Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)
Kiss Gábor - ZÁGORHIDI CZIGÁNY Balázs: A vasvári ispáni sáncvár
Tényként fogadta el Dénes József elméletét Bóna István az államalapítás korának várairól készített összefoglalásában: „Az anonymusi Castrum Ferreum, ómagyar nevén Woswar (1108: Wasuar) a XII. századi társaskáptalan háromhajós temploma és a terepviszonyok alapján már régóta a Szentmihály-dombra lokalizálható. 1118-ban osztrák és cseh hadaktól lerombolt korai vára csak ásatással lenne felderíthető" (BÓNA 1995: 44). 7 Kutatói közösségünk egyik tagja, Zágorhidi Czigány Balázs 1996-ban tett először kísérletet a korai megyeközpont és ezen belül az ispáni vár topográfiájának megrajzolására (Z. CZIGÁNY 1996a). Rekonstrukciójában fontos szerepet szánt az úthálózatnak és a határvédelemnek. Véleménye szerint Vasvár vára a Római sánc megkerülését lehetővé tevő, a Katonák útjával párhuzamosan futó Rába jobb parti út védelmébe épült fel, amihez a helynek „különösen jó természeti adottságai vannak, a Hegyhát oldalában futó útvonalat ugyanis itt egy mélyen benyúló völgy szakítja meg... Ez a természetes akadály kitérőre kényszerítette az utat, amely valószínűleg bekanyarodott egészen a völgy fejéig - a Római sánc védelmi vonalát indító Arokhegy lábáig. Ebben az útkanyarulatban épülhetett fel az ispáni vár, s közvetlenül mellette alakulhatott ki a váralja-település, amely a későbbi város magját alkotta" (Z. CZIGÁNY 1996a: 390). A vár helyének meghatározása előtt a korábbi kutatás kritikáját adja. Sill Ferenc elméletének gyengéjét abban látta, hogy pontosan nem tudta meghatározni a vár helyét, a tanulmányához mellékelt térképvázlaton pedig lényegében a feltételezhető suburbiumot, a későbbi királyi város helyét jelölte meg várként. Dénes József feltevésével szemben több kifogást is felhozott. Először is a Szent Mihály-domb védett területét nagyon kicsinek találta (a legkisebb ismert ispáni vár is kétszer ekkora területet fog körül), és véleménye szerint, mivel az erődítettségére vonatkozó adatok csak a XIII. század végétől követhetők nyomon, nem feltétlenül következményei a korai várnak. Másodszor azok a XIII. századi adatok, amelyek erődítettségre utalnak, nem vonatkoztathatók egyértelműen a városra. Ebből a szempontból különösen is problémásnak találta az 1217. évi dvitas-a.aa.wt, amely véleménye szerint korántsem jelölhet még várost. Harmadszor pedig azt a kérdést vetette fel, hogy amennyiben a Szent Mihály-dombon állt a vár, miért a távolabb fekvő királyi város, és nem a feltételezett vár közvetlen közelében fekvő Szentmihályfalva helyén alakult ki a korábbi suburbium; egyáltalán mivel magyarázható a vár és a suburbium jelentős távolsága (Z. CZIGÁNY 1996a: 390-391). A vár lokalizálására vonatkozó megoldási javaslata lényegében ebben a kérdésfeltevésben rejlik. Szentmihályfalva 1217. és 1334. évi határjárásának elemzésével ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy míg 7 A kötet második, bővített kiadása megismétli ezt a megállapítást, csupán az irodalomjegyzékben utal az alább ismertetendő kételyekre (BÓNA 1998: 88).
