Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

ILON Gábor: A RÉGÉSZETTUDOMÁNY MÚLTJA, JELENE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐJE

kellene a régi (1896-1930) Velem-Szent Vid-i leletanyagot, ami a helyet európai hírűvé tette, ugyanakkor a leletek nagy része nem közölt, sem a hazai, sem a nemzetközi kutatás nem ismeri. A mítosz tehát realizálandó! Több sikertelen pályázat után, az OKTK jóvoltából biztosított szerény anyagi háttér a velemi Corpus kivitelezésének egyetlen módjaként a CD-ROM lehetőségét villantotta fel. Ez terveink szerint három CD-ből állna. Ezek kiadásának azonban a financiális háttere hiányzik. Ráadásul az első, már elkészített CD képanyaga a számítástechnika fejlődése miatt elavult. 1996-ban kísérletet tettünk arra is a régésztechnikus képzés néhány diákjával, hogy a 1973-1986 között feltárt velemi anyag feldolgozását megkezdjük. Az öt évre tervezett program azonban az elégtelen és embertelen (a Vasi Múzeumfalubeli raktár fűtetlen) feltételek miatt néhány hónap alatt - a tél beálta után - befulladt. A megfelelés a fenti - egy évszázados - kihívásra tehát nem lesz egyszerű. Én pillanatnyilag nem látom realitását a velemi kutatások esetleges újraindításának. Erre csak akkor szabad új koncepció (legfőképpen és csak multidiszciplináris módszerek) alapján, és esetleg nemzetközi összefogással sort keríteni, ha a kellő anyagiak rendelkezésre állnak, amiről még korai lenne írni. Ezt pedig természetesen meg kell előzniük a Velemmel kapcsolatos restanciák rendezésének! Okvetlenül fontos lenne KÁROLYI Máriának a hajdani celldömölki járás emlékeit tárgyaló topográfiai kéziratának (disszertációja volt)

137 megjelentetése, de kiegészítve a mai napig megismert lelőhelyekkel. Továbbá az Aranypatak völgye őstörténetét feldolgozó, Sére alapozott monográfiájának kiadása is hiányt pótló vállalkozás lenne. E munkákhoz kapcsolódóan célszerű és kívánatos lenne - az 1970-es évek elvetélt kísérletét követően - végre a megye területe egy részének őskori alaptopográfiáját elkészíteni. Ennek „előmunkálatait" a BD(T)F régésztechnikus képzése keretében megkezdtük, illetve több ilyen tárgyú publikáció látott napvilágot. A képzésre építeni azonban nem szabad, már csak azért sem, mert a munka így elégtelen tempójú, ráadásul a képzés jövője, de jelene is - központi támogatás hiányában - folyamatosan veszélyeztetett, illetve napjainkban nem felel meg a jogi előírásnak.

138 A Gór-kápolnadombi feltárás teljesen restaurált anyagának nyilvántartásba vételét az új rendelet megkönnyítette, így annak leltározása 2009-2010-ben befejezhető. Ennek következtében a monografikus feldolgozás nyomdakész kézirata éveken belül elkészülhet. A RÓMAI KOR KUTATÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA LEHETSÉGES JÖVŐBELI FELADATAI Az elért eredmények ellenére hatalmas feladatok várnak a mai és az utánunk jövő régész-generációkra. Ennek nagyságát jól érzékelteti egy adat: a Savaria-kutatás két évszázada során a város területének mindössze 3-5%-át ismertük meg. A kutatás hatalmas adóssága a város temetőinek feltáratlansága is. Savaria négy évszázados fennállása során kb. 40-50 000 elhunyt maradványa kerülhetett földbe. Közülük a mai napig jól-rosszul dokumentáltan mindössze kb. 1000 sírt ismerünk. Bár a 18. század végétől kezdődő és a ma is folytatódó - szinte évszázadonként, periodikusan ismétlődve - építkezések hatalmas sírmezőket tehettek tönkre, remélhetőleg ezrével lelhetők még feltáratlan (viszonylag bolygatatlan) sírok. A temetők közül ma az északi sírmező kora római hamvasztásos sírjait és a keleti temető késői, korhasztásos (csontvázas) sírjait ismerjük legjobban. Valamennyi, biztos lelőhelyű ókeresztény síremlék innen, a város keleti temetőjéből származik. A temetők kutatása és pontos lokalizálása, méretük lehatárolása alapvető lenne. A Romkert évtizedeken át tartó feltárásai közületiének. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kellene. A feldolgozás irányítója fiatal kollégánk - Kiss Péter - lehetne, s egyetemistákat

139 és specialistákat kellene mielőbb bevonni a munkába. Az Iseum és a hozzá kapcsolódó orientális szentélykörzet lényegében mind a mai napig feldolgozatlan, ennek teljes publikálásával, de az anyag teljes rendezésével (dokumentáció, tárgyak) is adós a szakma. Mielőbb el kellene kezdenie a napjainkban is a helyet ásató SOSZTARITS Ottó irányításával egy akár egyetemistákból és specialista régészekből álló munkacsoportnak a teljes feldolgozást, beleértva a nemrég elhunyt, hajdani ásató SZENTLÉLEKY Tihamér hagyatékát is. Ehhez azonban 137 Sajnos sem a múzeum adattárában, de az egyetemen sem lelhető fel. 138 16/1997. (I. 31.) kormányrendelet szerint ma hazánkban régésztechnikus hivatalosan csak az lehet, aki a szombathelyi főiskola történelem szakján tanári diplomát szerzett, s specialitásként a régésztechníkusságot vette fel 4 szemeszteren át, ahol záróvizsgázott és záródolgozatot készített. A három éves bolognai rendszerben pedig nem szerez pedagógus diplomát a hallgató. 139 Az első ELTE-s hallgatóknak mielőbb meg kellene kezdeniük szakdolgozataik elkészítését.