Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: Őrségi táj- és népkutató tábor Szalafő - Őriszentpéter, 1940-1941
savaßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 145-179 Örségi Táj- és Népkutató Tábor Szalafő-Őriszentpéter, 1940-1941 tagjával, akik a „rádióhírek meghallgatása után jöttek haza". A tábor lakóit vélhetően házaknál szállásolták el, de ez nem derül ki a gyűjtőfüzetekből egyértelműen. Kajnok Jánosnak aug. 23-án „fültőmirigye megdagadt, betegen a gyengélkedőben otthon volt." Takács István 29-30. szám alatt felvett fotói között szerepel egy „Pihenés a tájkutató tanyán" című is, ami alatt vagy az 1936ban a Templom szer 46. szám alatt épült Református Elemi Népiskolát, vagy az Alsószer 28. sz. alatt 1929-ben épült Gazda Kört kell értenünk, [ahol otthon érezhették magukat], „Ezért csak magam járok. A Templomszeren 5 ház felvételével elvégeztem" -írja Szilágyi István naplójában, majd augusztus 23-án így folytatta : „délben Kajnoknak kerestem szállást. László jánoséknál [Templomszer 59. sz.] kapott helyet." Valószínűleg ebben a táborban is megtörtént a csoportbeosztás, mivel Takács István [EA. 7811.] azt írja naplójába augusztus 14-én szerdán, hogy „Kis Sándor vezetése alatt néprajzos csoportba lettem beosztva." Azt nem tudni hány fős a csoport, csak azt, hogy e napon azt írta be füzetébe, hogy „Kis Sándorrol a Papszeren jártam, a temetőbe rigmusokat kerestünk." Azt azonban a gyűjtőfüzetekből meg lehet állapítani, hogy egy-egy gyűjtésre ketten-hárman mentek. Szilágyi István például augusztus 16-án szombaton délelőtt Újvárosi Imrével és Kajnok Jánossal „szemléztek a határban, két helyen talajt vizsgáltak". Délután sánta tehenet vizsgáltak meg Kajnokkal, valamint „állatokat vettek számba" a szeren. Szilágyi István a gyűjtés folyamán először Takács Istvánnal és Bognár Gézával a Csörgőszeren, majd Kis Sándorral a Felsőszeren, ezt követően Molnár Sándorral, végezetül Újvárosi Imrével és Kajnok Jánossal, összességében a 22 nap alatt 3x3 fős csoportot alkotva dolgozott. Takács István pedig Újvárosi Imrével, majd Kis Sándorral, valamint Kiss Gyulával 4x2 fős csoportot képezve gyűjtött, amiben mindkét esetben házlapok gyűjtése és anyakönyvi kijegyzések felváltva szerepeltek. 6 1 Számos alkalommal találkozunk a gyűjtőnaplókban anyakönyvi kijegyzések feladatának végzésére utaló bejegyzésekkel. Ez nyilván központi feladat volt, egy majdani geneológiai vizsgálathoz szolgáltatott adatokat. A házlapon felvett családi adatok részletes gyűjtése nyilvánvalóan az anyakönyvi kutatások elindítója lehetett volna. Sajnos közgyűjteményben nem maradt fenn a szalafői református anyakönyvek teljes mértékben (1842-1940) kijegyzett cédulaanyaga. 6 2 A táborlakók a csoportvezetőtől figyelmeztetést is kaptak, hogy egyszerre egy szeren ne járjanak egy időben. Egy augusztus tizenkilencediki esős hétfői napon jegyezte fel Szilágyi István, hogy este „Csörgőszerre mentünk, hogy ne legyünk sokan egy szeren. Tervünk sikerült, mert csak 9-en voltunk ott." Gyűjtést követően bizonyos rendszerességgel beszámolókat tarthattak, mivel Kajnok augusztus tizenharmadikai, keddi naplójegyzetében az áll, hogy „reggeli után és a beszámoló után a csoportok kifutottak adatgyűjtésre, mi Csergőszeren vettünk fel házlapokat." Más esetben, így Kajnok János augusztus 11-i vasárnapi naplóbejegyzése szerint „Ebéd után beszámolókor [a táborvezető] Malán tanár úr utasításokat adott kutatásaink folytatásáraÜgyeletes beosztás is lehetett, mert Kajnok János augusztus 8-diki bejegyzésében az áll: „Napos voltam, egész nap a Nagytiszteletű Úrnál születési anyakönyveket írtam ki. Szombaton, vasárnap pihenő idő is volt. Augusztus 10én a délutáni pihenő idő alatt Vetési Sándorral zabot arattak Zsoldos Ernőnél." Vasárnaponként templomba mentek. A katolikusok Őriszentpéterre, a protestánsok helyben a Templomszerre. Augusztus 1 l-e vasárnap „szomorú felhős idő volt reggelmajd zuhogó esőben szaladtunk át az 1842-ben épült református templomba. 5 szalafői volt a templomban." Augusztus 18-án pedig arról kapunk tudósítást, hogy Takács István délelőtt Őriszentpéteren járt a Templomszeren Szabó művésszel, augusztus 25-én vasárnap pedig Szabó László írja, hogy délelőtt az őriszentpéteri templomban voltak. A tábor ideje alatt naplót kellet írniuk. 6 3 Ellenőrzést is kaptak, amit finoman így fogalmazott meg Kajnok János augusztus 12-i naplóbejegyzésében: „reggeli után Takáccsal Csörgőszerre mentünk házlapokat gyűjteni. 61 Pl. Szilágyi István naplójában augusztus 14-én ez áll: „Egész nap anyakönyveket másoltunk. 1881-1907-ig a házasságit."aug. 19-én is ez történt." „Egész nap geneológizáltunk. Születések 1912-1940, házasságok 1911-1925." 62 A naplóírásra késztetés Bödei leveléből [EA. 7813.] derül ki egyértelműen, amikor így mentegetőzik „Munkanapiót nem tudtam vezetni, mert ahogy írtam, minden percemet a gyűjtésre használ tam föl. Hiszem, hogy jobb így, mintha munkonaplót vezettem volna, s olyan adatokat írtam volna bele, ami nincs." 63 Szilágyi István [EA. 7815.] aug. 17-ei bejegyzésében olvasható, hogy „ Gyöngytyúkokat lehet találni a foluban némely helyen. 1939-ben állomi akcióval hoztak gyöngytyúkokat, s darabja 20 fillér volt. Azonban csak pár helyen maradt meg, mert a határban kint szerte szét tojó jószágot elpusztította a róka... Zsoháréknál vannak [Alsószer 42]a legnagyobb rhodislandi tyúkok. Oyűrűzöttek, Magyaróvárról valók. A rhodislandi jobb tojó, nagyobb, értékesebb a tojása, emellett 5 kilóra meghízik." 157