Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

Kiss Gábor - ZÁGORHIDI CZIGÁNY Balázs: A vasvári ispáni sáncvár

ben a hajdani vár felkutatására (EF 1942). Ennek a kezdeményezésnek melyhez az ötletet bizonyára a Vasvár és Kismákfa határában ma is élő Várkert dűlőnév

2 adhatta — a további sorsáról semmi adat sem maradt fenn. Jelentősebben befolyásolta azonban a további kutatásokat egy másik, kevésbé archaikus, inkább a XIX. század historizáló légkörében született műmonda, mely szerint a domonkos kolostor IV. Béla király egykori várkastélya helyén, annak maradványait felhasználva épült fel.

3 Ezt a mesés elemet némileg megerősíteni látszott egy 1254-es okleveles adat is, amely arról szól, hogy a kolostor „in suburbio castn fekszik (UB I: 233, 336. szám). Az első tudományos igénnyel dolgozó kutatók a suburbium szót hol elővárosnak, hol vár alatti területnek értelmezve feltételezték, hogy a kolostor közvetlen kapcsolatban állt a vár erődítményeivel. Mindehhez jó alapot szolgáltatott Vasvár, tévesen római korból eredeztetett latin Castrum Ferreum nevén kívül Anonymus Gesta Hungarorum című művének 49. fejezetében olvasható híradás is: „Et ex hinc (fluvius ille ab Hungaris vocatus Loponsu) Usubuu páter Zoloucu et Eusee páter Urcum reversi Castrum Ferreum ceperunt etfilios incolarum (Romani) in obsides acceperunt" (GOMBOS 1937: 251, 540/49. szám). Magyarul: „Innen (azaz a Lapincs-folyótól) visszatérőben Szalók apja Osbő meg Örkény apja Öse bevették Vasvárt, és elvitték túszul a lakosok (azaz a rómaiak) fiait " (ANONYMUS 1975: 122). A város központjában álló domonkos templom támpilléreiben és sarkain ráadásul mai napig hatalmas — esetleg valóban római kori — kváderkövek látszanak. Ekképpen aligha lehet csodálni, hogy a kolostor helyén egy hajdan volt római Castrum maradványaira épült Árpád-kori várat lehetett feltételezni. A hétévszázados vasvári rendház történetét megíró Fehér Mátyás elképzelhetőnek tartotta, hogy „a kolostor, vagy legalább is a templom egy része magára a várfalra támaszkodott és esetleg külön bejárója is volt a várban" (FEHÉR 1942: 17). Járdányi-Paulovics István részben Fehér Mátyás adataira támaszkodva, részben pedig saját régészeti kutatásainak eredményeit felhasználva foglalt állást a vár kérdésében. A kolostor környékén megfigyelt jelentősebb épületmaradványokat egy barokk kori, de középkori előzményekre visszamenő erődítménnyel azonosította, és úgy vélte, hogy „a középkori vár-, Dominikánustemplom az egykori vár közepén állt" (JÁRDÁNYI-PAULOVICS 1948: 11-15). Iványi Béla 1957-ben már három várat különítet el egymástól Vasváron, köztük egy kora középkori földvárat, amit „avar ring félének" vélt és „a kora Árpád-kori ... névadó erődítményt", ez utóbbit Járdányi nyomán a kolostor körül feltételezhető erődítésnyomokkal azonosította (IvÁNYI 1992: 35). 2 A helynevet a földrajzi névgyűjtés Várkerület néven Vasvár határában tünteti fel (VMFN 527, 214/153. szám). 3 A XIX. század végétől adatolható mondáról lásd részletesebben: Z. CZIGÁNY 1999.