Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

VÍG Károly & BALOGH Lajos: A SZOMBATHELYI SAVARIA MÚZEUM TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRÁNAK TÖRTÉNETE

sebb egy terület kutatottsága. Sajnos még Vas megye számos térsége is szinte teljesen ismeretlen (pl. Kemeneshát, Vasi-Hegyhát) [Ez egyben kijelöli a gyűjtemény extenzív fejlesztésének földrajzi irányultságát is! Lásd később!]. A múzeum olyan élőhelyekről is őrizhet anyagot, amelyek azóta visszafordíthatatlanul degradálódtak, megsemmisültek (pl. bozsoki Alsó-rét). Új dimenziót adhat ennek a kérdéskörnek az időjárás periodikus váltakozása, a klíma nedvesebbé és hűvösebbé fordulásával a dealpin, alpin elemek megjelenésének detektálása, vagy fordított klimatikus folyamatoknál ezek visszaszorulásának nyomon követése és bizonyító példányok gyűjteménybe helyezésével történő dokumentálása! Csak a múzeumi példányok adatainak elemzésével követhető nyomon egyes behurcolt fajok hazai térhódítása is. 3. Oktatás, ismeretterjesztés. A gyűjtemény beépülhet az oktatásba. Itt további kapcsolódási pontokat kell találni a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ állattani, növénytani, földrajzi tanszékei felé, akik gyűjteményeinket felhasználhatnák tárgyaik oktatása során. (A Savaria Egyetemi Központ gyűjteményei messze nem reprezentálják úgy hazánk élővilágát, mint a múzeumi!) A gyűjtemények fontossága az ismeretterjesztésben is hangsúlyos, hiszen egész más találkozni egy hús-vér-toll élőlénnyel, még ha preparátum is, mint egy virtuálisan megjelenített képpel. A gyűjteményfejlesztés az egyéb, rutinjellegű muzeológiai feladatok (anyagkölcsönzés, gyűjteményrendezés) elvégzésével ellentétben egyfajta stratégia kidolgozását igényli. Lényeges megjegyezni, hogy a gyűjtemények korábban (és napjainkban is) öntörvényűén, egyes gyűjtők, kutatók, múzeumigazgatók egyéniségének, kutatási területének, lehetőségeinek megfelelően fejlődtek. A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága esetében Kőszegen és Szombathelyen képződtek jelentős természettudományi gyűjtemények (1. táblázat). A Savaria Múzeum esetében HORVÁTH Ernő tevékenysége révén hatalmas paleobotanikai anyag gyűlt össze. Sajnos, nem gondoskodott (nem tudott gondoskodni) megfelelő utódról, így a gyűjtemény fejlesztése csak intenzív módon, külső kutatók bevonásával lehetséges (lásd később). Az Alpokalja Természeti Képe, illetve az Őrség Természeti Képe programok során begyűjtött állattani és növénytani anyag a legteljesebb reprezentációja a régióban előforduló fajoknak. Jelenleg a természettudományi tárban egy levélbogár-specialista dolgozik, így érthető, hogy a bogárgyűjteménynek ez a legdinamikusabban fejlődő része. A levélbogár-gyűjtemény ma a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye után az ország második legnagyobb kollekciója és Közép-Európában is jelentősnek számít. Kérdés, hogy 25 év múlva mi lesz a gyűjtemény sorsa, megvalósul-e valamilyen kontinuitás? 1. táblázat. A Savaria Múzeum Természettudományi Tárának gyűjteményei 2009. június 30-án Table 1. The Savaria Museum Natural History Collection's items on 30 June 2009 Gyűjtemény Mennyisége Ásvány- és kőzetgyűjtemény ásvány és kőzet 198 tétel (268 db) (+ -700 db indet.) Növénytani gyűjtemény ősnövény 19 638 leltári tétel (20 454 db) (+ -2000 db indet.) kriptogám és edényes növények 49 000 db faminta 299 leltári tétel mag- és termés 3000 db Állattani gyűjtemény ősállat 373 leltári tétel (1494 db) (+ -50 db indet.) puhatestű 1392 leltári tétel (9754 db) gerinctelen -235 000 példány gerinces (ind. tojás és fészek) 1967 leltári tétel (4452 db) Fényképgyűjtemény üvegnegatív, negatív, dia stb. 20 805 leltári tétel (22 682 db)