Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

Kiss Gábor - ZÁGORHIDI CZIGÁNY Balázs: A vasvári ispáni sáncvár

ún. Szent Mihály-dombon kell keresni. Okfejtését a várkutatás új eredményeire alapozta: Nováki Gyula és Sándorfi György 1970-80-as évekbeli kutatásai az államalapítás kori váraknak két típusát különítették el, egy nagy alapterületű, széles sánccal övezett vártípust és egy kisebb alapterületű, keskenyebb sánccal kerítettet. A két típus között kronológiai különbséget is feltételeztek, mely szerint a nagyobb méretű várak a honfoglalás után épülhettek, a kisebb, de fejlettebb szerkezetű erődítmények pedig Szent István korában. Dénes József szerint a korábbi kutatást az vezette félre, hogy Vasváron is nagy méretű várat keresett, de „mivel teljesen elképzelhetetlen, hogy egy széles talpú, sáncos várból ne maradt volna ma is látható maradvány, másra nem gondolhatunk, mint, hogy második típusú, egy hektárnál kisebb területű, karcsú sánccal övezett várat kell keresnünk" (DÉNES 1991: 366). Ennek helyeként az erődítésre kiválóan alkalmas - és a XIII. századtól a török korig adatolhatóan is erődített — Szent Mihálydombot jelölte meg. Feltételezése szerint a vár 1118. évi pusztulása után királyi adományként került egyházi tulajdonba a terület, ahol már 1156 előtt

6 felépült a vasvári társaskáptalan temploma, vár hadászati szerepét pedig a váralja település erődítései vették át, melyek felépítését 1217 előttre tette. Egy későbbi tanulmányában az általa feltételezett vasvári várat „sejthető" szerkezete alapján a Nyugat-Dunántúl korai várai közül egyedüliként az államalapítás korára datálta: „A későbbi megyeszékhely, Vasvár valóban a keresztény királyság szervezésének köszönhette létrejöttét. Erre Utal a honti várral rokon mérete és sejthető »karcsu sancos« volta (Hont és fivére, Pázmány övezték fel karddal a 997-ben Koppány ellen induló későbbi Szent Istvánt)" (DÉNES 1996a: 365). Némileg részletesebben is kifejtette a vár „Szent István-kori" datálásával kapcsolatos elképzeléseit egy, a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódó előadásában (DÉNES 2001). A vasvári vár és a vasi várispánság történetéről szólva megjegyezte, hogy „Vas megye területének eredeti központja minden velőszínűség szerint... nem itt [ti. Vasváron] volt, hanem a Vas-hegy lábánál elhelyezkedő hatalmas sáncvárban, amelyet később egyszerűen Óvár... néven ismertek," majd hozzátette, hogy „a megye központjának áthelyeződése igen korán, valószínűleg Szent István államszervező tevékenysége eredményeként került ide" (DÉNES 2001: 22-23). A központ áthelyezését a fontos Rába átkelővel (Rábahídvég) és a jelentős hadi- és kereskedelmi útvonallal (Katonák útja) indokolja, melyekhez feltételesen hozzákapcsolja még a határvédelmet is (Római sánc). A vár nyomtalan eltűnését pedig a várkutatás azon axiómájával indokolja, amely szerint „a megyeközpontok azon várait, amelyeket nem építettek át a XI—XII. században kőbe, kivétel nélkül felhagyták. A sáncvárak gyakorlatilag nem szerepelnek történelmünkben" (DÉNES 2001: 23-25). 6 Az ante quem adatot Járdányira hivatkozva közli, aki viszont Desics nyomány Fejérpataky oklevéltani előadásait idézve adja meg a káptalan első okleveles említéseként az 1156. évet, ami nyilvánvaló tévedés!