Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: Őrségi táj- és népkutató tábor Szalafő - Őriszentpéter, 1940-1941
savaßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 145-179 Örségi Táj- és Népkutató Tábor Szalafő-Őriszentpéter, 1940-1941 só pillanatban módosítani kellett." Ezen kívül Morvay Péter dolgozatának lábjegyzetéből (MORVAY 1986. 23) kapunk tájékoztatást arról, hogy „A mozgalom történetének fontos forrásmunkái a Győrffy István által megindított, A magyar táj- és népismeret könyvtára c. kiadványsorozat 1939 és 1943 között megjelent kötetei [között] ...Kardos Lászlónak, egy tervezett őrségi monográfia részeként megjelent, anyagában és módszerében egyaránt újat hozó könyvét említhetjük. Amikor 1989-ben számba vettük Vas megye néprajzi gyűjteményeit (NAGY 1989. 65), M. Kozár Mária korábbi cikkére alapozva Pável Ágoston kapcsán az alábbiakat írtuk: „1940-ben távol látó terveinek megvalósítása érdekében megszervezte és vezette a Táj- és Népkutató Intézet szalafői kutatótáborát. 2 1 A 15 fős kutatótáborba Bödei Jánoson, Újvári Imrén, Takács Istvánon, Haáz Ferencen, Kiss Gyulán kívül Tálasi István is beletartozott." Akkor meglepetéssel tapasztaltam, hogy a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára [ma Ethnológiai Archívum] mintegy 1560 kiadatlan kéziratos oldalon számomra eddig ismeretlen, a Táj- és Népkutató Intézet 1940. augusztusi szalafői gyűjtőtáborának közöletlen anyagát tartalmazza. 2 2 E feltáratlan iratanyag a Savaria Múzeumban tevékenykedő néprajzkutatók közül Dömötör Sándor, 2 3 Bárdosi János, Gráfik Imre, Horváth Sándor figyelmét egyaránt elkerülte. A Néprajzi Múzeumban, majd a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban dolgozó Bíró Friderika számos szállal kötődött Vas megyéhez és a Savaria Múzeumhoz. „Az Őrség ház- és lakáskultúrája" címmel írt doktori disszertációját 2 4 Vas megye Tanácsa 1975-ben ki is adta. E kötet irodalomjegyzékében önálló egységként „Az Őrségi Táj- és Népkutató Tábor Munkaközössége anyaga 1940" cím alatt alfabetikus sorrendben tizenhat kéziratot (gyűjtőnaplót) sorol fel (BÍRÓ 1975. 169) a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárából. 2 5 Ezenkívül „A népi ház- és lakáskultúra kérdései és kutatásának módszere" című fejezetben írja (BÍRÓ 1975. 8), hogy „...megnéztünk egynéhány, a helybeli parasztoktól beszerzett móringlevelet és hagyatéki szerződést [EA. 7812.] ...Nagy segítséget adott a Táj- és Népkutató intézetnek az 1940-41. évben Szalafőn és Őriszentpéteren, valamint az Őrségben sokirányú vizsgálódást végző kutatócsoportjának a nyersanyaga (Bödei, Haáz, Kardos, 2 6Takács, Tálasi és mások)." A végjegyzetek tanúsága szerint a Táj- és Népkutató Tábor anyagára az áttekintésen kívül négy esetben 2 7 támaszkodott. Tálasi István 1940-es helyszíni gyűjtéséből a régi félrideg, istállózó állattartással, a kerített ház udvarának állattartásra vonatkozó berendezkedésével kapcsolatban kapott eligazodást, illetve a Felsőszeren lévő füstöskonyhás ház hotalmas méretű konyhájának helyszíni megfigyeléseire alapozott tapasztalatát használta fel. 2 8 Szabó László képzőművészeti főiskolai hallgató gyűjtőfüzetének Pável Ágostonnal kapcsolatos néhány sorára hivatkozva 2 9 M. Kozár Mária újra felfedezte a Táj- és Népkutató Tábor szalafői gyűjtését (M. KOZÁR 1996. 