Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: Őrségi táj- és népkutató tábor Szalafő - Őriszentpéter, 1940-1941
NAGY Zoltán sa által vezetett kéthetes kopácsi gyűjtőmunkára vonatkozik. „Különféle tudományágak (földrajz; néprajz; demográfia, szociográfia, zenetudomány, orvostudomány, természettudomány, gazdaságtan stb.) főként fiatal kutatói - zömükben tényleges, vagy végzős egyetemi hallgatók - vettek részt. 14 tagú csoportunk tagjai közül Kordos László, Kiss Sándor neve ismertebb. Csoportunk személyi és szakmai összetételéből következett a kettős célkitűzés: egyrészt megalapozni egy későbbi falumonográfiát, másrészt a fiatal szakemberekkel közvetlenül és módszeresen megismertetni a való életet. Házaknál szállásoltak el bennünket, az iskolában találkoztunk és egy vendéglőben ebédeltünk. Reggelente mindenkinek be kellett számolna előző munkanapunkról, ezek lényege munkanaplóba került, amit váltakozva vezettük. Tálasi István maga is gyűjtött, egy-egy fiatalt is maga mellé vett, vagy munkája közben meglátogatta. A falutól műsoros esttel búcsúztunk. Kiss Sándorral még tovább maradtunk: ő tartotta a vasárnapi istentiszteletet, utána egész napos csónakkirándulást tettünk. Tálasi Istvánt kivéve, mindnyájunk beadtuk gyűjtésünket; csak kevés kallódott el" (KATONA 1986. 27). A szalafői gyűjtőnaplókban elejtett megjegyzések a többnyire - időjárástól függő napszakok tevékenységére vonatkozó bejegyzései, a kijelölt munkacsoportok együttes munkájára való utalás valamelyest eligazít a tábor működését illetően, de a gyűjtést végző résztvevőkről szintén csekély az ismeretünk. Néhány szereplőnek csak a nevét ismerjük, de terepi munkájukról nem maradt ránk gyűjtőnapló, statisztikai táblázat, matrikula kijegyzés, talajvizsgálati jegyzőkönyv, noha mások gyűjtőnaplóiban bőven van e tevékenységre utalás. A néprajzi gyűjtést végzők néprajzi, szociológiai felkészültsége, felkészítése lényegében ismeretlen. A gyűjtőfüzetek tartalmából sejthető azonban, hogy néhányan megismerhették a Magyarság Néprajza megelőző években megjelent köteteit, Bodor Antal falukutatásról írt könyvét (PÁVEL 1934. 272-273, 1935b 286), Tóth János így épít a vasi nép címmel önállóan is kiadott, népi építészetről szóló, az Őrség legfontosabb épülettípusait is bemutató tanulmányát 5 7 annál is inkább, mert Pável Ágoston, Viski Károly a Vasi Szemle hasábjain szakirodalmi ismertetőket írt róluk. Gunda Béla A gyűjtögető gazdálkodás, Az elvetett búzától a kenyérig címmel írt útmutató füzetét pedig a szalafői gyűjtőtábor egyik résztvevője, Pável által szerkesztett, 1940 óta Dunántúli Szemle néven Győr-Sopron, Veszprém megyére kiterjesztett orgánum göcseji körzeti képviselője, a zalabaksai állami tanító Bödei János ajánlotta az olvasók és a kutatók figyelmébe (BÖDEI 1940. 107-108.). A gyűjtőnaplókban az egy évvel korábbi táborok tapasztalatainak felhasználása is megfigyelhető, hiszen Tálasi István, Kádár László is részt vett Erdei Ferenc kiskunhalasi táborlakók számára 1939-ben tartott szociográfiai előadásain, gyűjtések folyamán tartott megbeszéléseken, beszámolókon. 5 8 E hatásokat tükrözik az egységesen kitöltött „házlapok" vagy „családi lapok" kérdései (GRANASZTÓI 2009. 100-103), különösen valláshoz, a cselédekhez, a kultúrához való viszonyok vizsgálata, a könyv, újságolvasási, rádióhallgatási szokások rögzítése, a politikai nézetek megismerése. A tábor szervezői között külön kell megemlítenünk az akkor 42 éves Mády (Hilscher) Zoltánt, 5 9 akiről csupán annyit tudunk Szilágyi István gyűjtőfüzetéből, [EA. 7815.] hogy egy félreértés miatt csak augusztus 8-án kapta meg az eligazítást és a szabadjegyet. így este 9kor már Budapesten volt, 9-én délelőtt bement Mády Zoltánhoz az „utasítások" átvételére. A megbeszélés szerint az állomáson találkoznia kellett az általa nem ismert, akkor 40 éves Malán Mihály „csoportvezetővel," 60 akit a pályaudvaron nem ismert fel, így elkerülték egymást. Aznap fél 9-kor már az őriszentpéteri állomáson volt. Ekkor találkozott a szalafői Alsószeren [a 28. sz. alatti, 1929-ben épült Gazda Körben] a „csoport" néhány 57 Az aug. 11 -et ebéd utáni beszámoló [Kajnok János EA. 7816.] hasonló lehetett, mint amit az Erdei Ferenc részvételével folyó Újbarsi [1939] táborban megéltek. „A látottakat-hallottakat úgy szoktuk megbeszélni, hogy mindenki elmondta a maga tapasztalatait, amelyhez Erdei hozzátette saját élménybeszámolóját úgy, hogy az mindig tartalmázott gondolkodásra késztetőeligazító természetű kiegészítéseket. Senkit sem bírált és nem akart utasítani sem." (GRANASZTÓI 2009. 101) Ez a magatartás a szalafői táborban részt vett Tálasira, valamint Pávelre egyaránt ráilleszthető. 58 Mády Zoltán (1898-1977) nyelvész, irodalomtörténész, szociológus. A Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán magyar-latin szakot végzett. 1921-ben tanári diplomát és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1936-1945-ig tanár a Budapesti egyetem bölcsészkarán népi társadalomrajz megbízott előadója, 1936-tól az Országos Táj- és Népkutató Intézetben a szociológiai csoport vezetője volt. Több néprajzi kutatótábort szervezett. 59 Takács István [EA. 7811.] gyűjtőnaplójának 32. lapján „A Nép- és Tájkutató Intézet 1940-es szalafői csoportjában gyűjtött szellemi néprajzi anyag.' Előzi meg a tárgykör megnevezését és a gyűjtött anyag bemutatását. A „szalafői csoport" megnevezés nyilvánvalóan nem önkényes, hanem ez a tábor szó megfelelője. Ezt a logikát követve a csoport vezetője Malán Mihály egyúttal a helyi tábor irányítója is lehetett. Erre engednek következtetni az egyes gyűjtőnaplókban - Takács [EA. 7811.] (a továbbiakban Gyn.) 19. p., Kiss [EA. 7820.] Gyűjtőnapló: Gyn.) 18. p. -VIII. 18. Malán szignóval ellátott, helyszínen ellenőrzött oldalak is. 60 Számos alkalommal találkozunk a gyűjtőnaplókban anyakönyvek kijegyzésével. Ez nyilván központi feladat volt, egy majdani geneológiai vizsgálathoz. 156
