Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - Krizsán Zsuzsa: Pénzzel keltezett sírleletek Vas megye árpád-kori temetőiben

savaRia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 119-143 Pénzzel keltezett sírleletek Vas megye Árpád-kori temetőiben 3. táblázat. Pénzekkel keltezett Árpád-kori sírleletek Vas megyében Pénz típusa CNH.1.1. 3 4 1 11 3 3 1 1 CNH.I.8. 2 1 CNH.1.10. 2 1 13 CNH.1.11. 2 22 33 4 6 CNH.1.12-14. 9 1 1 CNH.1.19. 1 CNH.I.20. 3 1 7 CNH.I.22. 1 CNH.I.45. 3 PÉNZZEL KELTEZETT SÍRLELETEK Vas megyében eddig pénzérmével együtt 17 db S-végű hajkarika, 5 db sima hajkarika, 1 fülbevaló töredék, 66 db gyöngy, 1 torgues, 17 gyűrű, 26 koporsószeg, 1 kés és 1 meghatározhatatlan vastárgy került elő. A nagyobb darabszámban képviselt tárgytípusok esetében megvizsgáltam a tárgytípus jellemzői, változása illetve az érmék relatív kora között kimutatható esetleges összefüggéseket. Az S-végű hajkarikák régészeti datálása a X. század második felétől a XIV. századig terjed (SZŐKE - VÁNDOR 1987. 59). Vas megyében a legkorábbi érmével keltezhető példányok I. (Szent) István (1000-1038) 1020 körül vert CNH.1.1. típusú dénárjával kerültek elő (GEDAI 1975. 249-250), a legkésőbbieket pedig Salamon (1063-1074) CNH.I.22. típusú dénárja datálta (7. tábla). A Vas megyei hajkarikákat az 1020 és 1060-as évek vége által határolt időszakból származó érmék kísérik. Ha az érmék által kiadott kronologikus rendben vizsgáljuk ezeket, megfigyelhető, hogy a korábbi pénzekkel előkerült példányok nagyobb méretűek és S-végüket leggyakrabban csak keskenyre alakították. A későbbre tehető darabokra jellemző, hogy kisebb méretűek és az S-végüket szélesebbre kalapálták. Mindegyik kör átmetszetű huzalból készült, egyet valószínűleg öntöttek. Vegyesen fordulnak elő ezüst, bronz és ónozott bronz változataik, a felhasznált alapanyag azonban nem feltétlen függ össze a datálással, elsősorban az eltemetett társadalmi helyzetét reprezentálja. Az ékszer változását illetően még korlátozottabb következtetésekre ad okot, hogy az előkerült hajkarikák formája egy síron belül sem feltétlen azonos. Pénzzel keltezett pödrött végű hajkarikák csak a későbbi - Kálmán által veretett - CNH.I.45. típusú dénárral fordulnak elő. A sima hajkarikák esetében tendenciaként elfogadott, hogy a kisméretű típusokat már a IX . századtól, a nagyméretűeket a XI. század elejétől viselték (SZŐKE-VÁNDOR 1987. 70). Vas megyében főként korábbi darabjaik ismertek (9. tábla). Három közülük I. (Szent) István CNH.1.1. típusú dénárjával jutott felszínre. Ezek kör átmetszetűek, kis- és közepes méretűek. Két másik darabot Orseolo Péter CNH.I.8. típusú dénárjával együtt találtak. Ezek a karikák nagyobbak, szintén kör átmetszetűek, egyik talán öntött. A Vas megyében talált példányok az 1020 és 1038-39 közti időszakban kibocsátott érmekkel együtt kerültek elő. Gyöngyök viselete inkább az Árpád-kor korai szakszára jellemző (SZŐKE-VÁNDOR 1987. 73). Éremmel két gyöngysor - 66 gyöngyszem - keltezése szűkíthető. Hordó alakú üveggyöngyöket I. (Szent) István CNH.1.1. típusú dénárjával, a többi megtalálható formát - rúd-, henger-, kettős csonkakúp alakú gyöngyszemeket és kásagyöngyöket - I. András (1047-1060) CNH.1.11. típusú érméjével együtt tártak fel. Gyöngyök az 1020 és 1060 közt vert érmékkel együtt kerültek elő (9. tábla). A megyében előkerült egyetlen pénzzel keltezett nyakperecet I. (Szent) István CNH.1.1. típusú dénárja datálja, 1020 utánra. Ez az ékszertípus döntően XI. századi leletekkel együtt ismert (SZŐKE-VÁNDOR 1987. 76). 131 s-végű hajkarika sima hajkarika pödrött hajkarika nyakperec üveggyöngy kőgyöngy hegyesedő huzalgyűrű sima huzalgyűrű öntött gyűrű pántgyűrű egymásra hajtott végű gyűrű fonást utánzó gyűrű kés koporsószeg