vetést pedig szótalanul végzik. Sőt Viszákon behunyt szemmel is. A vetőember nyelvealatt kavics van. Ezen kívül megpróbálják a madarakat kielégíteni azzal, hogy részükre odatesznek a szántóföld mellé egy marék kölest." 82 SMK. 937. Avas Kálmánné: Kölestermesztés az Őrségben 1974. „A köles beérésekor is babonás szokással akarták megmenteni a kölest. A legel terjedtebb szokás az volt, hogy a gazdaasszonynak három napon át, napföl kel te előtt háromszor anyaszült meztelenül meg kellett kerül nie a kölest. Persze csak úgy volt jó, ha az asszony tette Ha az ember járta volna így körül, az nem ért volna semmit." 2. p. 84 EA. 7804. Kutatótáborok anyagának rendezése Őrség II. doboz. Pável Ágoston 279 db 6x9 cm-es filmjeiről, azaz negatívjairól van szó, amelyhez rendezett tárgymutató is tartozott. A Savaria Múzeumban Pável halálát követően Dr. Dömötör Sándor ragasztotta fel a róluk készített pozitív képeket, amelyeknek hátlapjára feltehetően a tárgymutatóval megegyező információkat írta ,aminek alapján 1952-ben be tudta leltározni Dömötör Sándor. 85 A 73 felvételből 38-at az 1940. évi szalafői gyűjtőtábor adataira támaszkodva („házlapok névanyaga, házszámozása), valamint Szabó László gyűjtőnaplója [EA. 7822.] segítségével sikerült lokalizálnunk 2010-ben. Ez a 280 ott készített felvételből 46%-a a háború után megmaradt 73 fotó. 86 EA. 7811. Takács István tanító munkanaplója, 22. lapon: 25. sz. film, Zsoldos Sándorral Kis Sándor beszélget. 29. sz. felvételen Bödei fényképez. A 22. sz. filmen a 161. sz. háznál a házlap telvevéseszerepel. 29-30. sz. Pihenés a tájkutató tanyán. 34-35. sz. Tájkutatók az étkezés helyén. 87 3 db kép a „kástyuról" a II. retinafilmen 23. sz., 24. sz., 32. sz. 163
