Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/1. (2009) (Szombathely, 2009)

HALOTTAS LEPEDŐ Leltári szám: 59.1949.1. Két szél vászonból készttett lepedő. Egyik végéhez 53 centi széles fehér rececsipkét varrtak. A csipke ismétlődő mintázatú. Az ÁDÁM-ÉVA ábrázolás a két szélén szerepel. A hálóalap egy irányba sűrűn átvarrott. A csipkéhez egy 12 centi széles subrikacsík csatlakozik - szélén vert csipke szegéllyel. Egyik sarka vert csipke darabbal van kipótolva. A rece tömör öltéssel van kitöltve, amely a minta kívánalmai szerint hol vízszintes, hol függőleges irányú (fej, kéz, stb.). Hosszúsága 294 cm, szélessége 140 cm. DEATH SHEET Inventory number: 59.1949.1. Sheet made from two ends of linen. 53 cm wide white filet lace has been sewn onto one end. The lace has a repeating pattern. Both edges feature a representation of ADAM and EVE. The base weave has been sewn through densely in one direction. A 12 cm wide strip of bound tassels (subrika work) is linked to the lace, with a bobbin lace border on the edge. One corner has been repaired with a piece of bobbin lace. The filet has been filled out with dense stitching, in a horizontal or vertical direction as required by the pattern (head, hand, etc.). Length 294 cm, width 140 cm. IRODALOM - LITERATURE HERKELY, K. (1941): A veszprémvármegyei múzeum néprajzi gyűjteménye. - Publicationes Veszprémienses - Veszprémvármegyei füzetek, 6:1-55. SZALONTAY, J. (2002): Hímzés. - In: KÜCSÁN, J. & PERGER, Gy. (szerk.): Győr-Moson-Sopron megye népművészete. Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Győr, pp. 333-368. SZALONTAY, J. (2006): Növényi, állat- és emberábrázolások a rábaközi vászonhímzéseken. - In: SELMECZI KOVÁCS, A. (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet 5. Loczkovits Emőke tiszteletére. Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, Veszprém, pp. 226-231 VEREBÉLYI, K. (1993): Ádám és Éva. - In: VEREBÉLYI, K. (szerk.): A hagyomány képei. Kossuth Lajos Tudomány Egyetem, Néprajzi Tanszék, Debrecen, pp. 25-30. (Folklór és Etnográfia, 74.) 1949-ben Szaknyéren vették 200 forintért azt a halottaslepedőt, amely eredetileg büki volt. A két szélből varrott, fehér vászonra egyik rövidebbik végére 53 cm széles, fehér rececsipkét varrtak. A csipkéhez subrika soros, vertcsipke szegélyű vászoncsík csatlakozik. A récét tömör öltéssel töltötték ki. A halottat a ravatalán - az 1970-es évek elejéig otthon készült - halottas lepedővel takarták le, amíg a fedelet rá nem helyezték a koporsóra. Szaknyéron sok éven keresztül mindenki ezt kérte kölcsön CSOBORÉK-ÍÓI, mert másik nem volt. Tulajdonosa az 1880-ban született CSÖBÖR Antalné (GYŐRFI Karolina) volt, aki Hegyhátszentjakabon született, s akinek a nagyapja, BÁRKI János - az akkor még Sopron megyei - Bükről került Szentjakabra az 1850-es évek elején. BÁRKI János vitte magával Bükről a halottas lepedőt, amelyet nagyanyjától örökölt. A család mindig nagy becsben tartotta. A magyar népművészetben ritkaság az ÁDÁM-ÉVA ábrázolás. Elsősorban református templomok festett, kazettás mennyezetén, fazekas céhpecséteken, s különösen mézeskalács ütőfákon ábrázolják. Az ábrázolás utal a Bibliára: az ősszülők vétkéért sújtja Isten az emberiséget a halállal, emiatt jelenhet meg ez az ábrázolás a halottas lepedőkön. Ilyen díszű halottaslepedőket használtak a Csallóközben is (VEREBÉLYI 1993). ÁDÁM-ÉVA ábrázolás látható egy 19. század végére datált szabadrajzú, piros fonalas hímzésű lepedőszélen, amely a burgenlandi tartományi múzeumban található (SZALONTAY 2002, 2006). De ÁDÁM-ÉVA ábrázolással hímezték ki azt a keresztszemes párnát is, amely a veszprémi múzeumban található (HERKELY 1941). A rececsipke alapja a cérnából kötött háló; a hálót kifeszítik, hogy tömő- és huroköltésekkel kitölthessék. A recemintakincs különleges mintái vallási vonatkozásúak és figurálisak: ilyen a mi ÁDÁM-ÉVA ábrázolásunk, de ismert az ÁBRAHÁM-IZSÁK ábrázolás is. E technika ismert volt az egész magyar nyelvterületen, de különösen a kisnemesi községekben és a mezővárosokban kapott hangsúlyosabb szerepet.