17) Pável „népies tárgyú fényképfelvételei" kapcsán. „A legtöbb 73 db Pável fotó 1940-ben került gyűjteményünkbe. Ezek Szalafőn készültek, ahol Pável Ágoston vezette az Országos Táj- és Népkutató Intézet 26 napos néprajzi gyűjtőtáborát." (3. ábra) Bátky, Győrffy, Viski Pável Ágostonnal az őrségi monográfia megírását már 21 Ezt a téves megállapítást vette át Horváth Sándor is a 100 éves Savaria Múzeum történetét bemutató kötet néprajzi gyűjteményt feldolgozó tanulmányában (HORVÁTH 2009. 113-173. 134). 22 EA. 7804, 7805, 7806, 7807, 7808, 7809, 7810, 7811, 7812, 7813, 7814, 7815, 7817, 7818, 7819, 7820, 7821, 7822. 23 Dömötör Sándor 1960-ban megjelent Őrség című kismonográfiájában sem használta fel, noha Pávelt jól ismerte, hiszen 1937-től 1944-ig a Vasi Szemle szerzőgárdájához tartozott, de a szalafői táborban feltehetően munkahelyi elfoglaltsága miatt (a Fővárosi Alkalmazottak Segítő alapjának balatonkenesei üdülő igazgatóhelyettese) nem vett részt. Kardos Lászlóval is jó viszonyt ápolt, amit egy fényképfelvétel is bizonyít (POGÁNY 2005. 171), amelynek aláírása.-,,Dömötör SándorraI a Vendvidéken, a doktori disszertáció anyaggyűjtésének idején, 1941" azt sejteti, hogy tudomása kellett hogy legyen az őrségi néprajzi gyűjtőtábor (1940-1941) programjáról, hiszen Kardos László az 1941-es esztendőt az 1943-ban megjelent disszertációja bevezetőjében maga is a táborozás évének vallotta. 24 Bíró Friderika e tárgykörben végzett gyűjtése EA. 12071 Népi építészeti gyűjtés 50. p. 10. r. 48. f. 2. t. [Szalafő, 1973]. 25 A felsorolás nem teljes ugyan, mert többek között nem tartalmazza az EA. 7804, EA. 7805. sz. alatti házlapokat és táblázatokat. Ezen kívül Kiss Sándor őriszentpéteri gyűjtése a megjelölt időponttól eltérően 1941-ből való. 26 Kardos Lászlónak nem található szalafői kézirata [!] a felsorolt adattári számokon, csak az 1943-ban kiadott könyvét ismerjük, ezekből idéz Bíró Friderika bőven végjegyzeteiben (56, 88, 100, 101, 114, 115, 119, 123, 124, 129, 132, 134, 135, 137, 138, 151, 152, 156, 10, 161, 162, 163, 163 sz.). 27 A 25, 91. sz. lábjegyzet: Tálasi István gyűjtse [EA. 7808.], a 125. lábjegyzet Haáz Ferenc őrségi füstöskonyha típust bemutató rajzaira hivatkozik, a 164. lábjegyzetben pedig Kiss Sándor a Húshagyókedd vacsora előtti varázscselekményeit idézi fel. 28 91. sz. lábjegyzet : „Az 1940-es években még volt Szalafőn, a Felső Szeren egy olyan lakóhelyiség, amely az eredeti egyetlen központi füstösház nagyságát idézte, és bár ekkor már füsttel enített szobaként használták, benne állt a jelzett nagyméretű sárkemence fehérre meszel ve, használaton kívül." 72. p. 29 EA. 7822. Szabó László: kmfh jegyzetei. Pável Ágostonnal gyűjtött együtt, kezdő. kb. 12 oldal - fűzte hozzá 1947. december 1-én Kovács Péter a kutatótábor II. számú dobozban tárolt anyagának rendezése során. 149
