Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)
Kiss Gábor - ZÁGORHIDI CZIGÁNY Balázs: A vasvári ispáni sáncvár
Az 1940-50-es évek kutatóinak munkáját nehezítette az a probléma, hogy még nem tudhatták milyen várat is kell keresni egy ispánsági központban, így minden áron szilárd anyagból készült erődítésnyomok után kutattak, amelyeket aztán részben a középkori városerődítés maradványaiban, részben pedig egy kétségtelenül barokk kori épületegyüttes 4 részleteiben vélték megtalálni. Csak az 1970-es évek közepén megindult várkutatás eredményei tették nyilvánvalóvá, hogy ehhez a korszakhoz és településtípushoz föld-faszerkezetü erődítmények tartoznak, melyek maradványait - jobb esetben - árok és/vagy töltés formájában lehet megfigyelni. Ennek ismeretében születtek meg azok az újabb feltételezések, amelyek ha megnyugtató megoldást nem is hoztak, de új irányba terelték a kutatást, elválasztva egymástól az ispáni vár és az erődített város kérdését. Vasvár történetének első részletes, térképvázlatokkal jól illusztrált topográfiai feldolgozása, amely az ispáni vár helyének meghatározását is célul tűzte ki maga elé, 1982-ben jelent meg Sill Ferenc tollából (SlLL 1982). A szerző csak részben szakadt el a korábbi kutatók feltevéseitől. Egyértelműen megállapította ugyan, hogy Vasváron nagy kiterjedésű földvárat kell keresni, de a már idézett „suburbium"'-adatot mint közvetlenül a vár alatt fekvő területet értelmezve ezt továbbra is a kolostor közvetlen közelében kereste. így elképzelhetőnek tartotta, hogy „a később felépített Szent Kereszt templom, sőt a mellette lévő kolostor is a vár sáncain belül volt" (SlLL 1982: 5). (Iványi Béla nyomán ugyanis — Bana várnagy 1251. évi említésére hivatkozva — feltételezte, hogy a vár a tatárjárás után még egy ideig állt.) Lényegében ugyanezt az elméletet ismétli meg Sill néhány évvel később a középkori Vasvár történetéről készített összefoglalásában, kiegészítve érvelését egy érdekes feltevéssel (SlLL 1985). Már előző tanulmányában is utalt rá, hogy a kolostor közelében álló, csupán egyetlen középkori említéssel bíró, de romjainak későbbi leírása és ábrázolása nyomán körtemplomként meghatározható Szent Erzsébet-kápolna lehetne akár egy korai templom is. Itt már azt a feltételezést kockáztatja meg, hogy „ez a kör alakú templom (a későbbi titulusra való áttérés lehetőségét fenntartva) az egykori földvárhoz tartozott", közvetve ezzel is a vár lokalizálására tett kísérletét igazolva (SILL 1985: 63-64). 5 Alapjaiban új elmélettel állt elő 1991-ben Dénes József, aki nemcsak az ispáni vár lokalizálására tett kísérletet, hanem négy további, ún. Árpád-kori kisvárat is azonosított a város területén (DÉNES 1991). Véleménye szerint a „Szent István-kori ispáni vár" helyét a későbbi Szent Mihály-templom körül, az 4 Az egykori Templom és Domonkos utca, a mai Járdányi professzor és Bartók Béla utca szögletében álló, Járdányi által legrészletesebben kutatott és dokumentált épületmaradványokról ma már egyértelműen tudjuk, hogy egy XVIII. században épült, nagy kiterjedésű uradalmi serfőzőház részét képezték (HARIS 1988). 5 A vár és a templom építését itt Géza fejedelem idejére teszi, míg korábbi munkájában némileg óvatosabban fogalmazott, és első „keresztel" (plébánia-)templom"-ként a Szent Mihálytemplomot határozta meg (SlLL 1982: 7-8).
