Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

ILON Gábor: A RÉGÉSZETTUDOMÁNY MÚLTJA, JELENE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐJE

kellene a régi (1896-1930) Velem-Szent Vid-i leletanya­got, ami a helyet európai hírűvé tette, ugyanakkor a leletek nagy része nem közölt, sem a hazai, sem a nem­zetközi kutatás nem ismeri. A mítosz tehát realizálandó! Több sikertelen pályázat után, az OKTK jóvoltából bizto­sított szerény anyagi háttér a velemi Corpus kivitelezé­sének egyetlen módjaként a CD-ROM lehetőségét villan­totta fel. Ez terveink szerint három CD-ből állna. Ezek kiadásának azonban a financiális háttere hiányzik. Ráadásul az első, már elkészített CD képanyaga a számí­tástechnika fejlődése miatt elavult. 1996-ban kísérletet tettünk arra is a régésztechnikus képzés néhány diákjá­val, hogy a 1973-1986 között feltárt velemi anyag fel­dolgozását megkezdjük. Az öt évre tervezett program azonban az elégtelen és embertelen (a Vasi Múzeumfa­lubeli raktár fűtetlen) feltételek miatt néhány hónap alatt - a tél beálta után - befulladt. A megfelelés a fen­ti - egy évszázados - kihívásra tehát nem lesz egyszerű. Én pillanatnyilag nem látom realitását a velemi kutatá­sok esetleges újraindításának. Erre csak akkor szabad új koncepció (legfőképpen és csak multidiszciplináris módsze­rek) alapján, és esetleg nemzetközi összefogással sort ke­ríteni, ha a kellő anyagiak rendelkezésre állnak, amiről még korai lenne írni. Ezt pedig természetesen meg kell előzniük a Velemmel kapcsolatos restanciák rendezésének! Okvetlenül fontos lenne KÁROLYI Máriának a hajdani celldömölki járás emlékeit tárgyaló topográfiai kéziratá­nak (disszertációja volt) 137 megjelentetése, de kiegészítve a mai napig megismert lelőhelyekkel. Továbbá az Arany­patak völgye őstörténetét feldolgozó, Sére alapozott mo­nográfiájának kiadása is hiányt pótló vállalkozás lenne. E munkákhoz kapcsolódóan célszerű és kívánatos len­ne - az 1970-es évek elvetélt kísérletét követően - vég­re a megye területe egy részének őskori alaptopográfiá­ját elkészíteni. Ennek „előmunkálatait" a BD(T)F régész­technikus képzése keretében megkezdtük, illetve több ilyen tárgyú publikáció látott napvilágot. A képzésre épí­teni azonban nem szabad, már csak azért sem, mert a munka így elégtelen tempójú, ráadásul a képzés jövője, de jelene is - központi támogatás hiányában - folyama­tosan veszélyeztetett, illetve napjainkban nem felel meg a jogi előírásnak. 138 A Gór-kápolnadombi feltárás teljesen restaurált anyagá­nak nyilvántartásba vételét az új rendelet megkönnyí­tette, így annak leltározása 2009-2010-ben befejezhető. Ennek következtében a monografikus feldolgozás nyom­dakész kézirata éveken belül elkészülhet. A RÓMAI KOR KUTATÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA LEHETSÉGES JÖVŐBELI FELADATAI Az elért eredmények ellenére hatalmas feladatok várnak a mai és az utánunk jövő régész-generációkra. Ennek nagyságát jól érzékelteti egy adat: a Savaria-kutatás két évszázada során a város területének mindössze 3-5%-át ismertük meg. A kutatás hatalmas adóssága a város te­metőinek feltáratlansága is. Savaria négy évszázados fennállása során kb. 40-50 000 elhunyt maradványa ke­rülhetett földbe. Közülük a mai napig jól-rosszul doku­mentáltan mindössze kb. 1000 sírt ismerünk. Bár a 18. század végétől kezdődő és a ma is folytatódó - szinte év­századonként, periodikusan ismétlődve - építkezések ha­talmas sírmezőket tehettek tönkre, remélhetőleg ezrével lelhetők még feltáratlan (viszonylag bolygatatlan) sírok. A temetők közül ma az északi sírmező kora római ham­vasztásos sírjait és a keleti temető késői, korhasztásos (csontvázas) sírjait ismerjük legjobban. Valamennyi, biz­tos lelőhelyű ókeresztény síremlék innen, a város keleti temetőjéből származik. A temetők kutatása és pontos lo­kalizálása, méretük lehatárolása alapvető lenne. A Romkert évtizedeken át tartó feltárásai közületié­nek. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kellene. A fel­dolgozás irányítója fiatal kollégánk - Kiss Péter - lehet­ne, s egyetemistákat 139 és specialistákat kellene mie­lőbb bevonni a munkába. Az Iseum és a hozzá kapcsolódó orientális szentély­körzet lényegében mind a mai napig feldolgozatlan, ennek teljes publikálásával, de az anyag teljes rendezé­sével (dokumentáció, tárgyak) is adós a szakma. Mielőbb el kellene kezdenie a napjainkban is a helyet ásató SOSZTARITS Ottó irányításával egy akár egyetemis­tákból és specialista régészekből álló munkacsoportnak a teljes feldolgozást, beleértva a nemrég elhunyt, hajdani ásató SZENTLÉLEKY Tihamér hagyatékát is. Ehhez azonban 137 Sajnos sem a múzeum adattárában, de az egyetemen sem lelhető fel. 138 16/1997. (I. 31.) kormányrendelet szerint ma hazánkban régésztechnikus hivatalosan csak az lehet, aki a szombathelyi főiskola történelem szakján tanári diplomát szerzett, s specialitásként a régésztechníkusságot vette fel 4 szemeszteren át, ahol záróvizsgázott és záródolgozatot készített. A három éves bolognai rendszerben pedig nem szerez pedagógus diplomát a hallgató. 139 Az első ELTE-s hallgatóknak mielőbb meg kellene kezdeniük szakdolgozataik elkészítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom