Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: Őrségi táj- és népkutató tábor Szalafő - Őriszentpéter, 1940-1941
NAGY Zoltán 3. ábra. SNF. 1350. [pozitív kép] Pável Ágoston: „Zsoldos Kálmán [42.é.] régi szekrénye, vonalas díszítéssel." Szalafő Templomszer [62] 1940. aug. [-] Abbildung 3. SNF. 1350. [Positivbild] Ágoston Pável: „Alter Schrank von Kálmán Zsoldos [42.). alt], linienverziert." Szalafő Templomszer [62] Aug. 1940. [-] korábban is tervezték. Az „Örségi Képek" (1936) megírása után a további elmélyült gyűjtésekre alkalmas helyeket is kerestek. Erre enged következtetni az az 1937. IX. 23-án kelt rövid levél is, amelyben Viski arról ír, hogy „Sajnos múzeumodat és az Őrséget úgy jártam meg, hogy Veled nem találkozhattam. - Szalafőt nagyon érdemes helynek nézem." (S. PÁVEL 1999. 39). Pável komoly beadványt adhatott be a főhatósághoz, amelyet csak Győrffy István Pável Ágostonhoz írt levelének reflexiójából ismerünk: „Kedves Barátom! Soraidat megkaptam. Az Akadémiától még nem koptam meg véleményezésre a beadványotokat. Ha nekem küldenék le, kedvezően véleményezném, mert néprajzi munkátokat szükségesnek tartom. Azonban a Néptudományi Bizottságnak nincsen javadalma, s a főtitkár jóindulatától függ, hogy valami más alapból adjon. Sajnos a néprajz mostoha gyerek. Én tudnék egy néhány fiatal szakembert odavezényelni az Őrség néprajzának kutatására, valami kis pénzzel támogatni is tudnám őket, azonban a tervezetedet szeretném megismerni. Mert én csak úgy és annyiban tudnék bekapcsolódni, amennyiben a programotok a Táj- és Népkutató intézet programjával összeegyeztethető. Szíves barátsággal köszönt igaz híved Budapest 1939. III. 3. Győrffy István" (S. PÁVEL 1999. 40). Legutóbb Pogány Mária Kardos László életéről szóló könyvében említi meg a kutató tábort (POGÁNY 2005. 145). „Megint szorosabbra fonódott kapcsolata szülőföldjével az 1940-es évek elején, amikor az őrségi tájés népkutató táborban dolgozott." A sort Granasztói Péter tanulmánya zárja (GRANASZTÓI 2009. 103), aki az 1939. évi kiskunhalasi Táj- és Népkutató Tábor kapcsán említi meg azt, hogy „Kardos László négy táborban vett részt: 1939-ben Halason, 1940-ben az Őrségben, majd Kiskunfélegyházán, 1941-ben Kopácson. Kardos az Őrségben végzett gyűjtéséből írta doktori disszertációját, »Az Őrség népi táplálkozása« (1943) címmel." A NÉPRAJZI MÚZEUMBAN ŐRZÖTT ŐRSÉGI TÁJ- ÉS NÉPKUTATÓ TÁBOR ANYAGÁNAK SZÁMBAVÉTELE A Néprajzi Múzeum Ethnológiai Archívumában az EA. 7804. szám alatt található „Amit az őrségi Táj- és Népkutató tábor anyagáról tudunk" címmel az a három oldal terjedelmű, géppel írt, Kovács Péter 1947 dec. 1 -i hitelesítő aláírásával ellátott jegyzék, amely az őrségi tábor Szalafőn és Őriszentpéteren gyűjtött anyagát vette számba. 3 0 Kovács Péter az eredetileg két dobozban tárolt kéziratos anyagot átnézve rendszerezte is a gyűjtőfüzetekről alkotott véleményét. A felsorolás végén kilenc [ma már nem létező] olyan térítményt is jegyzékbe vett az 1940. IX. 22 - 1941. IX. 1. közötti időkből, amelyek tartalmából egyes gyűjtők magatartásáról, valamint a kéziratok kikölcsönzéséről is képet kaphatunk. Kovács Péter 1947. december 1-i jegyzéke szerint az I. dobozban az alábbi kéziratos gyűjtemény volt található: 3 1 1. [EA. 7805, 7806.] Házlapok, statisztikai táblák, kb. 100-150 db [Szalafői, Őrségi Munkaközösség: Házlapok, 30 A gyűjtés anyagát befogadó dossziékon a következő szöveg áll: „Az Őrségi Táj- és Népkutató Tábor II. vh. után megmaradt anyagának számbavétele. Átvétel az AEA. 190/1962. sz. alól. Leltározva 1967. okt." 31 [] zárójelbe tettük a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Archívumában e tárgyra vonatkozó gyűjtőnapló ma is használatos leltárszámát, valamint a földrajzi mutatócédulák (dossziékon szereplő írással megegyező) szövegét, mert azok korántsem azonosak az 1947-ben felvett, a még két dobozban tárolt gyűjtemény adataival. Továbbá hasonlóan []-jel közé helyeztük a szalafői táborban tevékenykedő gyűjtőkre vagy gyűjtést irányító tanárokra vonatkozó, különböző forrásokból származó egyéb információkat, amelyeket szükség szerint külön lábjegyzetben fejtünk ki. 150
